Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Az ország egyik legrosszabb munkáltatója a kormány” – kilátástalanság van a közszférában

Évről évre növekszik a munkateher, egyre kevesebb a szabadság, és egyre kevesebbet ér a fizetés – kiégés és kilátástalanság van az állami hivatalokban egy, a Népszava birtokába kerülő kormánytisztviselő levele szerint. A levelet György István területi közigazgatásért felelős államtitkárnak címezték, és a levélíró kollégái is aláírták.

Az elkeseredett levélből kiderül, hogy annak írója 34 év közszolgálati jogviszony után bruttó 400 ezer forint alatti fizetést kap, ami kevesebb, mint amit egy önkormányzati állásban hátrahagyott 2013-ban, mert a magasabb fizetés és a jobb munkakörülmények ígéretével elcsábították mostani munkahelyére, egy járási hivatalba. A fizetése azonban egyre kevesebbet ér, a munkateher pedig csak egyre csak nő a kormánydöntések nyomán, megbecsülést viszont semmit nem kapnak az elvégzett pluszmunkáért ő és munkatársai.

A levélíró fájlalja, hogy nem jár nekik semmi a veszélyhelyzetben elrendelt rendkívüli munkavégzésért vagy az ügyfélszolgálatokon végzett szolgálatért, ahol pedig őket is veszélyezteti a koronavírus. A legnagyobb elkeseredettséget az okozza, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény 2019. márciusi hatályba lépésével a levélíró szabadsága tíz nappal csökkent, de ennek okát azóta sem magyarázták el az érintetteknek. A levél írója szerint a járási hivatalok dolgozói is megérdemlik a béremelést, azonban a kormány intézkedéseiből nekik csak a munka jut, a juttatásokból kimaradnak.

A levélből kiolvasható tapasztalat nem egyedi, ezt jól mutatja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) és a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének (TBDSZ) december 20-ai nyílt levele.

„Az ország egyik legrosszabb munkáltatója a Kormány” című levelükben a szakszervezetek rámutatnak, hogy hiába a megnövekedett munkateher és az egyre magasabb infláció, a kormány csupán 10%-os béremelést ígér a közszolgáknak. De azt sem mindenkinek: a kormányzati igazgatásban dolgozók semmit sem kapnak. Így „számukra a 200 ezer forintos kezdőfizetés a garantált, holott jövőre már 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum.”

A szakszervezetek szerint a jelenlegi szituációban egyre csak fogynak a dolgozók, hisz inkább

„elmennek a LIDL-be dolgozni a mostani fizetésük másfélszereséért”.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke korábban lapunknak azt nyilatkozta, hogy a minimálbér-emelés sem segít semmit közszférában dolgozókon.

„Az a hasamra ütök megoldás, hogy kitalálom, hogy legyen bruttó 200 ezer forintos minimálbér, a közszférában nem megoldás.”

Az MKKSZ már novemberben hangsúlyozta, hogy a közszféra egészére országos szinten egyetlen megállapodás sem jött létre 10 éve, továbbá az MKKSZ elnöke szerint nem bruttó, hanem legalább nettó 200 ezer forintos minimálbérre lenne szükség, hogy a közszférában dolgozókat az állam képes legyen megtartani. A szakszervezet 30%-kal emelné a garantált és a diplomás bérminimumot, valamint hosszútávon is inflációkövető béremelésekre van szükség.

A kormány, mint annyi más területen, itt is következetesen kerüli a szakszervezetekkel való egyeztetést (a szakszervezetek 20-ai levelére sem válaszoltak), pótolható munkaerőként tekint a közszolgákra, és mivel a közbeszéd sincs jó véleménnyel a közigazgatásban dolgozókról, politikai nyomás alatt sincs a változás érdekében – mindeközben pedig az állami szolgáltatásoknak ezen ága is egyre csak romlik.

„A kormány tisztességes béremelés, vagy egyáltalán bértárgyalások helyett karácsonyi ajándékként inkább kötelező oltással örvendeztette meg a munkavállalóit” – írják a közös levelükben a szakszervezetek.

Boros Péterné korábban a kötelező oltást elkeseredett lépésként értékelte – a kormány nem tudja megfelelően kezelni a járványt, de nem akar újból korlátozó intézkedéseket bevezetni. Az MKKSZ elnöke ez ügyben is az érdekvédelmi  szervezetekkel való egyeztetést hiányolja. Az MKKSZ ugyan számos olyan munkavállalót képvisel, akiknek az oltási kötelezettséget elrendelő magyar állam a foglalkoztatója, ám szerinte látván a súlyos munkaerőhiányt, nem meglepő, hogy például az önkormányzatok döntő többsége nem tette kötelezővé a védőoltást, hiába van meg erre a jogi felhatalmazása.

Mindezek fényében érthető, hogy egyre növekvő létszámhiány van az állami szerveknél, ezt jól mutatja, hogy jelenleg is közel száz kormányhivatali pályázat van fent a kozigallas.hu oldalon. Pontos adatokat azonban nem lehet tudni, mert a kormány nem közli őket: mivel központi létszámgazdálkodás van a kormányzati igazgatásban, feltűnő és érthetetlen az adatok folyamatos elhallgatása.

Címlapkép: kormányhivatal.hu