Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Flexszel daraboltak szét egy biciklit a tiltakozó pedagógusok Miskolcon

Pedagógusok vonultak utcára csütörtökön Miskolcon, esernyők, kockás ingek és biciklik kíséretében a 6 évvel ezelőtti országos tüntetéssorozat emlékére. A demonstrációt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a helyi szakszervezetek kezdeményezték. A beszédeket egy érdekes performansszal zárták, a tüntető tanárok punk zenére flexszel daraboltak szét egy biciklit, ezzel is tiltakozva a szétesett oktatási rendszer ellen.

Korábbi cikkünkben mi is felelevenítettük a hat évvel ezelőtti eseményeket, mikor a miskolci Hermann Ottó Gimnázium nyílt levelére országos tüntetési hullám indult. 2016-ban korábban sose látott, 5000 fős tüntetésre került sor Miskolcon és 11 másik nagyvárosban. A tüntető tanárok akkor a hatalmas óramennyiség csökkentését, az önértékelést szolgáló adminisztrációs terhek eltörlését és az egyfolytában változó alaptanterv felfüggesztését követelték. Most azonban azért küzdenek hónapok óta, hogy a szakmához méltó béreket és megbecsülést kapjanak.

Mint ismert, a pedagógusokat képviselő két legnagyobb  érdekvédelmi csoport, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) felhívására a hétfői nap folyamán kétórás figyelmeztetősztrájkot tartottak az ország közoktatási intézményeiben, összesen pedig több mint 20 ezer szakmabeli vett részt a demonstrációban.

Szűcs Tamás, a PDSZ egykori elnöke hétfőn a pedagógusok sztrájkrádiójában jelentette be a miskolci megmozdulást. Elmondta, a szakmabeliek mostani küzdelmét a hat évvel ezelőtti ellenállás folytatásaként értelmezi, hiszen „ez már egy hat éve tartó sztrájk”. Szűcsöt most a Mércének is sikerült mikrofonvégre kapnia a csütörtöki tüntetésen.

A 2016-os országos pedagógustüntetésk kezdetének évfordulóján Miskolcon újra utcára vonulnak a tanárok. Fotó: Mérce

A szakszervezeti vezető – aki korábban a PDSZ elnöki tisztségét is betöltötte – lapunknak elmondta, hogy alapvetően sikeresnek tartja a hétfői sztrájkot, melyben körülbelül húszezer pedagógus vett részt. Szűcs hozzátette, hogy ehhez a számhoz – melyet a kormányzati kommunikáció igyekszik kicsinyíteni – érdemes hozzátenni, hogy kezdetben még egyszer ennyi tanár jelezte csatlakozási szándékát a tiltakozáson, azonban a minisztérium, a tankerületek és az intézményvezetők felől érkező nyomásgyakorlás miatt végül sokan kénytelenek voltak elállnia részvételtől.

Ennek fényében „fantasztikusnak” tartja, hogy ennyi pedagógus állt ki a jogaiért és szerinte a sztrájk népszerűsége arra enged következtetni, hogy tovább folytatódhat az ellenállási mozgalom a közoktatást kivéreztető politikákkal szemben.

Szűcs Tamás emellett kifejtette, hogy míg szerinte a 6 évvel ezelőtti tanártüntetések középpontjában az oktatás tartalmi elemeivel és a benne résztvevők leterheltségével kapcsolatos problémák álltak – addig a mostani tiltakozásssal a pedagógusok elsősorban az egyre romló anyagi helyzetük ellen kívánják felemelni a hangjukat.

Szerinte ennek következtében az oktatásban dolgozók azt is belátták, hogy a megbecsülésükért folytatott küzdelemben a leginkább a szakszervezetekre számíthatnak.


A rendezvényen Pilz Olivér, a Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke is felszólalt, aki szerint 2016 óta sok minden változott, de inkább a rossz irányba.

„Annak idején azzal kezdtük, hogy nem a bérekről akarunk beszélni, de már kénytelenek vagyunk arról is.”

Az elnök szerint csak egyszerű ígérgetések történtek a kormány részéről, és a kérdések pedig átpolitizálták. Pilz figyelmeztetett, nincs olyan iskola, ahol súlyos károkat ne okozott volna a több hónapos online tanulás. A tanárok, pedig a megfeszített adminisztrációs terheik miatt nem tudtak tanítani sem.

„Kréta és papírhiány nem volt, de a digitális eszközök beszerzése hónapokba vagy tanévekbe telt az egyik napról a másikra elrendelt online munkamenet mellett. ”

Az elnök szerint nem az a kérdés, hogy mikor fog összeomlani az oktatás, mert már összeomlott, az iskolákban pedig már nem tanítás, hanem gyerekmegőrzés van. Felhívta a figyelmet, azért sincs elég tanár, mert társadalmi elismertségünk súlyosan megzuhant.

„Mi a túlélésért küzdünk”

Kulcsárné Szabó Katalin, a PDSZ regionális választmányi tagja elmondta, az integrált nevelés évek óta csak papíron létezik. Úgy véli, az integrálás címszó alatt az SNI-s gyerekek csak hiányos, vagy semmilyen nevelést nem kapnak. Elfogadhatatlannak tartja, hogy az iskolaérettségről egy bürokratikus intézmény döntsön azok helyett a pedagógusok és szülők helyett, akik a legjobban ismerik a gyereket. „Óvodapedagógusként a mostani és ezután születendő gyerekekért is kötelességemnek érzem, hogy hallassam a hangomat.”

Béres Ildikó, a PDSZ miskolci titkára is felszólalt. 6 évvel ezelőtt reménykedve várták, hogy a bevezetett pedagógus életpályamodell nem csak a megnövelt óraszámokat jelentik majd és megbecsülés is jár a szakmának. „Most már látjuk, hogy milyen tragikus eredménye lett a közoktatás átalakításának”. Béres szerint a gyermekeket a hatalom pusztán emberi erőforrásnak tekinti.

A beszédek végén Szűcs Tamás, a PDSZ regionális ügyvivője szétvágott egy biciklit, a Bohemian Betyars nevű folk-punk banda zenéjére, mely szintén Miskolcról kezdte karrierjét.

A bicikli a pedagógus megmozdulások egyik szimbólumává vált, mikor 2016-ban Balogh Zoltán, az Emberi Erőforrások akkori minisztere azt nyilatkozta, a kormány „túltolta a biciklit” a közoktatás központosítása terén. A kétkerekű közlekedési eszköz mellett a tüntetésen előkerültek a kockás ingek és az esernyők is, melyek szintén a megmozdulás ikonikus kellékei.

A miskolci tüntetésről készült élő közvetítésünk itt érhető el.

Címlapkép: Mérce