Tavaly októberben a szerbiai Politika napilap egyik számában a gyászjelentések között a következő mondat állt: „Utolsó búcsú barátomtól és harcostársamtól, Stevo Đokićtól.” A búcsúmondat alatt pedig a következő név állt: Aleksandar Vučić.

Aleksandar Vučić Szerbia jelenlegi elnöke. Az elhunyt Stevan Đokić pedig egy úgynevezett biztonsági szakértő volt és a kormánypárti televíziók szaktekintélye, aki egy szerbiai szervezet, az Ortodox Katonai Templomos Lovagrend „első embereként” volt ismert. Ez a rend egy zavaros, keményvonalas szerb pravoszláv, nacionalista csoport, amelynek érdekes módon, éppen egy 12. századi katolikus katonai rendből származik az neve, és a keresztény „családi értékek” megóvását tűzte zászlajára a családot veszélyeztető olyan ellenségekkel szemben, mint az LMBT közösség, a kábítószer-kereskedők, a pedofilok vagy az iszlám országokból érkező migránsok.

„Ősidők óta ismerték egymást” – vallotta Vučić és Đokić barátságáról Dušan Ivković, az említett szervezet tagja, aki szintén elhunyt, 44 évesen a koronavírus-járvány áldozata lett.

Viszont nem csupán ez a bizonyos „ősi”, személyes barátság az egyetlen kapocs a szerbiai uralkodó elit és azok között a jobboldali szervezetek között, amelyek egyre láthatóbbá váltak, amióta Vučić konzervatív Haladó Pártja 2012-ben átvette a hatalmat, miután a Vojislav Šešelj, elítélt háborús bűnös vezette, ultra-nacionalista Szerb Radikális Pártjával elváltak az útjaik.

Az egyik ilyen kapcsolat a Biztonsági, Nyomozói és Védelmi Központ, a DBA, amelynek alapítója Stevan Đokić, és amely szervezet ugyanazon a belgrádi lakcímen van bejegyezve, mint a Templomos Lovagok szervezete.

Đokić és az általa vezetett szervezetek kiváló kapcsolatokat ápoltak számos olyan hírhedt, szerb szélsőséges csoporttal, mint az önjelölt, migránsellenes igazságosztók, a Levijatan Mozgalom vagy a Polgári Járőrség, illetve azzal a Szerb Jobboldal nevű szervezettel is, amely a szélsőjobboldali politikai színtér egyik kulcsszereplője. Az említett szervezet tagjai közé tartoznak még olyan személyek is, mint például a niši polgármesterasszony férje, aki Vučić Haladó Pártjának elnökségi tagja is, valamint szoros kapcsolatokat ápol a szervezet egy bizonyos Vladimir Đukanovićtyal is, aki a Haladó Párt elnökségi és igazgatósági tagja, illetve parlamenti képviselő, és a párt parlamentáris igazságügyi bizottságának vezetője is egyben.

A DBA-n kívül a BIRN legalább még öt olyan jobboldali szervezetet azonosított be, amelyek a biztonsági szektorban működtetnek olyan szakértőket, akik a szerb rendőrséget, a szerb katonaságot és a jobboldali diskurzust népszerűsítik, miközben a szerbiai kormánypárt támogatását élvezik.

Az elemzők szerint ezek a szervezetek olyan civil társadalom-szimulációk, amelyek a kormány ellenőrzése alatt állnak, és voltaképpen a jobboldali szerb fiatalok toborzására szolgálnak. Az új tagokat a jelvényeik, a becsületeskük és a bajtársiasság csábítja, illetve a szervezetek olyan hangzatos elnevezései, amelyek tekintélyes biztonsági testületekre emlékeztetnek: Nemzetközi Rendőrszervezet, Terrorelhárítási Rendőr Világszervezet, Európai Rendőrszervezet vagy Globális Rendőrszervezet.

„Mindenképpen veszélyeseknek kell tekintenünk őket” – mondja Predrag Petrović, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ programigazgatója, egy független szaktekintély, aki „párhuzamos civil társadalom és pararendőri szervezetként” határozza meg ezeket a csoportokat.

