Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ugyan az ellenzék nyújtotta be, mégis a kormány nyerhet igazán a választási törvény módosításával a TASZ szerint

Ez a cikk több mint 2 éves.

Egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés kedden a választási törvény azon módosítását, aminek értelmében mostantól az országgyűlés, az helyi-önkormányzati és az európai parlamenti választásokkal egyidőben népszavazást is lehet tartani. A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet részletes elemzést jelentetett meg a módosításról, ami szerint azon elsősorban a kormánypártok nyerhetnek.

A Szabó Tímea által kezdeményezett módosítóhoz szorosan kapcsolódva adott be Volner János is egy, a választási törvény több pontját megváltoztató javaslatot.

A TASZ szerint a választások és a népszavazások időbeli elválasztását célzó hatályos szabályozás mögötti cél az, hogy egy-egy kampányidőszakban a választópolgárok teljes mértékben csak az adott választással kapcsolatos tájékozódásra fordíthassák a figyelmüket, a közbeszéd ne „telítődjön túl” olyan kérdésekkel, melyek a választópolgárok figyelmének fókuszát más típusú kampányra irányítják át. Szerintük a mostani módosító így elsősorban a kormánynak kedvez, mivel a nyáron kezdeményezett népszavazás az országgyűlési választásokkal egy napon megtartva „önmagában kampányeszközzé válna, amivel a kormány nehezen igazolható versenyelőnyhöz jutna”.

„A kormány ugyanis úgy mozgósíthatna a rendelkezésére álló források és felületek felhasználásával a saját maga által a kezdeményezett népszavazáson való részvételre, hogy eközben egyúttal a kormánypártok támogatására is ösztönözhetne a választásokon. A kormány (állam) és egy párt vagy pártszövetség kampányának ilyen erős összefonódása sértené a jelöltek, jelölő szervezetek esélyegyenlőségét, ennek kiegyensúlyozására a kormánytól eltérő szereplőknek nincs esélye.”

Megjegyzik azt is, hogy az esélyegyenlőség sérelme mellett a módosítás azt a hozzáállást tükrözi, hogy a választásokra vonatkozó joganyag tetszőlegesen alakítható; ahhoz nem igazodni kell, hanem „bármikor megváltoztatható, ha úgy kívánja a politikai helyzet”. Problémásnak látják, hogy a törvénymódosítást megelőzően nem történt társadalmi egyeztetés, politikai konszenzust megteremteni szándékozó párbeszéd, szakmai szervezetek véleményének kikérése és elmaradt az előzetes hatásvizsgálat is.

Különösen problémásnak tartják a módosító azon rendelkezését, ami a jövőben tiltaná, hogy népszavazási kezdeményezést támogató aláírást gyűjtsenek a tulajdonos előzetes, írásbeli hozzájárulásának hiányában közforgalom számára nyitva álló magánterületen. Mivel a kormány által kezdeményezett népszavazásokat ez nem érinti, hiszen ahhoz aláírás gyűjtés nem, csak az Országgyűlés beleegyezése szükséges. Érinti azonban a választópolgári kezdeményésre induló népszavazások – így a Karácsony Gergely által benyújtott népszavazási kezdeményezés – sorsát, mivel azok elrendeléséhez támogató aláírások gyűjtése szükséges.

„Ez jelentős könnyebbséget jelent az ún. top-down kezdeményezések (tehát a nem állampolgári kezdeményezések) javára, különösen, ha az Országgyűlésben a kormányt adó párt(ok) (meggyőző) többségben vannak.”

Problémás a TASZ szerint a módosító azon rendelkezése is, ami választási bizottságok összetételénél a népszavazás tényét a választásokkal együtt tartás esetében figyelmen kívül hagyja. Mivel így jövőre ez azt jelentené, hogy csak az országos pártlistát állító pártok delegálhatnak tagot a választási bizottságokba, az aktuálisan képviselőcsoporttal rendelkező pártok nem.

Ez csökkenti a bizottságokba delegálható tagok számát, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a választások (tisztasága) felett kisebb mértékű kontroll valósuljon meg.

„Ez a jelenlegi politikai helyzetben – amikor az ellenzéki pártok többsége közös listaállításra készül a 2022-es országgyűlési választásokra – azt eredményezheti, hogy a választási bizottságokban nem lehetnek ott egyes pártok delegáltjai, akik egy önállóan megtartott népszavazás esetén ott lehetnének, mivel országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkeznek.”

A leginkább problémás változtatás azonban a TASZ szerint, hogy a módosító jogi értelemben is lehetővé teszi a népszavazással kapcsolatos és az országgyűlési képviselők választásával kapcsolatos kampánytevékenység összekapcsolását, mindezt azonban szelektíven teszi. Az országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok a közös eljárásban a népszavazási kampányban való, közvetlen politikai kampány szerinti részvétel céljából felhasználhatja az országos listát állító jelölő szervezetként igényelt és megkapott adatszolgáltatást.

Azaz a kormánypártok a választásokhoz megkapott szavazóköri névsorokat felhasználhatják a népszavazási kampányhoz.

„Igazolhatatlan, hogy ezen lehetőség kizárólag az országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező és egyúttal listát állító pártok számára adott. A megkülönböztetésnek legitim célja sincs, és alkalmas a politikai verseny torzítására, a jelöltek, jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget pedig megbontja.”

-írja a TASZ.

Szerintük így, ha a Kúria a kormány által nyáron kezdeményezett népszavazást átengedi akkor a módosító „egyértelműen a kormánypártokat hozza igazolhatatlan előnybe”.

„A választások és a népszavazások egy napon történő megtartására léteznek működő példák a világban, szólhatnak a megoldás mellett a választópolgárok tájékozódását támogató érvek, ahogyan költséghatékonysági szempontok is. Mindezen érvek azonban – legyenek is bármennyire legitimek – a jelenlegi hazai jogi és politikai környezetben és időzítéssel – a fenti okokból – csak csekélyebb súllyal eshetnek számításba.”

Amint arról korábban beszámoltunk, miután a kormány rendeletet módosított, hogy a veszélyhelyzet ellenére lehessen országos népszavazást tartani (helyit viszont továbbra se), Orbán Viktor miniszterelnök július 21-én bejelentette az úgynevezett „gyermekvédelmi” – de a gyermekvédelmet leginkább megcsúfoló, homofób – népszavazást. Karácsony Gergely még ugyanezen a napon bejelentette saját népszavazási kezdeményezését, annak az elbírálására azonban jóval többet kellett várni, mint a kormányéra, amelyet már egy hónappal ezelőtt, július 30-án átengedett a bizottság. A Párbeszéd szeptember elején nyújtotta be a határozati javaslatát, ami megváltoztatná a választási törvényt úgy, hogy a 41 napos határidő eltörlésével lehessen egyszerre tartani népszavazást és választást.