Az Európai Parlament elhalasztotta az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex 2020. évi elszámolásának jóváhagyását, miután számos súlyos kétely merült fel a szervezet működésével kapcsolatban, derül ki az EP budapesti irodájának közleményéből.
Az okok között fajsúlyosan szerepel a Frontex menekültekkel szembeni embertelen bánásmódja, ami a múlt héten napvilágot látott jelentések révén kapott a korábbiaknál több figyelmet.
A jelentésekben foglalt megállapításoknak köszönhetően le is mondott Fabrice Leggeri, a Frontex vezetője.
A közlemény szerint képviselők kézfeltartással szavaztak, a halasztás okaként a 492 szavazattal, 145 ellenszavazat és nyolc tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban többek között azt említették, hogy az ügynökség nem teljesítette az előző parlamenti mentesítési jelentésben megfogalmazott elvárásokat. Akkor úgyszintén felmerültek emberijogi aggályok a szervezet működésével kapcsolatban, Leggeri mégsem távozott a szervezet éléről, hiába követelte az EP több frakciója is. Emellett
„hivatkoztak arra az alapvető jogok megsértésével, többek között migránsok kitoloncolásával kapcsolatos vizsgálatra, amelyet az Unió csalásellenes hivatala, az OLAF végzett. A képviselők rámutatnak: még nem látták az OLAF teljes jelentését, ezért nem tudnak érdemi döntést hozni a Frontex zárszámadásáról.”
A szervezet nem garantálta a menedékkérők biztonságát – sőt, ahogy feljebb hivatkozott cikkünkben és korábban is több alkalommal beszámoltunk róla – kifejezetten veszélybe sodorta a menekülők életét. Emellett mint korábban írtuk, nem lépett fel például az Unió érdekeit – értsd: a menekültek mindenáron való megfékezését – brutális eszközökkel végrehajtó líbiai partiőrséggel szemben sem.
A Guardian cikke szerint Saskia Bricmont belga zöldpárti EP-képviselő kifejtette, hogy
„az igazgató múltheti lemondása nem érinti a strukturális problémákat, sem az ügynökség hozzájárulását az »Európa Erőd« politikához.”
Pejoratívan utalva ezzel a szélsőjobboldali csoportok által hirdetett és propagált Európa Erőd koncepcióra, melynek jegyében Európa, vagy legalábbis az Európai Unió a „fehér faj” jólétet és biztonságot biztosító területe kellene hogy legyen, megakadályozva a más bőrszínű, eltérő kulturális hátterű, és – egyébként a kapitalista világrendszer működéséből fakadóan – szegényebb társadalmi csoportokhoz tartozók beáramlását („az új népvándorlást”).
A Varsói székhelyű Frontex támogatását a 2015-16-os „menekültválság” idején sokszorozták meg, majd úgy is maradt. Ennek jegyében amellett hogy az uniós menekültpolitika humanitárius helyett még inkább rendészeti hangsúlyt kapott, miközben sokkal hatékonyabbá és ütőképesebbé vált a szervezet, a működése és akár az uniós jognak való megfelelése fölötti felügyelet marginális maradt.
2020-as, éves 364 millió eurós, a megelőző évet tíz százalékkal meghaladó költségvetésével a Frontex az Unió egyik legjobban finanszírozott ügynöksége, és a jelenlegi költségvetési ciklus további növekedéssel számol. Ezzel szemben az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalból idén létrehozott Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének költségvetése mindössze 172 millió euró.
A Frontexet amiatt is kritika érte, hogy noha Magyarország még a szervezet szerint is különösen kegyetlenül bánik a menekültekkel és fel is szólították EP-képviselők hogy fejezze be magyarországi működését, eseti alapon továbbra is együttműködött a kormánnyal a menekültek kitoloncolásában.
A szervezetet emellett a belső nemi egyenlőtlenségek kapcsán is érte kritika.
Mint az EP közleményéből kiderül, Tomáš Zdechovský (EPP, Csehország) Frontex-jelentéstevő szerint
„a Frontex nehéz körülmények között dolgozik, és kiterjesztett hatáskörei miatt még nagyobb lett az igény a szervezet hatékony irányítására és szélesebb körű felelősségre vonhatóságára. Bár tavaly volt némi előrelépés az ügynökségnél, még mindig nincs elegendő információ a kezünkben ahhoz, hogy megalapozottan dönthessünk a mentesítés megadásáról. Ezért idén őszre halasztjuk a döntést.”