„Nyilvánvaló, hogy kapcsolatban állnak egymással és egy központban hozták létre mindet”

– mondta Petrović a BIRN-nek. „Tevékenységeikkel vonzzák [az embereket], különösen a fiatal férfiakat. Ez által irányításuk alá tudják vonni mindazokat, akik bármilyen problémát jelenthetnek a kormányzó rezsim számára, és megannyi új tagot toborozhatnak a támogatói bázisuk növelésére.”

A jobboldali csoportok szövetségesként tekintenek az államra

A szerbiai jobboldal átalakult a kilencvenes évek óta, amikor a délszláv háborúkat követően Jugoszlávia felbomlott, illetve a kétezres évek eleje óta, amikor a szerb nacionalizmus szigorúan nyugat-ellenes volt, oroszbarát és azokkal az európai értékeket támogató szerb pártokkal szemben kritikus, amely pártok kerültek hatalomra Slobodan Milošević 21 évvel ezelőtti bukása után.

Akkoriban az ellenségeskedés az egykori Jugoszláviában élő etnikai kisebbségek ellen irányult, ma viszont a vélt ellenségek a migránsok, az emberi jogi aktivisták és az LMBT-közösség, ráadásul a szerb jobboldali csoportok kapcsolatokat tartanak fenn Európa számos országából származó, hasonló gondolkodású csoportokkal.

Fontos kiemelni, hogy ezek a mai szervezetek már a hatóságokra abszolút szövetségesekként tekintenek, az ország biztonsági apparátusát pedig dicsérendő dolognak tartják. Az államot képviselő erőkkel szembeni utcai harcok helyett, ahogyan az a kétezres évek elején is történt, a szerbiai jobboldali csoportok szoros együttműködésben állnak a Szerb Haladó Párt irányítás alatt lévő hatósági szervekkel.

Ezeknek a kapcsolatoknak a középpontjában a DBA szervezete áll.

A DBA a szerb rendőrséget utánzó kitűzőkkel és tagsági könyvekkel „a biztonság, a nyomozás és a védelem szektorának fejlesztésén és előmozdításán dolgozik”, elsősorban a magánszektorban, de az „állami intézményekkel való együttműködésben is”.

A szervezet honlapja önvédelmi tanfolyamokat, „titkos nyomon követéseket” hirdet, illetve a „szekták” veszélyeire figyelmeztet. Ezek mellett egy olyan sajtóközlemény is olvasható az oldalukon, amely a belügyminisztérium által szeptemberben megszervezett eseményről szól, ahol a szerbiai rendőrségi törvénytervezetet kidolgozó munkacsoportban a DBA is részt vett.

A civil társadalom kérdéseivel foglalkozó biztonsági szakértők bírálatában e törvénytervezet aláássa a magánélet védelmének és a rendőri ellenőrzésének a demokratikus voltát. A tervezet egyik javasolt módosítása szerint, bizonyos helyzetekben a belügyminiszternek joga lenne egyes szervezeteket a szerb rendőrség részévé nyilvánítani, ami a szakértő kritikusok szerint a szerb „polgári járőrség” címen tevékenykedő erők legitimálását jelentené.

A BIRN dolgozói azonosítottak egy egész hálózatot, amely Đokićhoz és a Templomos Lovagok Ortodox Katonai Rendjéhez közel álló önjelölt „biztonsági” egyesületekből áll.

Az utóbbi években megszaporodott a számuk ezeknek a pararendőri és polgári biztonsági szervezeteknek, amelyek legtöbbször nemzetközi biztonsági testületek elnevezéséit veszik kölcsön, és jelvényeik feltűnően hasonlítanak a valódi rendőrség és a szerb biztonsági szervek által használt jelvényekhez.

Ezek közül hat szervezetnek a tagsági listáján is szerepelnek kormánypárti tagok, miközben kétes hátterű bűnözők is vannak a tagok között, konkrétan egyikük jelenleg is szerepel az Interpol vörös körözési listáján, amelyet a szomszédos Montenegró kormánya adott ki.

Annak ellenére, hogy kevés valódi szakértelemmel rendelkező embert tartanak számon ezek a szervezetek, a tagjai gyakran vendégszakértőkként jelennek meg a kormánypárti médiában, és biztonsági, illetve bűnözéssel kapcsolatos kérdésekben nyilatkoznak a rendőrséget, a katonaságot és Aleksandar Vučićot magasztalva, olykor pedig az ellenzéket bírálva.

