Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

25 milliót kellene fizetnie a Greenpeace-nek, hogy elbírálják a Fertő tavi közbeszerzést érintő beadványukat – Frissítve

Frissítés, 2022.I.11. 14:45 – A Közbeszerzési Döntőbizottság helyesbítése

„Nem jó helyen kopogtat a Greenpeace a Fertő-tavi beruházás kapcsán

A Greenpeace-nek a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz beérkezett kérelme jogilag és formailag egyaránt hiányos, ráadásul nem is követel a Döntőbizottság érte 25 millió forintot.

A Greenpeace beadványa jogilag hibás, mert a Közbeszerzési Döntőbizottságnak nincs arra jogosultsága, hogy ellenőrizze, a projekt megfelel-e a környezetvédelmi törvényeknek, ez a környezetvédelmi hatóságok jogköre. A Döntőbizottság csak azt vizsgálhatja, hogy a versenyszabályoknak megfelel-e a kiírás. A kérelem formailag is hibás, mivel hiányos volt, azaz nem felelt meg a benyújtás jogszabályi feltételeinek. Összegezve: a Greenpeace tehát nem a megfelelő helyen és formában élt a panaszával.

Ami a 25 millió forintos igazgatási szolgáltatási díjat illeti: ez az összeg minden esetben a beruházás becsült értékének a fél százaléka. Ez európai uniós szinten kirívóan alacsony, az uniós átlag mindössze egynegyede. A vonatkozó rendelet 2015-ös módosításakor nem megemelték, hanem a felére csökkentették a díjakat, éppen annak érdekében, hogy szélesebb körben legyen lehetőség jogorvoslati panasszal élni. Szeretnénk felhívni arra a Greenpeace által elhallgatott tényre is a figyelmet, hogy abban az esetben, ha egy kérelemnek helyt ad a Döntőbizottság, akkor a kérelmező minden esetben visszakapja a befizetett eljárási díjat – követelésről tehát szó sincs.”

A cikkünkben korábban írtak a fentiek fényében értelmezendők – KSÁ.

Korábban írtuk:

A Greenpeace környezetvédő szervezetnek öt napon belül 25 millió forint eljárási díjat kellene fizetnie a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, hogy utóbbi érdemben foglalkozzon a szervezet fertői közbeszerzést érintő beadványával – írja a 444 a Greenpeace közleménye alapján.

Eközben, ahogy a lap megjegyzi a korábbi 30 milliárdosra taksált költséggel szemben mint kiderült, immár 45 milliárd forintnál jár a Fertő tavi beruházás összköltsége.

Ebből jelenleg közel 35,8 milliárd forint a beruházás második ütemének az értéke, 9,38 milliárd forintból pedig a Mészáros és Mészáros Kft. végezheti az első ütem munkálatait. Miután a Fertő partjára tervezett fejlesztés állami beruházás, ez mind költségvetési forrásból valósul meg, és a tapasztalatok alapján egyáltalán nem biztos, hogy a költségek végül nem fogják meghaladni a 45 milliárd forintot. Mint a Greenpeace közleményéből kiderül, ez a Magyarország tíz nemzeti parkjára költött állami költségvetésnek több, mint hétszerese.

A környezetvédő szervezet szerint a „7-szeres szorzó úgy jött ki, hogy a 2020-as költségvetési törvényben – amely 2021 költségvetését meghatározta –, a 10 magyar nemzeti parki igazgatóságnak együttesen működési kiadásra 5,6 milliárd, bérkiadásra pedig 7,3 milliárd forint van elkülönítve, ám 6 milliárd forintnyi kötelező működési bevételt is előír számukra a törvény. Ez tehát azt jelenti, hogy 2021-ben 6,9 milliárd forintot költött az állam a 10 magyar nemzeti park fenntartására együttesen (12,9 mínusz 6 milliárd).”

A Greenpeace által fizetendő összeg a közbeszerzési törvény 2015-ös módosítása miatt lehet ilyen magas. Eszerint ugyanis közbeszerzés megtámadása esetén közigazgatási díjat kell fizetni, ami a közbeszerzés értékének 0,5 százaléka, de maximum 25 millió forint lehet, amit a legtöbb civil szervezet vagy magánszemély értelemszerűen nem tud kifizetni, egy közbeszerzésben érdekelt cég azonban adott esetben akár meg is engedheti magának. A Greenpeace szerint „2015-ben pont azért módosították és emelték fel irreálisan magasra az eljárási díjakat, hogy ezzel visszatartsák a jogorvoslati panaszoktól az érintetteket.”

