Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Merkel is elismerte, hogy a Németország által erőltetett megszorítások súlyos terhet róttak Görögországra

Utolsó alkalommal tett hivatalos látogatást Görögországban Angela Merkel német kancellár. A nemsokára leköszönő német találkozott a görög köztársasági elnökkel, Katerina Szakellaropoulouval, valamint tárgyalást folyatott Kiriákosz Micotákisz miniszterelnökkel. A két jobboldali kormányfő közötti megbeszélés témáját elsősorban a Görögország és Törökország közötti feszült viszony és Brüsszel Ankarával kapcsolatos viszonya adta.

A találkozó utáni sajtótájékoztatón azonban Merkel nemcsak a Görögország előtt álló jövőbeli kihívásokról beszélt, de elismerte, hogy az euroválság idején a német kormány és az EU-s intézmények által Görögországra rákényszerített megszorítások hosszú ideig igencsak feszültté tették a görög-német kapcsolatokat.

Angela Merkel emellett kijelentette, tisztában van azzal, hogy Görögországnak az euroválság idején milyen súlyos áldozatokat kellett meghoznia.

Egy szeptemberben tartott konferencián azt is bevallotta, hogy kancellári pályafutása legnehezebb időszakának élte meg görög adósságválságot, amikor számos megszorítás meghozatalára kérte fel az egymást váltó görög kormányokat.

Mint ismeretes,a 2008-as gazdasági világválság Európában Görögországban éreztette az egyik legerősebben a hatását, a dél-európai ország többször is az államcsőd szélére sodródott.  A csőd elkerülése elkerülése érdekében Görögország 2011 és 2015 között három mentőcsomagban részesült összesen 289 milliárd euró értékben, amelyeket az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (akikre gyakran csak Trojkaként hivatkoznak) finanszíroztak.

A mentőcsomagokért cserébe azonban Athén brutális megszorításokat volt kénytelen meghozni, amelyek befagyasztották az állami alkalmazottak fizetését, a legtöbb nyugdíj-jövedelmet,  drasztikusan emelték az alapvető fogyasztási cikkek árát és arra kényszerítették Görögországot, hogy privatizálja az állami tulajdonban lévő áramszolgáltatókat, az állami vasúttársaságot, az athéni repteret és a Szalonikiben található kikötőt.

A mentőcsomagok finanszírozásában kiemelt szerep jutott Németországnak, amelynek központi bankja 2010 és 2018 között 2.9 milliárd euró kamatjövedelemre tehetett szert a görög euróválság idején kibocsátott államkötvényprogram útján.

2015-re Görögország már az összeomlás szélén szavazott az adósrabszolgaságból radikális baloldali kiutat kínáló Szirizára, amelynek azonban a trojka tisztségviselői nem tették lehetővé, hogy érdemi tárgyalást folytassanak az új fizetési határidő előtti újabb csődhelyzet rendezésére. Az ellenállás lényegi megtörése után következett végül az új miniszterelnök, Alekszisz Tsziprasz által is elfogadott harmadik mentőcsomag, amely 86 milliárd euró kölcsönt folyósított az országnak.

Annak ellenére, hogy a megszorítások óriási társadalmi-gazdasági károkat okoztak és elnyújtották a válságból való kilábalást, nem úgy tűnik,hogy Angela Merkel beismerte volna a megszorításpárti politika bukását. Athéni látogatásán ugyan elismerte, hogy a megszorítócsomagok súlyos nehézségeket okoztak a görög társadalomnak, de szerinte a hatásuk sokkal kevésbé lett volna brutális, ha a görög állam már a prosperitás éveiben véghezvitte volna a Trojka által követelt strukturális reformokat.

A baloldali napilap, az EFSYN szerint a német kancellár szavai nem többek holmi részvétnyilvánításnál-szerintük Merkel nem hajlandó vállalni a felelősséget a jelentős részben a német kormány nyomására Görögországra erőltetett megszorításpolitika súlyos társadalmi következményeiért és azért a politikáért, amely tovább mélyítette a törésvonalakat az Európai Unió északi és déli tagállamai között.