Petrović GONGOS-nak (Goverment–Organised Non-Govermental Organizations, magyarul: a kormány által szervezett nem kormányzati szervezeteknek) nevezi ezeket a csoportosulásokat. Ezek olyan civil szervezetek, amelyeket a kormány hozott létre vagy a kormány szponzorált, hogy a saját érdekeit szolgálják. Az ilyen csoportok egyik fő célja, Petrović szerint, hogy „megpróbálják legitim szervezetekként bemutatni magukat”.

A szervezetek humanitárius munkát végeznek, és harcművészeti képzést nyújtanak az új tagok toborozásához, retorikájukban pedig a vallási szekták, a zaklatások, a drogok és a pedofília veszélyeiről prédikálnak.

„Olyan „népszerű” témákkal csábítják a fiatalokat, amelyekre mindig van érdeklődő, amikor új tagok toborozása zajlik. Ilyen tevékenységekkel vonzzák be az új tagokat, különösen a fiatalokat” – magyarázta Petrović.

„A migráns csürhe”

A Templomos Lovagok Ortodox Katonai Rendjét 2019-ben jegyezték be, honlapja szerint a szerb ortodox hagyományok és a pravoszláv hit védelmét tűzték zászlójukra. A szervezet az ortodox országok gazdasági és katonai szövetségéért és a kötelező katonai szolgálat visszaállításáért száll síkra, valamint a Koszovóban és a szomszédos Montenegróban és Észak-Macedóniában található szerb ortodox szent helyek megőrzését támogatja.

A csoport egyik alapelve, hogy a család a társadalom alappillére. Ugyanakkor ellenségesek az LMBT-közösség jogait védőkkel és a Szerbiát átszelő „migráns csürhével” szemben, illetve tagjai szigorú büntetést követelnek a kábítószer-függőknek, a pedofilok számára pedig a halálbüntetést szeretnék bevezetni.

A csoport Facebook-oldalán található egy olyan fénykép, amelyen 2014-ben fegyveres szerbek – akik a második világháborús királypárti gerillamozgalom után csetnikeknek nevezik magukat – az oroszok által támogatott szeparatistákkal harcolnak Kelet-Ukrajnában.

A csoport felépítése egyértelműen katonai hierarchiát tükröz, ám Ivković elmondása szerint nincsenek felfegyverkezve.

A közösségi médiában olvasható bejegyzéseik szerint a csoport egyes tagjai a Népi Járőrséghez is tartoznak. Ez a szervezet a Szerbián át Nyugat-Európába tartó bevándorlókkal és menekültekkel szemben ellenséges jobboldali csoportként indult, a közelmúltban pedig oltásellenes tüntetéseket szerveztek Szerbia-szerte.

A csoport Facebook-oldalán olvasható migráns- és iszlámellenes tartalmakkal, illetve a Népi Járőrséggel való kapcsolatok apropóján Ivković annyit mondott, hogy: „Mindenki megérdemli, hogy együtt éljen a másikkal”.

„Nem igazán tudok közvetlenül választ adni ezekre a kérdésekre, mert Stevan halála nagyon elvonta a figyelmünket mindenről. Ő volt a kulcsember.”

A Rend egyik tagját, a 48 éves Nemanja Ristićet, távollétében hét év börtönbüntetésre ítéltek Montenegróban 2020 folyamán, mert részt vett abban a 2016-os akcióban, amit a montenegrói kormány akkoriban az oroszok által támogatott puccskísérletnek nevezett.

Ristićet 2015-ben Belgrádban a bíróság már korábban bűnösnek találta Veran Matić, a legendás belgrádi B92 rádióállomás társalapítójának, Michael Kirby, volt amerikai nagykövetnek és Zagorka Dolovac államügyésznek a fenyegetése miatt. Az Interpol továbbra is körözi, mivel Montenegró kérése szerint a világ bármely pontján bármelyik rendőrség ideiglenesen letartóztathatja az esetleges kiadatásig, amit Szerbia megtehetett volna már, de ez a mai napig nem történt meg. Ristić gyakran szerepel a szerb nyilvánosság előtt, sokszor katonai tisztviselők mellett.

