Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nőjogi szervezetek szerint Varga Judit törvényjavaslata újabb eszközt ad a bántalmazók kezébe

A családon belüli erőszak áldozatainak jogvédelmével foglalkozó szervezetek évtizedek óta jelzik a jogalkotó felé azt a széleskörű társadalmi igényt, hogy a bántalmazottakat és a gyerekeiket a bíróságok a válásra, a szülői felügyeletre és a kapcsolattartásra irányuló polgári perekben is védeni igyekezzenek ahelyett, hogy kiszolgáltatnák őket a bántalmazóknak. Nőjogi szervezetek szerint épp ezt nem sikerült megugrania Varga Judit igazságügyi miniszternek, akinek új törvényjavaslata szerint a jövőben már az egyik szülő kérésére is elrendelheti a bíróság a gyerek közös felügyeletét a válásnál.

A NANE Egyesület, a PATENT Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség közös közleményt adott ki, melyben leszögezik: az igazságügyi miniszter javaslata több jogot ad a bántalmazók kezébe. Varga Judit szerint a módosító csak „módot ad arra, hogy a bíró már az egyik szülő kezdeményezésére is elrendelje az úgynevezett váltott elhelyezést, amikor a gyerek két hétig az anyával, majd két hétig az apával van a válás után. Erre eddig csak egyezség esetén volt lehetőség, ám az élet túlhaladta ezt.” Az igazságügyi miniszter úgy véli, mindez „a gyerekek érdekét szolgálja, és egy nagy konfliktusforrást szüntet meg.”

A jogvédők azonban ezt határozottan cáfolva, széleskörű tapasztalatokra alapozva azt állítják, a kizárólag az egyik szülő kérelmére – és a másik tiltakozása ellenére is – elrendelhető közös szülői felügyelet, valamint a hetes-kéthetes váltás jogi lehetőségének megteremtése

nem pusztán nem védi meg a családon belüli erőszak  áldozatait, hanem éppen ellenkezőleg: újabb eszközt ad a bántalmazók kezébe arra, hogy a szétválást követően is fenntartsák a bántalmazást, hatalmat tudjanak gyakorolni volt partnerük felett a közös gyerek(ek)en keresztül, és a nem bántalmazó szülő és gyermekei hétköznapi életvitelét ellehetetlenítsék.

„Tapasztalataink szerint jelenleg Magyarországon nem állnak fenn annak az intézményesült feltételei, hogy a családjogi perekben döntő bírák a családon belüli erőszakot beazonosítsák, értékeljék, fel- és elismerjék annak káros hatását a gyerekekre, továbbá hogy megkülönböztessék a bántalmazó és a biztonságos szülőt.”

– fogalmaz a sok esetben a bántalmazottakat eláruló igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatban a három nőjogi szervezet.

A közös felügyeletet és a heti váltásos gyakorlatot a szülők eddig is választhatták közös megegyezés esetén, ugyanakkor hangsúlyozzák:

„a törvényjavaslat által módosítani tervezett jogi környezet mindeddig éppen azt ismerte el, hogy a fokozott együttműködést, állandó kommunikációt és jó viszonyt feltételező gyereknevelési forma kizárólag a felek együttes igénye alapján működhet jól, ezért ezt a bíróság nem erőltethette rá a váló szülőkre.”

A váltott elhelyezéssel kapcsolatban ráadásul mindenképp fontos megjegyezni, hogy az bizonyítottan káros hatással van a gyerekekre: a gyermek és az elsődleges gondozó közötti stabil kapcsolat és az állandó lakókörnyezet hiánya, továbbá a gyakori közegváltás okozta stressz rombolja a gyerek kiegyensúlyozottságát, biztonságérzetét, fokozottan igénybe veszi érzelmi energiáit és kártékonyan hathat személyiségfejlődésére – írják.

