Orbán Viktor kormányfő nemrég jelentette be a hírt, miszerint Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztert jelöli Áder János helyére köztársasági elnöknek. Ahogy az várható volt, a fideszes politikusok gratulációk közepette nyomban a vállukra emelték Novákot a közösségi médiában, mint az ország első női köztársasági elnökét. Az ex családügyi miniszter kijelentette az Indexnek adott interjújában, hogy nőként többletfeladatot jelent majd az államfői tisztség betöltése. Novák hozzátette, a jelölését számos nő saját sikereként élte meg. De hogy lett a macsó, férfi öltöző-politizálást folytató szexista Fideszből az a kormánypárt, amely az első női köztársasági elnököt adhatja az országnak? És voltaképpen miért jó ez a nőknek, ha egyáltalán jó?

Kezdjük talán azzal, hogy Orbán részéről Novák jelölése átgondolt stratégiai döntés volt. Rényi Pál Dániel influenszer politikusokról készült elemzésében a 444-en megjegyzi, a kormányfő a 2019-es önkormányzati vereség után azzal bízta meg Varga Judit igazságügyi és Novák Katalin családügyi minisztert, hogy adjanak dinamikus, fiatalos és nőies arcot az öregedő és macsóként elkönyvelt pártnak, és ezt kommunikálják a külföldi közönség felé is. A két politikus népszerűsége ezt követően rohamos növekedésnek indult, médiamegjelenéseiket szakemberekből álló kampánystábok koordinálták, melyre a párt nem kevés összeget fordított. Így tudott Novák Katalin a Fidesz sikeres női politikusaként és odaadó családanyaként tetszelegni a nyilvánosságban, miközben hűen követte a párt utasításait, és teljes mellszélességgel képviselte a kormány több sebből is vérző családpolitikáját. Nem mellesleg a Forbes listáján Novák lett a legbefolyásosabb magyar nő 2021-ben (Varga Judit csak a harmadik helyen futott be).

A Fidesz fiatalos arcai közé tartozik még a nemrégiben államtitkári kinevezést kapott Rácz Zsófia és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő is. 

Az utóbbi években tehát a kormánypárt nagy hangsúlyt fordított arra, hogy női arcok is megjelenjenek az általuk keresztény-konzervatívként definiált politikai oldalon, a szakpolitikák terén azonban nem látjuk, hogy a nőjogok, vagy a nők elleni erőszak visszaszorításában történt volna érdemi változás.

Az Isztambuli Egyezmény ratifikálásának elutasítása, az egyszülős családok ellehetetlenítése az alaptörvény módosításával és a patriarchális sztereotípiákat sulykoló kerettanterv csak néhány a sok intézkedés közül, melyek inkább hátráltatják a nők egyenjogúságát, semmint segítik azt. Varga Judit igazságügyi miniszternek, aki a családon belüli erőszak felszámolásának szentelte a 2020-as évet, 2021-ben például sikerült javasolnia egy olyan törvényt, amely nőjogi szervezetek szerint inkább pont hogy a bántalmazóknak kedvez. 

Ezek a nyugtalanító rendelkezések pedig azt bizonyítják, hogy a jobboldal egy általa mélyen elítélt eszközhöz, az identitáspolitizáláshoz nyúl vissza, mikor női politikusok nemét kihangsúlyozva próbál hitelt szerezni a konzervatív családpolitikának, miközben érdemi változást nem ígér a megkülönböztetett társadalmi csoportoknak. 

Novák Katalin a köztársasági elnöknek jelölése után az Indexnek adott interjújában kijelentette: „akik azt mondják, én csak egy bábu leszek ebben a tisztségben, valójában nem engem, hanem a nőket becsülik le. Nem feltételezik, hogy egy nő önálló döntésekre képes, szuverén közéleti szereplő lehet.”

A kormánykritikus álláspont összemosása a nőgyűlölettel egy alaptalan állítás és semmiképpen sem a nemzet egységét képviseli, ami hamarosan a volt családügyi miniszter feladata lesz. Novák ezzel a kijelentéssel a szexista férfi párttársaihoz hasonlóan kíván hitelt szerezni saját magának. 

Arról, hogy csupán a politikai diskurzus eltérítése a szándéka, híven tanúskodik, hogy  korábban pont hogy az államfőjelölt tett nőket lebecsülő kijelentéseket. Novák egy nagyobb visszhangot kiváltó szereplése során az Axióma Youtube-csatornáján arról beszélt, hogy a nők meg se próbáljanak versenyezni a férfiakkal a munka világában, az azonos bérekért és pozíciókért. Elmondta, a nők annyi erőt kaptak, hogy nemcsak saját terheiket bírják el, hanem még másokét is képesek átvenni. 

Novák Katalin szerint a nőknek nem kell választani a gyermekvállalás és a komoly szakmai munka között. Lehet hogy az államfőjelölt miniszternek valóban nem kellett döntést hoznia, hogy feláldozza-e karrierjét a családalapításért, de a magyar nők nagy többsége sajnos nincs ilyen szerencsés helyzetben. Pusztán attól nem lesz jobb sem nekem, sem pedig más nőnek, hogy Orbán Viktor stratégiailag azt a döntést hozta, hogy Novák Katalint jelöli köztársasági elnöknek. Novák Katalint, aki szerint a nőknek és a férfiaknak nem kell azonos bérekért és pozíciókért versengeni, és aki olyan családpolitikát képvisel, amelyben a támogatások jelentős része a magyar családok többségének elérhetetlen.  

Nőként akkor lehetnék büszke a következő köztársasági elnökre, ha valóban a megkülönböztetett társadalmi csoportok problémáival foglalkozna és identitáspolitikai érvek helyett valóban fellépne a nők elleni erőszakkal szemben. A jelenlegi rendszer azonban a nőket csak családanyaként képes értelmezni, ami az áldozatsegítést is negatív irányba befolyásolja. Ha Novák Katalin valóban nem a kormány bábja akar lenni és szeretné, hogy jelöltségét a magyar nők többsége sikerként élje meg, akkor kénytelen lesz szembemenni a jelenlegi patriarchális rendszerrel, máskülönben a fideszes identitáspolitika újabb eszközévé válik.