Lemondott pénteken Fabrice Leggeri, az Európai Unió (EU) határőrizeti ügynökségének, a Frontexnek a vezetője, miután nyilvánosságra hozták az EU csalás elleni felügyelőségének jelentését az ügynökségnél elkövetett visszaélésekkel kapcsolatban – írja a Politico nyomán a 444.
Leggeri 2015 óta vezette a Frontexet, a francia belügyminisztérium illegális migrációért felelős volt vezető tisztviselőjét több kritika is érte, egyrészt azért mert vezetése alatt a Frontex nem vizsgálta felül a menekültekkel szemben elkövetett jogsértéseket, másrészt pedig azért, mert centralizálta hatalmát a cégen belül.
Az OLAF már több mint egy éve vizsgálta a Frontex működését, az átvilágításnak csupán csak az első felét hozták nyilvánosságra, ami a cég illegális kitoloncolásait részletezte, azonban ez elég volt ahhoz, hogy a céget hét éve irányító Leggeri lemondjon, bár ezt még hivatalosan nem erősítette meg a hatóság.
A lemondást egy vezetőségi ülés előzte meg, amin EU tagállamok képviselői is részt vettek. Leggeri a résztvevők elmondása szerint az ülésen végig arról beszélt, hogy az EU egy civil szervezetté akarja átformálni a céget, és ezért akarják őt eltávolítani pozíciójából.
Ezt a csütörtöki ülést előzte meg a The Guardian beszámolója egy nemzetközi tényfeltáró vizsgálatról – a Lighthouse Reports, a Der Spiegel, az SRF Rundschau, a Republik és a Le Monde oknyomozása nyomán -, amiből kiderül, hogy az Európai Unió 758 millió eurós büdzsével rendelkező határ-együttműködési ügynöksége, a Frontex, Görögország kormányával konspirálva legalább 957 menedékkérőt toloncolt vissza az Égei-tengerről 2020 márciusa és 2021 januárja között.
Az ilyen eljárások vádját korábban tagadta a Frontex, azonban a nyilvánosságra került dokumentumok jól mutatják, hogy nem elszigetelt incidensekről van szó.A szervezet saját, menekültek mozgását monitorozó rendszerében, a Jora-ban több esetben is – legalább 145 alkalommal – „indulás elmaradásaként” címkéztek fel visszatoloncolásokat az illetékesek az Égei-tengeren. A Frontex definíciója szerint az olyan eseteket jelölik így, amikor egy nem európai ország felségvízén állítanak meg bevándorlókat, majd pedig visszaviszik őket oda, ahonnan érkeztek.
Görögország azonban egy európai ország, így az ő esetükben nem állja meg a helyét ez a terminus. Ebben az esetben a Frontex és a görög hatóságok kitoloncolják ezeket a menekülteket – angol szakszóval „pushback” –, ez a gyakorlat pedig megsérti az emberi jogok európai egyezményét.
A szóban forgó 145 esetet összevetették a tényfeltárók a török parti őrség jelentéseivel, egyéb tanúvallomásokkal és bizalmas dokumentumokkal is, amikből kiderült, hogy a Frontex meghamisította a jelentéseit.
Ezek között legalább 22 olyan eset is volt, amikor a görög hatóságok hajókról mentőcsónakokba pakoltak a menekülteket, majd pedig magukra hagyják őket az Égei-tengeren.
Emberi jogi aktivisták szerint az ilyen esetek mindennaposak, mondhatni „szisztematikusak” az Égei-tengeren, és nemcsak a Frontex esetében.
A Frontex és Görögország kormánya továbbra is tagadja és visszautasítja a „pushback” vádakat, ugyanis elmondásuk szerint az illetékeseik betartanak minden emberi jogi követelést és intézkedést. Mindezek ellenére a Frontex büdzséjének egy részét befagyasztotta az EU addig, amíg a vádak kivizsgálása tart, de arról is szó esett, hogy a szervezetnek be kellene fejeznie a görög kormánnyal való együttműködését.
Nem ez volt az első eset, hogy a Frontex működésében hibát találtak volna. Tavaly egy európai parlamenti bizottság vizsgálta a szervezet működését, amiben súlyos hibákra bukkantak. Tavaly augusztusban pedig arról adtunk hírt, hogy a szervezet ismételten polgárháborús zónába küldött vissza tengeren bajbajutott menekülteket.