A jogvédők szerint emellett lényeges szempont, hogy a váltott elhelyezést, illetve közös szülői felügyeletet – közös megegyezés hiányában – éppen azok az apák követelik a leginkább, akik korábban erőszakos, bántalmazó magatartást tanúsítottak a családtagjaikkal szemben, és akik ezzel összhangban korábban nem különösebben érdeklődtek gyermekük jólléte iránt.

Varja Judit a 2019 decemberében történt győri családgyilkosság nyomán 2020-at az áldozatsegítés évének nevezte ki, valamint felállította a Családjogi Civil Munkacsoport, melnyek bár tagja a két – igen komoly szakmai háttérrel rendelkező – jogvédő szervezet, eddig nemigen vették figyelembe a javaslataikat.

Olyannyira nem, hogy bár a szóban forgó törvényjavaslatot alig egy hónappal ezelőtt megkapták véleményezésre, ezt követően sem az Igazságügyi Minisztériumtól, sem egyéb kormányzati szervtől nem kaptak az általuk felvetett komoly aggályokra visszajelzést.

A bántalmazottak jogvédelme és jogi képviselete terén több évtizede aktív nőszervezetek szakmai hivatkozásokkal, nemzetközi kutatási jelentésekkel és külföldi felhasználási tapasztalatok ismertetésével támasztották alá álláspontjukat, ennek ellenére a törvényjavaslat szövegezéséből egyértelműen kiderül, hogy az általuk megfogalmazott szakmai véleményt, illetve aggályokat egyáltalán nem vették figyelembe; ez az áldozatok jogainak és biztonságának védelme szempontjából rendkívül aggasztó és veszélyes.

Frissítés 16:22

Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-oldalán reagált a nőjogi szervezetek kritikájára:

„Még egy szó a Ptk-módosításról:
Nyilván azért főszabály a közös gyerekfelügyelet az uniós tagállamok döntő többségében, mert ezek az országok is „a kapcsolati erőszakot elkövetők kezébe akartak többletjogokat adni”…
Ne vicceljünk már…
A Patent és társai komolytalan kritikáira talán reagálni sem érdemes, de megismétlem, hogy az új jogszabály alapján a bíróságoknak a döntések meghozatalakor mindenkor a kiskorú gyermek érdekeit kell szem előtt tartaniuk és természetesen fel sem merülhet közös szülői felügyelet megállapítása, ha bármelyik szülő esetén felmerül a bántalmazás gyanúja”
– írja a miniszter.

Ma Magyarországon rendszeresen gyilkolnak meg nőket és gyermekeket családtagjaik, közeli hozzátartozóik. A közkeletű adat szerint hetente egy nő életét követeli a családon belüli erőszak, ami évente nagyjából 50 áldozatot jelent, pontos adatokat azonban egyik hivatalos szerv sem ad közre nyilvánosan.

A Mérce 2020-ban létrehozott egy aloldalt, ahol a férfiak által meggyilkolt nők és gyermekek listáját tesszük közzé 2014-től kezdve. Célunk, hogy ezzel a nyilvános és folyamatosan frissülő listával ráirányítsuk a figyelmet a nők és gyermekek elleni erőszak elterjedtségére, és hogy ezzel nyomást gyakoroljunk az illetékes hatóságokra és döntéshozókra.

Ha támogatásra van szüksége, mert Önt vagy ismerőseit bántalmazás vagy szexuális erőszak érte, itt talál részletes információkat.

A NANE Egyesület segélyvonala bántalmazott és szexuális erőszakot átélt nőknek: 06 80 505 101 (hétfő, kedd, csütörtök, péntek 18-22; szerda 10-12 óráig; ingyenesen hívható mobilról is).

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) telefonszáma: 06 80 20 55 20 (ingyenesen hívható napi 24 órában, abban az esetben hívja, ha menekülnie kell otthonról vagy krízisszállást keres.)

A PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata: 06 70 220 2505 (szerdánként 16-18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig, e-mailen: [email protected])

A biztonságos internethasználatról itt olvashat bővebben.

Címlapkép: Mérce