Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A bizonytalanoknak és a Karácsony-árváknak lejtett táncot Dobrev és Márki-Zay az utolsó tévévitában

Az előválasztás második fordulójának durvuló kampányát szokás az amerikai primaryk hangulatának fokozódásához mérni, hasonlítani. Nos, ha történelmi és kulturális sajátosságokból adódóan azt a lécet nem is verte le a Márki-Zay – Dobrev vita, a csörte első szakaszában egy másik dimenzióban, a nézők (választók) hülyének nézésében azért erős versenyzőnek bizonyult.

Dobrev Klára és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölti vitája. Forrás RTL Klub

Az elmúlt héten a felek részéről kölcsönösen hangoztatott vádat, miszerint ellenőrizhetetlen állítások tömkelegét zúdítják egymásra, rögtön igazolta is mindkét jelölt a saját megnyilvánulásaival. A nyitó blokk – amelyben ugyanannyira ad hoc módon elhangzottak a DK-val szemben zsarolással és ajánlásgyűjtési trükközéssel kapcsolatos vádak, mint ahogyan Márki-Zay le lett alkalmatlanozva és hazugozva, sőt Trumphoz lett hasonlítva – érdekessége talán az volt, hogy Dobrev Klára sokkal aktívabban szórta az átkokat Márki-Zay-ra, aki sztoikus nyugalommal dobált vissza hasonló jókívánságokat jelölttársának.

S épp emiatt a „kakaskodás” optikája végül inkább a hódmezővásárhelyi polgármesternek kedvezett.

Dobrev Klára ugyanis addig ismételgette vehemensen, hogy a kormányzáshoz és a majdani kormánykoalíció egyben tartásához türelem és alázat kell, amíg a mindezt végtelen nyugalommal és türelemmel tűrő Márki-Zay lényegében puszta jelenlétével fordította Dobrev ellen az EP-alelnök érveit.

A vitaműsor első felének az is visszatérő motívuma volt, hogy mindkét jelölt próbált a másikra olyan attribútumokat aggatni, ami alapján az Fidesz-konformnak tűnhetett, azaz próbálták a másikat „összefideszezni”. Elég arra gondolni, amikor Dobrev azt varrta Márki-Zay nyakába, hogy az egyetlen üzenete a második fordulós kampány során a „Stop Dobrev!” (amit a hódmezővásárhelyi polgármester rögtön ki is kért magának, miután ilyen szószerkezetet soha nem használt), referálva a Rogán-művek kampányüzeneteire. De visszafelé is volt hasonlóra példa, amikor Márki-Zay azzal támadta ellenfelét, hogy őt az utóbbi napokban a Fidesz-propaganda elkezdte dicsérni, mondván, Dobrev a kényelmes jelölt a kormánypártok számára a tavaszi kampányban.

Ha egy gyakorlati haszna volt az első blokknak, az az, hogy a szájkarate végeztével a két jelölt azért mégis kezet rázott arra, hogy összeraknak egy közös nyilatkozatot, amely alapján feltétlen támogatásukról és elismerésükről biztosítják a másikat a tavaszi kampányban, bárki is győzzön most vasárnap.

A kampány hevétől fűtött első rész összességében nem azért volt méltatlan az előválasztáshoz, mert ne illeszkedett volna a sokat emlegetett amerikai „hagyományba”, hanem azért, mert a vagdalkozáson, szappanopera- és reality-elemekkel tűzdelt színjátékon túl érdemi különbségek legfeljebb a temperamentumot tekintve rajzolódtak ki. De abban a tekintetben, hogy bármelyikük alkalmasabb vezetője lenne-e az országnak, nemigen.

A tisztességes bér és a populizmus

A menetrendszerű elszámoltatási licit és a személyeskedések után a jelöltek a vita második felében érdemi kérdésekről is beszélgettek. A gazdaság, az egészségügy és az oktatás problémái mellett felmerült még a női kvóta és a családpolitika, a vita utolsó perceibe pedig még a környezetvédelmet is sikerült nagy nehezen belepréselnie a moderátornak. Míg Dobrev baloldali szakpolitikai javaslatokkal igyekezett bevágódni a miniszterelnök-jelöltet vesztett Karácsony-tábornak, addig Márki-Zay nem nagyon lengett ki a centrumból, inkább ellenfelét vádolta populista ígéretekkel.

A gazdaságpolitika terén Dobrev Klára azt hangsúlyozta, hogy kétkulcsos adórendszert vezetne be az egymillió forint fölötti jövedelemmel rendelkezők számára, csökkentené a minimálbért terhelő adókat és ún. európai minimálbért vezetne be. Márki-Zay elismeri ugyan, hogy igazságtalan az adórendszer, de szerinte Dobrev ígéretei populisták, és nem komolyan vehetőek. Azt kérte továbbá a DK-s jelölttől, hogy „csak adókat ne emeljenek”.

,,A tisztességes bér nem populizmus” – jelentette ki Dobrev ellenfelére reagálva, majd hozzátette, pénzügyi szakemberként garanciát vállal arra, hogy ígéretei teljesíthetőek lesznek.

