Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change – IPCC) hétfőn bemutatta legfrissebb klímaügyi jelentését. Jelen jelentés az I. Munkacsoport, vagyis az IPCC természettudományokkal foglalkozó szervének a munkája, és a szervezet hatodik átfogó jelentésének részét képezi majd.

A jelentést bemutató sajtótájékoztatót az alább lehet visszanézni.

A jelentés – a korábbiakhoz hasonlóan – hangsúlyozza, hogy

• a klímaváltozás velünk élő realitás,
• az üvegházhatású gázkibocsátás veszélyezteti az emberi életet és az ökoszisztémát,
• ezért csökkenteni kell a kibocsátásokat.

Az alkotók hangsúlyozzák, kutatásaik szerint a jelenlegi tendenciák szerint az évszázad végéig 3 fokkal fog melegedni átlagosan a Föld klímája.

Ez igen jelentős. Egyrészt a párizsi egyezményben jó esetben 1,5, de maximum 2 foknyi melegedésben állapodtak meg az aláíró országok, az iparosodás előtti szinthez képest. Ehhez képest jelenleg nagyjából 1,1 foknál tartunk, és már most is letaglózó következményei vannak a klímaváltozásnak, az utóbbi öt év a legmelegebb volt a mérések kezdete óta. A tendenciák szerint a másfél fokos határ elérése az elkövetkezendő évtizedekben várható, és az évszázad közepére két fokkal fog melegedni a bolygó klímája a XIX. század elejéhez képest.

Már most is soha nem látott erdőtüzekkel, extrém hőmérsékleti viszonyok normalizálódásával, vízhiánnyal, tengerszint-emelkedéssel és más, az emberi életet megkeserítő vagy ellehetetlenítő következményekkel kell szembe néznie emberek tömegeinek. Elsősorban a szegényebb országok rosszabb helyzetű lakói szenvedik meg a klímaváltozás következményeit, de immár a gazdagabb országokat is elérték a következmények, elég a németországi áradásokra vagy az Egyesült Államokban pusztító tüzekre gondolni.

A klímaváltozással felgyorsul a vízciklus. Ez azt jelenti, hogy a melegebb légkör több vizet tud megtartani, gyorsabb a párolgás, és végső soron a kialakuló esők súlyosabbak, nagyobb mennyiségű víz esik le rövidebb idő alatt. Ez a németországihoz hasonló áradásokhoz vezethet, miközben más régiók szinte teljesen kiszáradhatnak, lehetetlenné téve például a mezőgazdasági termelést.

Ezzel párhuzamosan rohamosan tűnnek el a sarkvidéki jégtakarók és a gleccserek. Ezek a folyamatok – bármi történjen – folytatódni is fognak az elkövetkezendő évtizedekben és 2050 előtt legalább egyszer jégmentessé válik . Mindazonáltal a kibocsátások azonnali és radikális csökkentésével lassítható a jégolvadás, és a jövőben valószínűleg vissza is fordítható.

A Munkacsoport felszólaló kutatói hangsúlyozták, hogy a klímaváltozás egyértelműen az emberi tevékenység következménye, és a károsanyag-kibocsátás azonnali és radikális csökkentésére van szükség a további katasztrofális következmények mérséklésére, vagy ellenkező esetben 2030-ig elhasználja az emberiség azt a szén-dioxid kvótát, ami mellett 1,5 fok alatt lehetne tartani a felmelegedést. A légkörbe jutott üvegházhatású gázok a kibocsátás után még évtizedekig kifejtik hatásukat, így amennyiben most azonnal klímasemlegessé válna minden emberi tevékenység a bolygón, egy darabig még akkor is egyre nőne az átlaghőmérséklet.

A bemutatón felszólalók számos alkalommal hangsúlyozták, hogy a klímaváltozás emberi tevékenység következménye. Mindazonáltal érdemes figyelembe venni, hogy a tőkés rendszer működéséből fakadóan ilyen súlyos a klímaváltozás; a folyamatos növekedés és a rövidtávú tőkeérdekek kiszolgálása a társadalmi érdekek és a környezeti követelmények figyelmen kívül hagyása mellett milliárdok számára jár beláthatatlan következményekkel.

A Greenpeace környezetvédő szervezet cselekvésre szólított fel a jelentés bemutatása alkalmából.

A szervezet szerint egyértelmű, hogy a helyzet minden eddiginél súlyosabb, ezért felszólítja a kormányokat, hogy alkossanak a párizsi egyezményben megfogalmazott célokkal összhangban álló programokat. Emellett felszólították a magyarországi miniszterelnök-jelölteket is, mutassák be klímavédelmi programjaikat. A Greenpeace közleménye szerint Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse elmondta,

„Az éghajlatváltozás nem egy jövőbeli fenyegetés, hanem már mindennapjaink valósága, ami napról napra rosszabbá válik. A Magyarországon és a világban rekordokat döntő, heteken át tomboló hőhullámok és aszályok, az erdő- és bozóttüzek, a heves esőzések és a nyomukban kialakult árvizek pusztításai, az olvadó jégsapkák és az összeomló ökoszisztémák világosan mutatják, mennyire veszélyes területre tévedtünk. A klímatudósok jelentése egyértelműen figyelmeztet arra, hogy a kifogások ideje lejárt, a további késlekedés és tétlenség katasztrófa felé sodorja az emberiséget.”

A jelentés elkészítése során 66 országból tudósok százai dolgoztak együtt, a megváltozott körülmények miatt elsősorban on-line formában. A legutóbbi, 2013-as ilyen jellegű jelentés óta sokat fejlődött a klímatudomány, és a klímaváltozás hatásai is jóval látványosabbak, mint korábban. Az elmúlt száz évben a tengerszint gyorsabban nőtt mint az elmúlt évezredekben valaha, a gleccserek jobban visszahúzódtak mint az írott történelemben példa volt rá, és számos, a Föld klímájának állapotát mutató indikátor is évezredek óta nem látott állapotban van.