Ivan Đorđević antropológus, a jobboldali mozgalmak szakértője szerint, a Rend egy tipikusan mai, nacionalista szervezet.

„A nacionalizmus alapvetően nemzetközivé vált” – magyarázta a BIRN-nek. „Ez a bizonyos „templomos” rend jellemzően afféle „több legyet egy csapásra”-dologként működik: egyfajta misztikus lelki gondozást biztosít [a titkos rend a legkülönfélébb összeesküvés-elméletek gyártásából ismert], katonai hierarchiát (a „szilárd fegyelem” rajongói számára), de olyan elkerülhetetlen motívumokat is, mint a keresztény értékek, a család és a hazafias szellem.”

„Ugyanakkor tetten érthető néhány olyan populista összetevő is, amelyek az európai fősodor részét képezik, mint például a migránsokról, a pedofilokról és a drogfüggőkről szóló nagy lózungok. Tehát egy „tökéletes” jobboldali szervezet, amely globálisan gondolkodik és lokálisan cselekszik.”

A kormánypárt egyes tagjai pararendészeti szervezetek tagjaiként ismertek

Đokić mellett, aki életében szintén része volt ennek a nagy csoporthálózatnak, Ristić és Ivković is egy olyan pararendőri csoporthálózathoz tartoznak, amely tagjai több csoportban is részt vesznek egyszerre és állandóan együttműködnek egymással.

A Templomos Lovagok mellett a DBA, a Nemzetközi Rendőrszervezet, azaz az NR, a Terrorelhárítási Rendőrszervezet, az Európai Rendőrszervezet és a Globális Rendőrszervezet tartozik még ebbe a csoporthálózatba.

E csoportok vezetőinek a többsége, azon kívül, hogy biztonsági kurzusokon vettek részt, nem rendelkezik biztonsági vagy rendőri múlttal. Ennek ellenére gyakran szerepelnek a kormánypárti médiában a biztonság, a migráció, a családon belüli erőszak, az embercsempészet, a vallási szekták vagy a drogfüggőség szakértőiként.

A DBA egyértelműen kapcsolatban van a Szerb Haladó Párttal, hiszen tagjai között van az a Nikola Sotirovski is, aki a niši Haladó Párt polgármesterasszonya, Dragana Sotirovski férje. Nikola Sotirovski ugyanakkor az NR tagja is. Annak ellenére, hogy nincs semmilyen rendőri vagy biztonsági múltja, Sotirovskit az NR listáján „biztonsági szakértőként” tartják számon, „főtiszti” besorolással.

Emellett a DBA honlapján látható egy olyan hirdetés is, amely Đukanovićnak, a Haladó Párt egyik legbefolyásosabb tagjának, a Szerbiai Legfelsőbb Bírósági Tanács és az Állami Ügyészi Tanács hivatali tagjának joggyakorlatát hirdeti. A Đukanovićra vonatkozó kérdésre a DBA azt válaszolta, hogy ő nem a tagjuk, csak partnerük, annak ellenére, hogy az oldal egyik blogbejegyzésében egy ilyen nevű személy szerepel.

A források szerint Đukanović Đokić barátja, és ő képviseli Predrag Koluviját egy olyan nagy kiterjedésű illegális kannabiszfarm felfedezésével kapcsolatos perben, amely állítólag a szerb biztonsági szolgálatok egyes elemeinek a védelme alatt állt.

Đukanović ügyvédi irodája a BIRN-nek azt nyilatkozta, hogy ő jelenleg nem tud válaszolni a kérdéseinkre.

Ivković, aki úgyszintén a DBA vezetőségi tagja is, megerősítette a szervezet és Đukanović kapcsolatát, a jogi gyakorlatát pedig a DBA egyik „partnerének” a szolgálataként jellemezte.

A DBA nyilvánosan is megvédte Koluviját, mondván, hogy az egész ügy a Vučić elnök elleni hadjáratot szolgálja. A kannabiszfarm ügyével és a szervezetnek a kormánypárttól kapott támogatásával kapcsolatos kérdéseinkre Ivković annyit mondott a BIRN-nek, hogy: „Mindenkinek joga van a saját politikai véleményének kinyilvánításához. Mi az igazság és a biztonság pártján állunk.”

