Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Forráselvonással fizettetné meg a kormány a minimálbéremelést

Szabadon folytatódhat a perverz újraelosztás kíméletlen rendszere a munkáltatók és az állam új egyezségében. A minimálbér bruttó 200 ezer forintra való növeléséért cserébe a kormány tovább csökkentené a vállalkozások egyébként is rendkívül alacsony adóterheit, csökkentenék a szociális hozzájárulás mértékét, kivezetnék a szakképzési hozzájárulást és fenntartanák az önkormányzatok forráshiányosságát kiváltó helyi iparűzési adó (hipa) korlátozását.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára a hvg.hu-nak elmondta, hogy szerinte a kormány legfrissebb ajánlata közelebb hozta a tárgyalófeleket és hamarosan egyezség születhet a kormány és a vállalkozók között.

A jelenleg ismert egyezség szerint a bruttó minimálbér 200 ezer forintra való növeléséért és a bruttó garantált bérminimum (a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak bére) 260 ezer forintban való megállapításáért cserébe a kormány 2022-től kivezeti a szakképzési hozzájárulást, 2,5 százalékponttal csökkenti a szociális hozzájárulás mértékét, 11-ről 10%-ra csökkenti a kisvállalkozói adót (kiva), illetve feltételezhetően fenntartja a helyi iparűzési adó megvágását.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke levélben fordult Pintér Sándorhoz belügyminiszterhez és kezdeményezte az önkormányzatok és a kormányzat érdekegyeztető fórumának összehívását, amiért ismét kihagyták őket a tárgyalásokból. Az önkormányzatok számára a hipa korlátozásának fenntartása jelentős bevételkieséssel jár, mivel ez a bevételi forma jórészt az utolsó önálló bevételi forrásuk. A döntés sok tekintetben alulról felfelé történő újraelosztást valósít meg, hiszen közszolgáltatásoktól (óvodák, bölcsődék fenntartása, közösségi közlekedés stb.), így közvetetten az alacsonyabb jövedelműektől von el forrásokat, amelyeket a vagyonos rétegek felé oszt vissza. A hipa csökkenés fenntartása mintegy 150 milliárd forintot hagyna a vállalkozásoknál.

Újabb nyírbálások

Legutóbb jelentős bérminimum növekedés 2017-ben Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának egyezségében történt, akkor a minimálbér 15 százalékkal, 2018-ban 8 százalékkal, míg a garantált bérminimum 2017-ben 25 százalékkal, 2018-ban pedig 12 százalékkal növekedett. A munkáltatónak cserébe a szociális hozzájárulási adó 27 százalékról 15,5 százalékra csökkent, illetve a társasági adó kulcsa 9 százalékra csökkent, kiváltva a korábbi kétkulcsos (10 és 19 százalékos) rendszert.

A legutóbbi 25%-os emelés jóval nagyobb nemzetgazdasági hatással járt, mint a mostani, különösen, hogy azóta a magas infláció miatt a többletnövekedés jóval mérsékeltebb lesz.

A járulékcsökkenéssel, így a szociális hozzájárulás csökkentésével,  kompenzált bérnövekedés azonban nem a gazdasági teljesítmény növekedésének lenyomata, hanem a közfeladatok leépítésének lenyomata – állítja a napi.hu által megszólaltatott közgazdász, Dedák István.

A szociális hozzájárulás bevétele alapvetően az államháztartás társadalombiztosítási feladatainak (nyugdíj, egészségügyi ellátás) pénzügyi forrásait adják, az elmúlt években azonban folyamatos csökkentés miatt ezeket a központi költségvetésből kell kiegészíteni, elvonva más közfeladatok elől a forrásokat.

Magas adóterhek

Míg a bérnövekedésért cserébe nyújtott munkáltatóijárulék-csökkentés a vállalatokat terhelő adóéket (munkaerőköltség után fizetett adó és járulék százalékát) egyre közelíti az európai átlaghoz, addig az Európában csúcstartó általános forgalmi adó mértékével fenntartja a perverz újraelosztás rendszerét.

Az Orbán-kormány adópolitikájának alapvető tulajdonsága ugyanis, hogy a jövedelmek helyett a fogyasztást adóztatják. Az egykulcsos jövedelemadó és a magas ÁFA miatt lentről felfelé való újraelosztás jellemző a mai adórendszerre. Míg a magasabb keresetűek számára kifejezetten üdvös a mindenkire egyaránt vonatkozó adóteher, addig az azonos adókulccsal terhelt alacsonyabb keresetűeknek arányaiban a bérük nagyobb részét kell a mindennapi megélhetésükre fordítaniuk. Az egyenlőség álcája így tökéletesen elfedi a megbúvó egyenlőtlenségeket.

 

Címlapkép: MTI/Krizsán Csaba