Az elmúlt hetekben a Magyar Távirati Iroda úgy ítélte meg, hogy történnek annál nagyobb jelentőségű dolgok Magyarországon, mint hogy az ellenzéki pártok egy több mint hatszázezer választópolgárt megmozgató előválasztáson döntöttek arról, hogy kikkel induljanak csatába a Fidesz-KDNP ellen a 2022-es országgyűlési választásokon (mint például a vadászati kiállítás).

Azonban a kormánypártok képviselői úgy tűnik, élénk figyelemmel követték az előválasztás folyamatát és többüknek erős véleménye is kialakult a látottakról. A hónapok óta folyó, kikerülhetetlen propagandakampány fényében talán nem számít új információnak, de a Fidesz és a KDNP képviselői szerint az előválasztás egyértelmű győztese a Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc volt.

Márki-Zay Péter neve igen ritkán hangzott el a napirend előtt felszólaló fideszes képviselők szájából.

Még a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője, Kocsis Máté is csak annyit tudott felhozni a hódmezővásárhelyi polgármester ellen, hogy azzal, hogy tegnapi eredményváróján kijelentette, közöse kormányozna az ellenzéki pártokkal tető alá hozta az úgynevezett Márk-Zay-Gyurcsány paktumot, amelyet csak a Stop Gyurcsán! Stop Karácsony! kampány folytatásával lehet legyőzni.

A Párbeszéd frakcióvezetőjének, Szabó Tímeának adott válaszában a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára Dömötör Csaba amellett, hogy kritikával illette Karácsony Gergely főpolgármester tevékenységét, azzal vádolta meg az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjét, Márki-Zay Pétert, hogy lámpavasra akasztaná fel a fideszeseket. Az államtitkár ezt az állítást arra alapozta, hogy 2018-ban, a hódmezővásárhelyi időközi polgármesterválasztás kampánya során egy lakossági fórumon Márki-Zay állítólag azt mondta, hogy „nem akarom mondani, hogy a kandelábereket mire lehet még használni a plakátok ragasztásán és helyezésén kívül”.

Márki-Zay Péter akkor tagadta, hogy fideszes ellenfelei felakasztására buzdította volna a híveit. Dömötör szerint Márki-Zay egyébként is csak egy „karrierbaloldali” nem pedig konzervatív, hiszen számos baloldali párt is támogatta őt, valamint elfogadta az ellenzéki közös választási programot, valamint szerinte baloldaliságáról tesz tanúbizonyságot az is, hogy ellenzi a minimálbér-emelést.

Ennek a feltételezésnek az alapját az adhatja, hogy Márki-Zay a Dobrev Klárával folytatott előválasztási tévévitáján arról beszélt, hogy bár támogatja a minimálbér-emelését, ám bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy az emelés következtében növelésnek induló infláció után mennyi marad a megnövelt bérből.

Az LMP parlamenti képviselőcsoportjának vezetője, Keresztes László felszólalásában az előválasztás intézményét dicsérte és a kormány politikáját kritizálta. Válaszában a KDNP-s Rétvári Bence számot adott Gyurcsány Ferenccel életrajzának elismerően széleskörű ismeretéről és felelevenítette az egykori miniszterelnök KISZ-vezetői karrierjét, amelyből szerinte egyértelműen látszik, hogy ha nem történik meg a rendszerváltás, akkor Gyurcsányból néhány éven belül az ország egyik elsőszámú vezetője válhatott volna. Majd megvádolta az LMP-s politikust és társait, hogy behódoltak a DK elnökének, aki most is az ország élére tör.

A többi napirend előtti kormánypárti felszólaló is alapvetően Gyurcsány Ferenc ellenzéken belüli vélt vagy valós meghatározó szerepével érvelt az ellenzékkel szemben. Kérdéses azonban, hosszú távon mennyire lesz hatásos ez a stratégia, amely feltűnően abból indult ki, hogy Karácsony Gergely vagy pedig Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára arat sikert az előválasztáson, ám nehezebben eladható akkor, amikor a közös ellenzéki jelölt maga is sok tekintetben a DK-val szemben határozta meg a saját politikai identitását.

Az Országgyűlés ülését élőben követheted a Mércén!