Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nincs vízszennyezés Gödön a minisztérium szerint, de egy civilek által készített vizsgálat másról árulkodik

Írásbeli kérdést nyújtott be dr. Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselőjelöltje arról, hogy milyen mérésekre, vizsgálatokra alapozza dr. Palkovics László, technológiai és ipari miniszter azt az állítását, hogy nem a gödi Samsung-gyár okozza a gödi vízszennyezést.

Arra ugyan nem kapott választ a képviselő, hogy a miniszter szerint miért nem a gyárból származik a civil kezdeményezésre készült vizsgálat által is kimutatott szennyezés, a minisztérium nevében válaszoló államtitkár, dr. Koncz Zsófia viszont hivatkozott néhány hatósági mérésre, ami minimalizálja a problémát.

Az egyik ilyen mérést a kormányhivatal végezte, ami az államtitkár levele szerint kimutatta, hogy „a vizsgált komponensek értékei nem térnek el a talajvizek esetében mérhető átlagos értékektől”, valamint „a vizsgálatok eredménye szerint a vízminőség megfelel az ivóvíz követelményeiről […] szóló” előírásoknak.

A Göd-ÉRT Egyesület megrendelésére készült mérések azonban az akkumulátorgyártáshoz használt lítiumot és egy NMP nevű oldószert találtak három gödi kút vízében. A civilek által bevizsgáltatott kutak vize egyébként eleve nem alkalmas ivásra, de árulkodhatnak a helyi talajszennyezés mértékéről.

Ráadásul, ahogy azt egy június 2-i lakossági fórumon is elmondta egy vegyészmérnök, az NMP nem fordulhat elő a természetben, így biztosra vehető, hogy az akkumulátorgyártásban is használt oldószer került a gödi talajvízbe.

A vegyészmérnök azt is elmondta, hogy az NMP hamar lebomlik és a szennyezés mértéke alacsony, ezért nincs félnivalója a helyieknek, de a tendencia aggasztó.

A helyiek aggodalmát növeli, hogy a hatóság korábban 10 évre titkosította az iparterületen található monitoring kutak mérési eredményeit, és az is, hogy nem készült hatástanulmány és előzetes környezetvédelmi engedély a gyár építése előtt. A már említett lakossági fórumon is amiatt elsősorban azért aggódtak a gödiek, hogy a Samsung hanyag módon jár el a környezetvédelemben:

„Ha egy veszélyes anyag megjelenik a talajvízben, és a Samsung nem tud rámutatni egy dátumra, nem tud rámutatni egy pontra, hogy ekkor és itt történt a kibocsátás ilyen mértékben, akkor a rendszerük megkérdőjelezhető. Akkor onnantól kezdve bármit mondanak önnek – például, hogy ciánt vagy bármi mást engedtek ki –, nem tudja cáfolni, mert nem elég feszes, nem elég szoros a monitoring rendszerük” – mondta egy gödi lakos.

A minisztérium írásbeli válasza a Duna Menti Regionális Vízmű környékbeli méréseire is hivatkozik, amelyek szerint „a vízminőség megfelelő, a talajvíz nem szennyezett”. A Vízmű korábban így nyugtatta a helyieket:

„…a gödi ivóvizet biztosító kutak teljesen más rétegből táplálkoznak, mint azok a lakossági kutak, amelyekből kimutatták a szóban forgó két anyagot, és területileg is kívül esnek az ivóvízbázis utánpótlódási területén. Azt is leszögezték: a vízmű a jogszabályoknak megfelelően folyamatosan ellenőrzi az ivóvíz minőségét, lítiumot és NMP-t ugyanakkor nem kell vizsgálniuk, tehát ennek a koncentrációját nem ismerik. Mint elmondták, a szennyezési ügy kirobbanása után levélben kérte a budapesti kormányhivatal a DMRV-t, hogy „a helyzet kontrollálásában működjenek együtt”, azaz végezzenek méréseket lítiumra és NMP-re is az ivóvízben, aminek természetesen eleget fognak tenni.”

Címlapkép: MTI/Mónus Márton