Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az izraeli „ellenzéki kormány” stratégiáját igazolhatja a következő választásokon, hogy sikerült rövidre vágni a gázai konfliktust

Benjamin Netanjahu 2009-ben került hatalomra Izraelben, hosszú kormányzása tavaly júniusban ért véget. Az izraeli politikát tizenkét évig uraló Benjamin Netanjahu hatalmát egy bizonytalan, sok-sok alkuval átszőtt kormánykoalíció váltotta. Az új kormány nyolc párt törékeny koalíciójából jött létre, melynek még egy mérsékelt iszlamista párt, az Egyesült Arab Lista és egy radikális jobboldali telepes mozgalom, a Jamina is tagja. A koalíciós alku értelmében a miniszterelnököt is rotálták a kormányban, idén júliusban Jair Lapid váltotta Naftali Bennettet a kormány élén.

A százhúsz fős knesszetben az új kormánynak a lehető legkisebb arányú, csupán hatvanegy fős többsége volt a parlamentben. 2022 áprilisában egy képviselő kilépett ebből az egy híján összeomló többségből, ezért novemberre a kormány időközi választásokat írt ki.

Netanjahu pártjának, a Likudnak az egyik stratégiája az volt az „ellenzéki kormánnyal” szemben, hogy Jair Lapidot tapasztalatlannak állítsa be a hadszíntéren. A korábban íróként, műsorvezetőként és híradósként ismert Lapid csupán öt hete miniszterelnök, jelentősebb hadi tapasztalattal nem rendelkezik. Ennek ellenére a most zajló Hajnal Hadművelet izraeli szempontból annyira „sikeres” volt, hogy még a Likud is bizonytalanul fogalmazott róla.

Netanjahu azt mondta, ő is hozzájárult tapasztalataival és tanácsával a hadi akció sikeréhez, Avi Dichter, korábbi belbiztonsági miniszter pedig panaszkodott, hogy Izrael nem indított nagyobb háborút.

Három napig tartó izraeli támadás után, Egyiptom közvetítésével sikerült tűzszünetet kötnie a feleknek. A rövidre zárt konfliktus azonban így is sok áldozatot szedett: Gázában negyvennégy palesztin hunyt el, köztük tizenöt gyermek, a sebesültek számát háromszázötvenre teszik. A halálos áldozatok majdnem fele civil. Az izraeli vaskupolával a palesztin rakéták többségét elhárították, a repeszektől három izraeli sérült meg komolyabban és harmincegyen sérültek meg könnyebben. Az ENSZ álláspontja, hogy az izraeli támadások „nem csak felelőtlenek, de illegálisak is” voltak.

Bár az új kormány hivatalos stratégiája, hogy csökkentse a konfliktust és növelje a Gázában és Ciszjordániában élők életszínvonalát – például azáltal, hogy több palesztinnak adnak munkaengedélyt az izraeli területeken —, Gázában nemcsak az izraeli erők támadása miatt van humanitárius krízis, hanem az alapvető életfeltételek bizonytalansága miatt is. Az övezet egészségügye a támadások alatt az összeomlás szélére került, hiány keletkezett az alapvető gyógyszerekből és eszközökből, a kórházak működéséhez is szükséges áramszolgáltatás kimaradt. A támadás alatt Izrael szigorított a gázai átkelőhelyek lezárásán, amelyen keresztül élelmiszer és alapvető áruk érkeznek a területre, valamint üzemanyag a kikötőváros  egyetlen villamos erőművének működéséhez. Augusztus 7-én, vasárnap ez az erőmű üzemanyag hiányában leállt, majd a tűzszünet után újraindították.

A gázai egészségügyi minisztérium vasárnap délután úgy nyilatkozott, hogy negyvennyolc óránál tovább nem bírják ellátni az egészségügyi feladatokat.

Az izraeli hadsereg egy Irán által támogatott, Dzsihád Iszlám nevezetű csoport ellen indított ezúttal támadást. A támadásban a Dzsihád Iszlám két parancsnokát megölték.

Nemrég Ciszjordániában letartóztatták az iszlamista csoport egy vezetőjét is és Izrael – a hivatalos magyarázat szerint – „megelőző csapásokat” végzett, hogy „megelőzze” a letartóztatás után várható eszkalációt.

A hadműveletet úgy kellett elvégezni, hogy éppen eléggé megfékezze a Dzsihád Iszlámot, de ne minősüljön akkora provokációnak, hogy a Hamasz csatlakozzon a háborúhoz. Ha nem sikerült volna a hétfői napra tűzszünetet kötni, valószínűleg ez így is történt volna. Egy másik gyújtópont lehetett volna, ha zavargások törnek ki a vasárnapi zsidó megemlékezésen. A hétvégén Tisa B’av alkalmából 2200 zsidó zarándok látogatott el a jeruzsálemi Templom-hegyhez, köztük a Knesszet egy szélsőjobboldali tagja, Ben Gvir is. Gaby Lasky, a baloldali Merec párt parlamenti képviselője szerint Ben Gvirt nem lett volna szabad hagyni a helyszínre látogatni, mert a radikális jobboldali képviselő jelenléte provokációnak számít és eszkalálhatta volna a palesztin-izrael viszonyokat. A megemlékezés alatt csak kisebb konfliktusok történtek a muszlimok és zsidók számára is szent helynek számító területen.