Az egészségügyi dolgozók bérének kérdésében már mindkét jelölt az azonnali emelést szorgalmazta. Márki-Zay szerint a szakdolgozók és az orvosok bérét is meg kell emelni, illetve a magánszektort is be kell venni az ellátásba, ugyanis ott nincs jelen a hálapénz intézménye. Dobrev szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt el kell törölni, mondván, ,,nem az a kérdés, hogy hány kórház van, hanem hogy hány orvos van benne”. A politikus vállalná, hogy 500 háziorvost és ápolót visszahozna az állami ellátásba. Abban mindkét jelölt egyetértett, hogy amennyiben az állam nem tudja időben megadni a megfelelő ellátást a betegeknek, magánegészségügybe kellene terelni őket.

,,Pedagógus béremelés kell, vagy az iskolák átalakulnak gyermekmegőrzővé” – mondta Dobrev, aki határozott álláspontot képviselt az oktatás témakörében. Szerinte komoly béremelésre van szüksége a pedagógus szakmának, azok a tanárok pedig, akik hátrányos helyzetű gyermekeket oktatnak, plusz juttatásokban is kell részesüljenek. A felsőoktatás terén, tette hozzá, ingyenessé tenné az első diploma megszerzését.

Márki-Zay ismét hangsúlyozta, hogy érdemes felelősen ígérgetni, majd béremelések helyett inkább az oktatás digitalizációját hozta fel példának, valamint a politikus közgazdaságtannal, joggal és álhírekkel kapcsolatos tantárgyakat is bevezetne a közoktatásba. Kiemelte, hogy itt egy 30 éves folyamatot kell megállítani. Mindkét jelölt visszaadná önkormányzati fenntartásba az állami kézbe adott iskolákat, valamint a tankötelezettség 18 évre emelésében is egyetértettek.

A Fidesz elmúlt napokban sokat emlegetett családtámogatási rendszerét egyik jelölt sem tartja optimálisnak (Dobrev határozottan „katasztrófának” nevezte). Mivel a modell a demográfiai adatokban is leszerepelt, a CSOK-ot pedig csak egy szűk, polgári réteg tudja igénybe venni, akiknek pedig a legnagyobb szüksége lenne rá, azok viszont kimaradnak a támogatásból. Ennek ellenére kisebb-nagyobb módosításokkal mégis megtartanák.

„Nő létére”

Egy kérdés erejéig előkerült a nők helyzete is. Dobrev kiemelte, hogy jelenleg is komoly bérszakadék és nyugdíjszakadék van férfiak és nők között, amit törvényi előírásokkal szabályozna.

Márki-Zay felhívta a figyelmet, hogy törvényileg már most is egyenlő a nemek közötti bérezés, így a rossz gyakorlatot kell megszüntetni. Márki-Zayt egy korábbi kijelentéséről is megkérdezte a vita moderátora: a polgármester az előválasztás első fordulója után úgy nyilatkozott, Dobrev „nő létére” ért el első helyezést. Márki-Zay szerint ez arra jó példa, hogy a különböző társadalmi csoportokkal szemben támasztott előítéleteket fokozatosan bontja le a magyar társadalom. A női kvóta kérdésére felhozta az általa indítványozott roma-kvótát a közös ellenzéki listában.

Ezen a ponton a hódmezővásárhelyi jelölt egy kalap alá vette az LMBTQ közösséget, a cigányságot és a nőket, amiből úgy tűnt, nem igazán érti, hogy az egyes csoportok – és eltérő helyzetben lévő tagjaik – egészen más hátrányokkal néznek szembe a társadalomban.

Kétszer másfél perc az emberiség jövőjére

A moderátor az elhúzódó vita végén adott még másfél percet a jelölteknek az ökológia témájára, amiből kiderülhetett, hogy mindkét politikus zöld kormányt szeretne. Dobrev egy panelrekonstrukciós programot említett, amely környezetbarátabbá tenné a lakások fűtését, támogatná a lakosság körében a tömegközlekedés ösztönzését. A benzin és gázüzemű autók forgalomból való kivonása kapcsán kijelentette, ,,nem leszünk Európa roncstelepe”, majd hozzátette, fontos, hogy a zöld átmenet árát ne a legszegényebbek fizessék meg.

Márki-Zay úgy véli, nem szabad abban gondolkodni, hogy az esetleges környezetvédelmi törvények népszerűtlenebbek lesznek a lakosság körében. Elmondta, Szél Bernadettel konzultált az erre vonatkozó szakpolitikákról, konkrétumokkal azonban nem lepte meg a nézőket. A zöld átmenetre inkább hódmezővásárhelyi példákat hozott fel a kötelező betétdíjról és a tömegközlekedés ingyenessé tételéről, valamint faültetésről. A moderátor kérdésére azonban ő is beismerte, hogy ezek a konstrukciók már nem feltétlenül ültethetők át országos szintre, vagy akár egy Budapest méretű nagyvárosba.

