Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Éppen azok nem fognak kapni a CSOK-ból, akiknél a legtöbb gyermek születik

2011 és 2016 között 1,23-ról 1,49-re nőtt Magyarországon a nők „termékenységi rátája” a KSH Népességtudományi Intézetének legújabb számai szerint. A termékenységi ráta egy olyan arányszám, amely azt mutatja meg, hogy az adott pillanatnyi arány állandósulása esetén egy nő átlagosan hány gyermeket fog élete során világra hozni az országban.

Eddig még akár hízelgő is lehetne a kormány számára az adatsor. Azonban a KSH közzétett elemzéséből kiderült, a növekedés főleg azon 15-19 éves nők között számottevő (25%) az adott időszakban, akik a leginkább iskolázatlanok, körükben a vállalt gyermekek számával együtt nagyon nagy mértékben megnőtt a korai iskolaelhagyás is és általában hétszer többen hajadonként szülnek, valamint nagy arányban munkanélküliek is.

A fiatalon gyermeket vállalók főleg a 18-19 évesek között lettek az utóbbi évtizedben jóval többen, ők adják a termékenységi ráta növekedésének jelentős részét is, annak ellenére, hogy a 15-49 éves nők a vizsgált 5 év alatt 93 ezerrel lettek kevesebben.

Hozzánk hasonló helyzet a térségben még Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában jellemző.

Ráadásul, ha régiókra is leképezzük, hol vannak a legtöbben az ilyen fiatalon szülő anyák, azt látjuk, hogy a legszegényebb megyékben (Borsod-Abaúj Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg) él közel egyharmaduk (32%).

Mindezek alapján úgy tűnik, éppen abba a társadalmi csoportba születnek csak igazán nagy számban a gyerekek, amelyeket a kormány családpolitikai programjának már bevezetett és tervezett intézkedései (CSOK, falusi CSOK, autóhitel, babaváró) bizonyosan nem érintenének, hiszen ez jövedelmi szint, foglalkoztatottság alapján elérhető csupán.

Így tehát kijelenthető, hogy míg a megcélzott, módosabb, középosztályi társadalmi rétegben a családpolitikai intézkedések nyomai alig látszanak, addig egyszerűen a lehetőségek és a mobilitás beszűkülése miatt a legszegényebb kamaszlányoknak nem marad más útja, mint a gyermekvállalás.

Fotó: Tiszavasvári / Papp Fanni, Mérce

A KSH megpróbált minél több adatot összegyűjteni a korán szülő leányanyák gyermekeinek apáiról is, azonban az esetek 43%-ában róluk nincsen adat, a maradék esetekben főleg 20-24 éves férfiakról van szó, de 79%-uk aktívan dolgozik, így ez az összefüggés a férfitól való anyagi függőségi helyzet állandósulására is rámutat.

A felsorolt problémák azt is megmutatják, a fiatalkori gyermekszülések főleg, és elsősorban a magyar cigány társadalom legalsó szegmensének problémái. 2018-ra itt a fő kihívás nem is a munkanélküliség lett, hanem az, hogy a konzervatív orbáni szociálpolitika munkaerőpiaci alapon bemerevítette a leszakadt társadalmi helyzetet, innen csak a folyamatos tanulás, az érettségi emelné ki az érintett fiatal, szegényebb anyákat, ennek megszerzését azonban a Fidesz 2010 óta folytatott oktatáspolitikája megnehezítette.

Egyetlen Fidesz-KDNP-s kormányzati intézkedés létezik a KSH kutatása alapján, ami hozzájárulhatott a születésszám növekedésehez, ez pedig a tankötelezettség 18 évről 16 évre való, 2011-es leszállítása, amely még a kereszténydemokrata Hoffmann Rózsa államtitkári tevékenységéhez kötődik.

Ellenpróbaként a KSH elemzése felvetette azt a számot is, hogy amikor 1996-ban a Nemzeti Alaptantervhez kötődő oktatási reformok keretében 16 évről 18 évre vitték fel a tankötelezettséget, ez 6,8 százalékponttal csökkentette annak valószínűségét, hogy egy hátrányos helyzetű roma nő 18 éves kora előtt gyermeket fog szülni.

A demográfiai trendekben egyébként világszerte sok helyen megfigyelt összefüggés, hogy ahol a nők folyamatos oktatása normává, elfogadottá válik, ott nagy mértékben csökken a születésszám. Ez főleg a demográfiailag a túlnépesedést kontrollálni kívánó afrikai és ázsiai országokban, mint társadalompolitikai eszközt is fontossá tette az ingyenes alap- és középfokú oktatás elterjesztését.

A tálib, iszlamista fundamentalisták által 1995-ben megszállt, és totális eszközökkel uralt Afganisztánban például 1995 és 2001, tehát az amerikai megszállás éve, között a termékenységi ráta 7,6 fölé csúszott, mivel a tálibok szigorúan megtiltották, hogy a nők bármilyen formában iskolába járjanak. Miután megbuktak, illetve védekezésbe szorultak, az iskolai oktatást szinte mindenhol újra beindították a lányoknak is, és a trend újabb pár év alatt megfordult, és 2017-re 4,4-re süllyedt.

A Világgazdasági Fórum 2015-ös felmérése is egyértelmű korrelációt talált az oktatás általános és ingyenes volta és a termékenységi ráta csökkenése között.

Jelentős, és gyors népességnövekedést ezek alapján az adatok alapján tehát csak akkor lehet elérni, ha a társadalom alsóbb rétegeit ezektől a javaktól tartósan elzárjuk.

A kutatók kiemelik, az előzetes adatok alapján a fiatal felnőttek megnövekedett gyermekszáma 2017-2018-ban megtorpanhat, és ha a termékenységi ráta ezzel együtt szinten marad, arra már más magyarázatot kell keresni. Az eddigi számok alapján azonban úgy tűnik, éppen a szegénységbe születő gyermekek száma húzza felfelé a magyar adatokat.

(Napi.hu, Világbank, Világgazdasági Fórum)

Olvass tovább!