Parlamenti jelenlét

Az NR Szerbia nevű szervezetet Ilija Životić, a Szerb Haladó Párt parlamenti képviselője alapította 2018-ban.

A milánói székhelyű szervezetnek 25 európai és 10 afrikai országban van fiókszervezete, és tagjai közé tartozik több szerb, bolgár, olasz és francia egykori és jelenleg is szolgálatban lévő rendőr is.

Životićnak, az NR „vezérigazgatójának”, nincsen rendőri munkatapasztalata, de elvégezte a belgrádi Belügyi Főiskolát, amelynek részeként katonai-rendészeti képzést szerzett a szerb belügyminisztériumtól, annak Mitrovo Polje-i felkészítő táborában. Állítólag a Belgrádi Egyetemen posztgraduális diplomát szerzett a „terrorizmus, szervezett bűnözés és biztonság” témakörében, s „megannyi tudományos cikk fűződik a nevéhez neves szakmai folyóiratokban”.

Az NR szerint a szervezet tagja az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának és a Korrupcióellenes Szövetségnek, amely szintén az ENSZ égisze alatt működik.

Životić beszédet mondott az ENSZ szervezésében tavaly lezajlott, nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezményről szóló Bécsi Konferencián, ahol a rivális montenegrói kábítószerbandák közötti háborúról beszélt, amely már több tucat emberéletet követelt.

Životić tagja annak a szerb parlamenti testületnek, amelynek feladata a biztonsági szolgálatok munkájának ellenőrzése. A BIRN nem tudta elérni, hogy nyilatkozzon e téma kapcsán.

A szerb parlament legalább egyszer kikérte a „szakértelmét” a DBA-nak és az NR-nek.  Március 30-án, a Digitális Biztonság Országgyűlési Hálózatának alakuló ülésén, Ivković mindkét szervezet képviselőjeként jelen volt, bár azt nem tudta elmagyarázni, hogy ez hogyan lehetséges.

„Stevan [Đokić] szólt, hogy kaptunk meghívást, de nem tudom, hogyan” – vallotta. – Szervezetünk Stevan miatt vált fontossá.”

A terrorizmusellenes világrendőrség

A kétes elnevezésű Terrorelhárítási Rendőr Világszervezet élén egy 25 éves szerb fiatal áll, akit Dragan Pantićnak hívnak. Az eddigi esetekhez hasonlóan, Pantićnak sincs nyilvánvaló köze a rendészeti és a biztonsági szférához, állítása szerint viszont 14 éves kora óta fejlesztette magát a biztonság területén.

„Számos olyan képzésen vettem részt, amelyek a biztonsággal kapcsolatosak… Szereztem egy diplomát a titkos megfigyeléssel kapcsolatban, illetve a fiatalkorú bűnözés és a kábítószer-függőség témájában, a forenzikus tudományok ^[1] terén és ezekhez hasonló tudományos területeken” – nyilatkozta Pantić a BIRN-nek.

Elmondása szerint szervezetének mintegy 300 tagja van, főként Szerbiában, de a volt jugoszláv és a nyugat-európai országokban is. Ő is a DBA alapítói közé tartozik, és ennek alapításából született az ötlet, hogy egy új szervezetet hozzanak létre, amely „európai szinten” működhetne.

„Úgy gondoltuk, hogy Zoom-alkalmazáson tarthatnánk előadásokat külföldön, illetve itthon, Szerbiában szervezhetnénk külföldiek részére különféle képzéseket” – mondta Pantić. „Ezért hívják Terrorelhárítási Rendőr Világszervezetnek, és azért, mert Európa-szerte vannak tagjaink.”

Pantić elmondása szerint, amellett, hogy maszkokat adományozott a rendőrségnek és a tűzoltóságnak, szervezete más téren is együttműködött a belügyminisztériummal személyes kapcsolatainak köszönhetően, de „hivatalos” együttműködés nem történt.

„Szerbiában a belügyminisztérium embereivel állunk kapcsolatban, sőt szervezetünk néhány tagja is a minisztériumban dolgozik. Nagyon sok emberünk abból a világból ered” – mondta.

