Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Kreml szerint Oroszország a szankciók miatt nem tudja teljesíteni a klímacéljait, melyeket szakértők így is bírálnak

Az Ukrajna ellen február 24-én háborút indító Oroszországgal szembeni nemzetközi fellépés gerincét a különböző szankciók adják. A Putyin-rezsimének kegyeltjeivel és a gazdaság húzóágazataival szembeni korlátozások bevezetésétől azt remélik az Ukrajna elleni agressziót elítélő országok, hogy ezek önmagukban a háború befejezésére kényszerítik Moszkvát és elkerülhetővé válik a konfliktus kiszélesedése.

Vlagyimir Putyin és kormánya élesen bírálta ezeket a szankciókat, melyek szerintük hadüzenetként is felfoghatók – Dimitrij Medvegyev korábbi elnök és miniszterelnök (jelenleg a befolyásos nemzetbiztonsági tanács helyettes vezetője) nemrég a Twitterén vészjóslóan csak úgy kommentálta az Oroszország elleni korlátozásokat, hogy  „a gazdasági háborúk gyakran valódi háborúkhoz vezetnek”.

Egy Kommersant nevű hírportál birtokába jutott dokumentumok szerint az orosz kormány már azzal számol, hogy a nemzetközi szankciók miatt az ország nem fogja tudni teljesíteni a klímacéljait.

Ahogyan azt a Euronews is megírta, Moszkva egy tavaly elfogadott hosszútávú klímaterv értelmében azt vállalta, hogy 2050-ig a 1990-es szint 80 százalékára csökkenti a károsanyag-kibocsátását (illetve a 2019-es szint 60 százalékának elérését is kitűzte célul).

Környezetvédők szerint azonban ezek a klímaügyi vállalások már így is „súlyosan elégtelenek.”

Ryan Wilson, a Climate Analytics elemzője a Climate Home News nevű hírportálnak igyekezett kontextualizálni Oroszország emissziós céljait. A szakértő szerint nem különösebben ambiciózus cél a károsanyag-kibocsátás 1990-es szinthez képesti csökkentése, hiszen alig egy évvel később, 1991 decemberében felbomlott a Szovjetunió, ami az orosz gazdaság összeomlását és így az emisszió jelentős csökkenését eredményezte. Ez támasztja alá a Világbank grafikonja Oroszország károsanyag-kibocsátásának elmúlt fél évszázados változásáról is.

Az orosz klímastratégia központi eleme az erdők által a légkörből kivont szén-dioxid mértékének a jelentős növelése. Moszkva szerint a kiterjedt, a 19 millió négyzetkilométeres ország területének felét befedő erdőtakaró már most is komoly sikereket tud felmutatni a károsanyag-kibocsátás csökkentésében, Viktorija Abramenko környezetvédelemért felelős miniszterelnök-helyettes tavaly szeptemberben egyenesen arról beszélt, hogy az erdők évente 2,5 milliárd metrikus tonna széndioxidot vonnak ki a légtérből.

Ha ez valóban így van, az jelentené, hogy az éves szinten körülbelül 2,2 milliárd metrikus tonna károsanyag kibocsátásáért felelős Oroszországot már tulajdonképpen most is karbonsemlegesnek lehetne tekinteni, miközben a világ 20 legnagyobb gazdaságát tömörítő G20-szövetség tagjai közül az országnak vannak az egyik legkevésbé ambiciózus klímaügyi vállalásai.

A miniszterelnök-helyettes állítását azonban környezetvédők és szakértők egész sora jellemezte megalapozatlannak és légből kapottnak. További problémát jelent az a módszer, ahogy az orosz kormány elszámolja az országban található erdők jelentette pozitív környezeti hatást.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) kétféle erdőt különböztet meg: vannak azok az erdők, melyek természetesen nőnek, nem állnak emberi védelem alatt és nem használják fel őket nyersanyag-termelésre, míg a másik kategóriába a mesterségesen telepített, védett erdők kerülnek. A kibocsátáscsökkentés esetében az IPCC csak az utóbbi erdőtípust számolja bele, hiszen ezek azok, melyek emberi döntés és nem a természet körforgásának következményében kerültek kialakításra, hogy aztán szén-dioxidot vonjanak ki a légkörből.

Ezzel szemben az orosz kormány úgy döntött, a természetes, emberi kontroll nélkül növő erdőket is beleszámolja az emissziócsökkentési számításaiba.

Miközben ez az erdőkategorizálási rendszer egyes kutatók szerint nem teljesen ördögtől való, szakértők szerint nem alkalmas a  károsanyag-kibocsátás mérésére. Ráadásul a nemzetközi sztenderdek alapján az oroszországi erdők körülbelül 45 százaléka számít természetesnek, vagyis állami szervek által nem felügyeltnek. Ezeknek az erdőknél tűz esetén például csak akkor szükséges a hatóságok közbelépése, ha az az emberi életre is veszélyt jelent.

Így tulajdonképpen az orosz kormány azokat az ellenőrizetlen erdőket is beszámolja az emissziós adataikba, melyekben az elmúlt években rekordokat döntögető, komoly szén-dioxid kibocsátással rendelkező, erdőtüzek tomboltak (az erdőtüzek jelentette környezeti károkat egyébként nemcsak Oroszország szereti relativizálni, gyakran vádolják a kanadai kormányt is ugyanezzel). Ez már csak azért is problémás, mert

a Greenpeace aktivistái szerint az egyre súlyosbodó éghajlatváltozás, a fák csökkenő károsanyag kivonási képessége és a sokasodó erdőtüzek miatt 15-20 évben belül könnyen előfordulhat, hogy Oroszországban a nem megfelelően kezelt erdők nem a szén-dioxid elnyeléséért, hanem annak növekedéséért lesznek felelősek.

Ryan Wilson szerint a szankciók valójában nem hátráltatják a világ negyedik legnagyobb CO2-kibocsátójának számító Oroszországot az amúgy sem túl vakmerő klímaügyi vállalásainak teljesítésében. Szerinte további problémát jelent, hogy az USA után a második legnagyobb földgáz-kitermelőjének (és első számú földgáz-exportőrének) illetve a harmadik legnagyobb olaj-termelőjének számító Oroszország kormánya a hírek szerint az energetikai szektorra kivetett adók csökkentését tervezi.

Kommersant értesülései szerint Moszkva azt is fontolgatja, hogy lehetővé tegye az energetikai cégeknek, hogy a többek között az amerikai és részben a brit kormány által bevezetett szankciók hatására csökkenő profitra való tekintettel ne kelljen osztalékot fizetniük és bevételeiket fejlesztésekre fordíthassák.