Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nemcsak a klímaváltozás, hanem a megszorítások is felelősek a görög erdőtüzekért

Továbbra is drámai a helyzet Görögországban, ahol június vége óta országszerte óriási erdőtüzek tombolnak. A több mint 150 regisztrált tűzesetnek eddig legalább 20 sebesültje és két halálos áldozata van– az egyik halott egy 38 éves önkéntes tűzoltó, akire a főváros egyik külvárosában rádőlt egy villanyoszlop, a másik az athéni kereskedelmi kamara elnöke, Konsztantinosz Mihalosz volt, akit eszméletlenül találtak meg egy gyárban az egyik tűz közelében.

A görög hatóságok nemzetközi segítséghez is fordultak az erdőtüzek megfékezéséhez, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Izrael és az Öböl-menti országok mellett számos európai uniós ország küldött repülőket, helikoptereket és tűzoltókat a dél-európai országnak (a magyar kormány egyelőre még nem jelentette be,hogy részt venne a nemzetközi mentőakcióban).

A több mint százezer hektáron tomboló erdőtüzek elérték Athén  északi, a Parnita-hegy lábánál fekvő külvárosait, Messenia térségét, Rodosz és Kréta szigetét, valamint az ókori olimpiai játékoknak helyet adó Olümpia városát is.

A katasztrófa azonban leginkább a fővárostól nem messze fekvő szigetet, a turisták körében kedvelt Éviát sújtotta, itt több mint kétezer lakost kellett evakuálni.


Az anyagi károk mellett az erődtüzek súlyos egészségügyi kockázatot is jelentenek, az elmúlt napokban Athénban tovább növekedett az amúgy is magas légszennyezettség, a várost áthatolhatatlan füst lepi be. A görög egészségügyi hatóságok arra kérték az athéniakat, hogy ablakaikat bezárva maradjanak otthon, miközben a Politico beszámolója szerint  már több tucatra nőtt azok száma, akik légzési nehézségekkel kerültek kórházba.

Görögországban mediterrán éghajlat, a nyári hónapokra jellemző szárazság és az ország erdeinek flórája miatt az európai átlagnál jóval magasabb az erdőtűz-kockázat.

A klímaváltozás csak tovább rontott a helyzeten.

Az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak az óriási pusztítást végző erdőtüzek melyeknek 2007-ben 84, 2018-ban pedig 102 ember esett áldozatául. A jobboldali Új Demokráciában politizáló miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz is a klímaváltozást okolta a katasztrófáért, amelynek következtében harminc éve nem látott hőhullám söpört végig Görögországon.

Azonban ahogy azt a jobboldali kormánypárthoz közel álló napilap, a Kathimerini  angol nyelvű kiadásának főszerkesztője, Tom Ellis is megjegyezte, a katasztrófáért az éghajlatváltozás mellett az alulfinanszírozott, nem eléggé hatékony tűzvédelmi szervek, a zöldterületeket visszaszorító felelőtlen várostervezési politika és az illegális építkezések ugyanúgy felelősek.

A 2015-ben néhány hónapig a Sziriza-kormány pénzügyminisztereként tevékenykedő, a görög adóságválság során az IMF-el, az Európai Bizottsággal és az Európai Központi Bankkal (melyekre szokás összefoglalóan Trojkaként hivatkozni) komoly csörtéket vívó baloldali közgazdász,

Jánisz Varufákisz a Trojka által Görögországra erőltetett megszorításpolitikát is felelőssé tette a katasztrófáért.

A jelenleg az Európai Realista Elégedetlenségi Front (MeRa 25) nevű pártot vezető politikus már a 2018-as attikai erdőtüzek  pusztításáért is az olyan létszükségletű közszolgáltatások, mint a tűzoltóság, a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat és az egészségügy területén eszközölt létszámleépítéseket okolta, amelyekkel az egymást követő görög kormányok az ország költségvetési hiányát akarták lefaragni, valamint előteremteni a forrásokat a nemzetközi pénzintézetek által biztosított hitelek törlesztéséhez.

Az ország tűzoltó szövetségének elnöke, Dimitrisz Sztatopoulosz  szerint az elmúlt évek megszorításainak következtében a görög tűzoltóság annyira meggyengült, hogy azonnal ötezer tűzoltó felvételére lenne szüksége ahhoz, hogy hatékonyan tudjon működni a szervezet. A felmerülő kritikákra a kormány úgy reagált, hogy „majd el fog jönni az önkritika ideje is”, illetve azzal érveltek, hogy az elmúlt három évben jelentősen többet költöttek a tűzoltóságra, új járműveket és eszközöket szereztek be.

A közgazdász emellett Twitterén azzal vádolta az Európai Uniót, hogy míg 2015-ben minden elkövettek annak érdekében, hogy rákényszerítsék Görögországot a megszorítások bevezetésére, addig most cserben hagyták az elmúlt években sokat szenvedő országot.

 

Idén nyáron nem csak Görögországban okoznak súlyos pusztítást az erdőtüzek: ahogy arról már korábban beszámoltunk, Oroszországon, Törökországon és Olaszországon is komoly erdőtűz-hullámok söpörtek végig, de néhány hónapja az USA nyugati partján is több állam borult lángokba. Ezek a katasztrófák egy újabb jeléül szolgálnak annak, hogy,-ahogy ezt az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének ma nyilvánosságra hozott klímaügyi jelentése is megerősíti- egyre közelebb van az a pont, amikor a klímaváltozás visszafordíthatatlan károkat okoz bolygónk ökoszisztémájában. Amennyiben nem hajtunk végre radikális gazdasági-társadalmi változásokat, a Görögországban tapasztalt természeti katasztrófák világszerte egyre gyakoribbá válhatnak a közeljövőben.

Címlapkép: Forrás: Twitter