Mint ahogy említettük, itt is az a helyzet, hogy Ristić is a szervezet tagja. „Ő mindenhol tag – mondta Pantić. „Bárki csatlakozhat a szervezetünkhöz, nincs jogunk megkérdezni, hogy valakit tartottak-e már őrizetben vagy volt-e már elítélt.”

„Támogatjuk az államunkat”

Tavaly augusztusban Pantić egy együttműködési megállapodást írt alá a csoporthálózat egy másik szervezetével, az Európai Rendőrszervezettel, azzaz az ER-rel.

Az ER-t egy 28 éves fiatalember, Vuk Mentović vezeti, aki a Szerb Haladó Párt színeiben a belgrádi Zvezdara önkormányzat helyi tanácsának tagja.

Mentović „biztonsági” felkészültsége Pantićéhez hasonló.

„Azért nevezzük magunkat Európai Rendőrszervezetnek, mert Szerbia területileg Európában van, és szerettünk volna megosztani a szerbiai tapasztalatainkat más országokból származó emberekkel is” – nyilatkozta Mentović a BIRN-nek. „Alapvető célunk a fiatalok bevonzása és a helyes útra való terelése, amit az általunk szervezett szemináriumokon és tanfolyamokon keresztül tervezünk megvalósítani. Szeretnénk, ha képesek lennének felismerni az olyan veszélyeket […], mint például az internetes adatlopás, az iskolai erőszak, vagy úgy általában minden, ami az ifjúsággal és a biztonsággal kapcsolatos.”

Mentović is és Pantić is a szerb állam hívei. „Ha az állam azt mondja, hogy valami így van, akkor az úgy van. Akkor nem is lehet másként” – vallja Pantić. „Természetes dolog, hogy bizonyos esetekben támogatjuk az államunkat.”

A Globális Rendőrszövetséget, azaz a GR-t 2019-ben alapította Slobodan Jovanović aikido- és testőroktató, aki egyben tagja az Európai Rendőrszövetségnek és a Nemzetközi Rendőrszövetségnek is. Jovanović a Szerb Csendőrség Szövetségi Szervezetének, a szerbiai rendőrség különleges rendőri alakulatának sportért felelős alelnöke. Jovanović a BIRN-nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy ő „általában” támogatja a hatalmon lévő pártot, ám panaszt tett azzal kapcsolatban, hogy nem támogatják hivatalosan a sajátjához hasonló „polgári járőrséget” abban, hogy legyen joguk letartóztatások végrehajtására.

„Mindannyian kapcsolatban vagyunk, és sok embert ismerünk a parlamentből is… És a magánéletben is barátok vagyunk” – vallotta a BIRN-nek. – „Az egyetlen dolog, ami nem tetszik, hogy nem támogattak minket.”

„Az én célom az, hogy sikeresen hozzájáruljunk a polgári biztonsági szektorunk fejlesztéséhez, hogy az emberek szabadabban érezhessék magukat.”

A rendőrség jelvényeihez hasonlító jelvények használatának témaköre kifejezetten érzékeny kérdés Szerbiában. Ugyanis a valamikori reformpárti miniszterelnök, Zoran Đinđić, 2003-as meggyilkolásában részt vevő bűnbanda tagjairól korábban kiderült, hogy az akkori rendőrszakszervezet tiszteletbeli jelvényeivel rendelkeztek, amelyek alakjukban teljesen megegyeztek a hivatalos szerbiai rendőrség jelvényeivel.

Petrović, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ munkatársa, elmondása szerint az ilyen szervezetek „veszélyesek”.

„Ugyanolyan neveket és jelvényeket használnak, mint a hivatalos állambiztonsági intézmények, amit az állam nyilvánvalóan tolerál, és ezáltal egy párhuzamos civil szervezeti illetve pararendőri világot hoznak létre, ami által mindkét területen tudnak tevékenykedni, befolyást tudnak gyakorolni mind az államra, mind a társadalomra.”

„A biztonsági szakma támogatóiként mutatják be magukat, miközben nem nagyon törődnek az ellenőrzés és a felügyelet demokratikus módjával” – magyarázta. „A biztonsági intézmények megerősítését szorgalmazzák, ugyanakkor figyelmen kívül hagyják azt, hogy az intézmények megerősítése nem feltétlenül a saját szervezeteik ellenőrzésének és felügyeletének csökkentését jelenti.”

Lenkes László fordítása.