Elmúlt 10 vs. elmúlt 30

Az oktatás- és egészségügyről szóló blokkok szembetűnő formai tulajdonsága volt, hogy a korábbiakhoz képest Márki-Zay takaréklángra kapcsolt, míg Dobrev Klára sokkal dominánsabb szerepbe került. A DK jelöltje olykor proaktívan hozott be a beszélgetésbe kapcsolódó témákat, például a közoktatás mellé a felsőoktatás problémáit, vagy a nők helyzetén belül a nyugdíjrendszeren belüli egyenlőtlenségeket. Ezekre sok esetben csak egyetértő bólogatással felelt Márki-Zay – hozzátéve mindig a „felelős ígéretek” fontosságát -, de különösebb kezdeményezőkészséget nem mutatott arra, hogy a kettejük közti különbségek élesebb kontúrt kapjanak.

Nem így azokon a pontokon, ahol a tisztaságát és a kívülállóságát hangsúlyozhatta a „tiszták koalícióját” építő hódmezővásárhelyi polgármester. A legtöbbet hangoztatott, legélesebb különbség a két jelölt között – kevéssé meglepő módon – egyértelműen a rendszerváltás utáni politikai korszakokhoz való viszony volt.

Márki-Zay a tiszta kezű, outsider karaktert következetesen képviselve rendszeresen az elmúlt harminc év hibáiról beszélt, ahogy nem mulasztott el elegánsan gyurcsányozni akkor sem, amikor a 2010 előtti adórendszer igazságtalanságait, a 2010 előtti kormányzás „nem baloldaliságát”  hánytorgatta fel az EP-alelnöknek.

A DK jelöltje ezzel szemben egyértelműen az elmúlt tíz év vonatkozásában beszélt, szinte mindenről. Ennek eklatáns példája volt, amikor arról beszélt, hogy szerinte soha nem alakult ki az országban igazságtalanabb vagyoni koncentráció, mint az elmúlt tíz évben, amikor néhány család és oligarcha kezében összpontosult az ország vagyonának jelentős része.

Karácsony-árvák és Fidesz-árvák a célkeresztben

A szakpolitikai blokkokban meglehetősen jól körvonalazódott, hogy melyik jelölt melyik szavazótábornak próbál inkább imponálni. Márki-Zay ismét számos alkalommal felhozta, hogy a Fidesz tőle fél a legjobban, mert ő tudja a fideszeseket megszólítani, magát rendre a fiskális fegyelem őreként beállítva, amennyiben szinte minden fejlesztéssel vagy béremeléssel kapcsolatos kérdésre az volt a válasza, hogy egyetért velük, de csak annak függvényében, ha azt a költségvetési számok engedik.

Tegyük hozzá: három területen, a rendvédelmi, egészségügyi dolgozók, valamint  tanárok esetében ő is elodázhatatlannak tartja a bérrendezést.

De egyértelműen a „kiábrándult fideszes” szavazók bizalmára hajtott a például annak felemlegetésével, hogy a zárt térben dohányzás tiltásával olyan esetekben is tudott szerinte jó döntéseket hozni az emberek érdekében, amelyek elsőre népszerűtlennek tűntek.

Dobrev ezzel szemben a DK-bázison túl láthatóan a „Karácsony-árvákra” is hajtott annak hangsúlyozásával, hogy amit Márki-Zay Péter „populizmusnak” vagy „ígérgetésnek” hív, azok valójában szükséges, baloldali válaszok valós problémákra. A műsor végi kortesbeszédében is úgy fogalmazott: „A baloldali politikának igenis van jelene és jövője” – utalva ezzel egyértelműen a Karácsony Gergely által visszalépésekor mondottakra, melyek szerint „a baloldali politikának jelenleg nincs az országban társadalmi többsége”.

A vita egészét tekintve a legnagyobb kár az, hogy a műsoridő felét lényegében a cirkuszi adok-kapok töltötte ki. Erre lehet mondani, hogy műfaji vagy show-elem, de istenigazából okosabbak nem lettünk tőle, és azt a funkcióját sem töltötte be, hogy bármelyik választópolgár megalapozottan tudjon különbséget tenni a két jelölt között, és neadjisten racionális döntést tudjon hozni a látottak alapján.

Ezzel szemben tartalmi politikai kérdésekben már okosabbak lettünk, kérdés, hogy jó-e ez nekünk: az kiderült ugyanis, hogy hangsúlybeli különbségeken kívül lényegében ugyanazt a politikát képviseli mindkét jelölt, csupán máshogy csomagolják ajánlatukat, attól függően, hogy melyik szavazói csoport kegyeit keresik. Volt azonban egyértelmű pozitívuma is a vitának: bár értelemszerűen a Fideszhez képest határozzák meg magukat a jelöltek, ez a vita nem az antiorbánizmusról, az O1G-ről szólt. Ilyen-olyan hangnemben és színvonalon ugyan, de az elvitathatatlan, hogy mindkét jelölt a saját álláspontjára, véleményére, programváltozatára koncentrált, és következetesen ezekről is beszélt, ami mindenképpen üdítő.

Címlapkép: Dobrev Klára és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölti vitája. Forrás RTL Klub