Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A coloradói tüzek arra figyelmeztetnek, hogy a gazdag országok sem menekülhetnek a klímaváltozás pusztításától

Több harmincezer embert kellett kimenekíteni a Colorado állam fővárosától, Denvertől északra található Boulder megyében tegnap délután kezdődő erdőtüzekben – adta hírül a BBC. Miközben emberi áldozatokról egyelőre még nincs megerősített információ, a 100 kilométert meghaladó sebességgel tomboló erdőtűz már közel 600 épületet pusztított el és a katasztrófa által leginkább érintett három városban –Boulder, Louisville, Superior – az éjszaka folyamán az áramszolgáltatás is akadozott, valamint egy autópályát is le kellett zárni.

Ahogy az alább látható légifelvételen is látható, az erdőtűz (amely már most is Colorado-állam történetének legpusztítóbb tüzének számít) elsősorban városias, sűrűn beépített térségeket érint, így várhatóan az eddigieknél is nagyobb pusztítást fog végezni az USA nyugati felén található államban.

Szakértők szerint a futótűz kialakulásának szokatlan, december végi időpontja az elmúlt hónapokban tapasztalt súlyos szárazságnak köszönhető, melynek következtében a szokásosnál jóval kevesebb eső és hó eset a katasztrófa által érintett megyékben. Ráadásul a régió földrajza sem segíti a tűz megfékezését: a Coloradót észak-dél irányban átszelő Sziklás-hegység magaslatai fölött átvonuló széláramlatok jelentős sebességre felgyorsulva érkeznek meg az alacsonyabban fekvő, sűrűn lakott térségekbe, ezzel fokozva az erdőtűz pusztításának mértékét. A CNN értesülései szerint az államban dolgozó meteorológusok jelentős lehűlésre és némi hóesésre számítanak a következő napokban, ami azonban az erdőtűz okozta infrastrukturális károkkal kiegészülve jelentősen megnehezítheti a közlekedést a térségben.

A coloradói már a sokadig tűzvész idén az Egyesült Államokban. Tavasz óta millió hektárt perzseltek fel az erdőtüzek az ország nyugati felén, amely kiváltképp a partvidéki Oregont és Kaliforniát, valamint a Coloradóval szomszédos, igen száraz éghajlatú Arizonát érintette súlyosan.

A klímaváltozással foglalkozó tudósok szerint az erdőtüzek ugyan részei a természet körforgásának, azonban az elmúlt években tapasztalt megemelhetetlen számuk elválaszthatatlan a globális éghajlatváltozástól.

Ezzel magyarázható azt is, hogy idén rekordintenzitású erdőtűz-szezon söpört végig a világ számos másik országán is. Algéria északi részén, Kabíliában augusztusban 90 áldozatot követelt az a tűzvész, amelynek kirobbantásával az algériai hatóságok kissé megkérdőjelezhető módon a régió függetlenségért küzdő politikai mozgalmakat vádolták.

Hasonlóan reagált az Erdoğan-rezsim a nyár folyamában Törökországban pusztító erdőtüzekre, ahogy azt mi is megírtuk, a kormánypártok rögtön a kurd nép függetlenségéért és az őket érő rendszerszintű diszkrimináció ellen hosszú évtizedek óta küzdő pártokat tették felelőssé.

Görögországban a nyár során szintén óriási tűzvész alakult ki, melyek nem megfelelő kezelésében baloldali politikusok szerint az az EU-s szervezetek és nemzetközi pénzintézetek által az országra erőltetett megszorítópolitika is szerepet játszott, melynek következtében súlyosan alulfinanszírozottá vált a görög katasztrófavédelem és a tűzoltóság.  Szibériában olyan súlyos erdőtüzek tomboltak a nyár végén, hogy a füst az emberiségi történelmében először az Északi-sarkot is elérte.

Azonban nem csak erdőtüzek rázták meg a világot idén. Februárban a Himalája hegységben zajló nagyerejű lavinák nyomán kialakuló áradások 83 ember életét követelték India északi részén. Áprilisban a Seroja-ciklon következtében kialakuló áradások és földcsuszamlások következtében 160-an vesztették az életüket Indonéziában és Kelet-Timorban. Júliusban a jelentős esőzések következtében számos európai országban került sor árvizekre, amelyek kiváltképp Németországot és Belgiumot érintették súlyosan és összesen 242 halálos áldozattal jártak. Az idei hurrikán-szezon pedig a szokásosnál is intenzívebb volt az Egyesült Államokban, még New York City-ben is számos utca került víz alá az Elsa-hurrikán következtében.

A fent említett esetek és a túlságosan sikeresnek nehezen nevezhető Cop26 klímacsúcs fényében túlzás nélkül állíthatjuk, hogy

2021 a természeti katasztrófák és a klímaválságra adott elégtelen válaszok éve volt.