Ahogy Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország természetvédelmi kampányának vezetője fogalmazott,

„45 milliárd forintnál jár a fertői beruházás számlálója, és ez csak a hivatalosan kommunikált összeg. 45 milliárd adófizetői forintot akar elkölteni a magyar állam arra, hogy tönkretegye a gondjára bízott nemzeti parkunkat. Minden valódi hazai és nemzetközi természetvédelmi testület egyetért velünk abban, hogy ez a beruházás alapjaiban veszélyezteti a Fertő-Hanság Nemzeti Park értékeit. Az állam pedig nemhogy megvédené a rá bízott közös kincsünket, de ő maga a beruházó. Nem csoda, ha Orbán Viktor miniszterelnök arra se veszi a fáradtságot, hogy válaszoljon az aggályainkra, Áder János köztársasági elnök pedig egy interjúban nem is kommentálja a Fertő ügyét arra hivatkozva, hogy »kevésbé ismeri« a beruházás részleteit. Nekünk viszont elfogyott a türelmünk.”

Áder János köztársasági elnökkel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy környezet- és vízvédelmi kérdésekben rendszerint az értékek megőrzése és védelme mellett foglal állást, a kormányzati és kormányközeli nagyberuházásokkal szemben azonban általában nem fejt ki ellenállást.

Mint korábban megírtuk, a tavaly kiírt, gyorsított közbeszerzési eljárást év végén – a költségvetési megszorítások keretében – visszavonták. A tóvédőknek és helyieknek azonban nem lehetett felhőtlen az örömük, hisz karácsonykor ismét kiírták a közbeszerzést, igaz, ezúttal nem gyorsított formában, az ajánlatokat január 20-ig kell leadni.

Közben a beruházás az eredetinél is nagyobb lett: jelen formájában (legalábbis jelenlegi ismereteink szerint)

  1. 100 szobás szállodát,
  2. 26 apartmanházat,
  3. 880 parkolót,
  4. 850 férőhelyes vitorláskikötőt,
  5. fedett sportkomplexumot,
  6. valamint fürdőházat
  7. és 150 strandpavilont fognak építeni,

összesen 60 hektáron. Ebből a 2. 6. és 7. pontokban szereplő tételekre nincs is engedélye a beruházónak a Greenpeace szerint.

A Fertő tavi ingatlanfejlesztést a Magyar Tudományos Akadémia is elfogadhatatlannak tartja. Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya úgy véli, hogy a Fertő-Hanság Nemzeti Park (az egyetlen határokon átnyúló nemzeti parkunk) területén megvalósuló beruházás jelentős területeket venne el Fertő tó nádasából és medréből, a környezetére nehezedő turisztikai nyomás sokszorozódna, és ezáltal súlyosan károsítaná a Fertő tó növény- és állatvilágát. Ráadásul szerintük a környezeti kár nemcsak a beépítendő területre korlátozódna, hiszen a megnövekedett autó-, illetve vízijármű-forgalom egy széles zónát és a teljes nyílt vízfelületet érintené.

Emellett egy felmérés szerint a társadalom úgy helyi, mint országos szinten inkább elutasító a Fertő tavi beruházással szemben, és noha kisebb léptékű, környezetbe illeszkedő és valamennyi látogató érdekeit szolgáló korszerűsítéseket támogatnának, ilyen nagy volumenű luxusfejlesztéssel nem értenek egyet. A jelenlegi tervek alapján ugyanis félő, hogy csak a tehetősek tudják majd élvezni a tópartot, miközben a fejlesztés – mint a fentiekből kiderül – súlyos környezeti károkkal is járna, így végül csak a beruházók és egy szűk elit érdekeit szolgálja.

A civilek másfél éve tiltakoznak a túlméretezett beruházás ellen, a helyiek petícióját eddig több mint huszonnégyezren írták alá, és ugyanennyien csatlakoztak annak német nyelvű változatához is a tó osztrák oldaláról. Az építkezés ellen nemzetközi szervezetek is felléptek: az Európai Bizottság 2021 júniusában eljárást indított a Fertő tó ügyében, az Unesco pedig a beruházás azonnali felfüggesztését kérte a magyar kormánytól.

Tavaly év végén civilek és a Greenpeace szerveztek tüntetést Sopronba a beruházás leállításáért, itt Rodics Katalin, a Greenpeace munkatársa azt kérte minden résztvevőtől és érdeklődőtől, hogy „állítsuk meg ezt a soha jól nem lakó gazdasági mániát, ami a vezetőinket uralja. Nem lehet, hogy tönkre tegyék az összes értékünket, és mire változás jöhetne, addigra egy kiürült országban találjuk magunkat!”

A rendezvényen mi is ott voltunk, videónk az alább nézhető vissza.

A Fertő tóval kapcsolatos összes írásunk itt érhető el, a nagy tavakért küzdő Nagy Tavak Koalíció, és az ezeket érintő beruházásokkal kapcsolatos cikkeink pedig ezen a linken találhatók.

Címlapkép: Tüntetés a Fertő Part beruházás ellen sopronban 2021. december 12-én. Fotó: Mérce