Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Büttl Ferenc: A hatósági árak bevezetése semmire nem jó, egyszerű kampányfogás

Orbán Viktor miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy a kormány február 1-től korlátozza hat alapvető élelmiszer árát. Ennek értelmében a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell és a 2,8 százalékos tehéntej árát a 2021. október 15-i szinten fogják rögzíteni.

Az intézkedéshez mintaként szolgálhatott Szerbia, ahol az aszály (gyenge zöldség-, gyümölcs- és gabonatermés) és az ismert világpiaci hatások miatt a kormány elrendelte, hogy két hónapig bizonyos élelmiszerek (liszt, cukor, tej, étolaj, sertéshús) árát nem szabad a november 15-i szintről megemelni. A szabályok szerint a gyártók a következő két hónapban sem szállíthatnak az átlagosnál kevesebb árut a boltokba, az intézkedések megszegéséért pedig magas pénzbírság, illetve a kereskedelmi tevékenységtől való eltiltás jár.

„Az infláció ellen nem 6 áru árának befagyasztásával kell fellépni. Ez egy látszatintézkedés, a fogyasztó semmit nem fog ebből a kasszánál profitálni, a többi árucikk árában fizeti majd ki, amit a hat terméken megnyer”

– nyilatkozta a lapunknak a magyarországi kormány rendeletével kapcsolatban Büttl Ferenc közgazdász, egyetemi oktató, a Megújuló Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

A lapunkban rendszeresen publikáló közgazdász elmondta, hogy a kormány intézkedése nem több „propagandánál”, hiszen a kormánynak – azon túl, hogy visszafogja a költekezését – nincsen közgazdaságtani szerepe. Ugyanakkor a választások előtt közel 80 nappal politikai ára lenne annak, ha a kormánykoalíció nem cselekednék.

Büttl Ferenc megjegyezte, hogy az intézkedésnek már csak azért sincsen értelme, mert nem a termelőkre vonatkozik, a kiskereskedelmi szereplők pedig nem hat árut forgalmaznak, hanem akár több ezret. Hatezer áru árrésével pedig könnyűszerrel kigazdálkodható a hat befagyasztott áru ára. A közgazdász elmondta azt is, hogy ennek a hat árunak az ára október 15-e óta nem emelkedett meghatározóan. Már abból is látszik, hogy pusztán látszatintézkedésről van szó, amely mögött nem a legszegényebbek iránti segítő szándék munkál, hogy pl. a legszegényebbek nem csirkemellet fogyasztanak, tehát az árak befagyasztása nem az ő megsegítésüket szolgálja.

A közgazdász elmondta, hogy mindezek mellett most még az is homályos, miként fogja a kormány véghezvinni a hatósági árak megszabását, hiszen olyan, hogy „2,8 százalékos tehéntej” nem kapható a boltokban.

Különféle termelők állítanak elő 2,8 százalékos zsírtartalmú tejet, amelyet településenként, sőt boltonként különféle áron kínálnak. Ha a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) átlagárai alapján fagyasztják be az árakat, akkor is dönteni kell, hogy a 40-50 helyről begyűjtött árak közül melyik lesz a meghatározó. Büttl elmondta, elvileg boltonként is megszabhatnák az árat [– a csütörtöki kormányinfón kiderült, végül emellett döntött a kormány – a szerk.], már ha erre például az adóhatóságnak van kapacitása. Érdemes ugyanakkor szem előtt tartani, hogy nemcsak az árakat kell meghatározni, hanem az intézkedés végrehajtását is ellenőrizni kell, s nem tudni, erre végképp lesz-e bárkinek lehetősége.

Büttl Ferenc a Mércének úgy nyilatkozott, hogy a lengyelországi példa eredményesebb lehet. Ott az általános forgalmi adó (áfa) kulcsát szállították le, s bár a különbözetet „elnyelhetik” a kereskedők, lehetőség van arra is, hogy az áfacsökkentés utáni árakat fagyassza be a kormány. Mindenesetre a kedvesményes áfa – ha a verseny adott – a fogyasztók javát szolgálhatja.

„A kormány olyan könnyítésekkel él, amelynek nem lesz ő a teherviselője”, összegezte a meglátásait Büttl Ferenc. A kormánynak az a politikája, hogy ne ő állja a cehhet. Az áfacsökkentés és a célzott szociális támogatások sokkal eredményesebb intézkedések lehetnének – bár ezek csakugyan azzal járnának, hogy az állam viseli a terheket.

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán