Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Mostantól a kormány fogja megmondani, mit és meddig kell tanulniuk a leendő pedagógusoknak

A Magyar Közlönyben megjelent rendeletmódosítás szerint a felsőoktatási intézmények vezetői által létrehozott szakmai bizottságoknak már nem nagyon lesz beleszólásuk abba, hogyan készítsék fel az egyetemeken a pedagógushallgatókat, a tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit mostantól csak minisztériumi szinten határozhatják meg, írja a Népszava.

Eddig a szakmai bizottságok tantervi ajánlásokkal segíthették a tanárszakok intézményi tanterveinek kidolgozását, az erről szóló szakaszt egyszerűen törölték a törvényből.

A módosítás azt jelenti: a követelményrendszert az oktatásért felelős miniszter kormányrendeletben határozhatja meg. Ő pedig Palkovics László.

Július elején derült ki a Köznevelés-stratégiai Kerekasztalon, hogy a kormány megváltoztatná a pedagógusképzés kimeneti követelményeit, hogy többen végezzék el a szakot. Ezt egy másfél éves szakmai egyeztetés előzte meg, azonban annak az eredményét nem vették figyelembe.

Az átalakítás két legvitatottabb eleme, hogy alapvetően csak középszintű érettségire való felkészítésre képeznék ki a pedagógusokat, valamint hogy a Nemzeti Alaptanterven (NAT) túlmutató  tartalmak és kimeneteli követelmények csak akkor maradhatnak, ha azok „pedagógiai hozzáadott értéke nélkülözhetetlen” és „a felesleges, köznevelési tartalmakat nem érintő, azaz a köznevelési célból nem indokolt részeket törölni kell”. Utóbbi a tanárképző egyetemek tanszékvezetőinek küldött minisztériumi levélből derült ki.

A HVG információi szerint ráadásul Kásler Miklós miniszter azt a Takaró Mihályt delegálta felügyelőként a kimeneti követelményeket kidolgozó munkacsoportokhoz, aki a NAT ideológiai szempontú átdolgozását is irányította.

A bölcsészdékánok júliusban úgy nyilatkoztak, hogy a pedagógusképzés átalakításának tervezett iránya „katasztrofális”. Ezért levelet írtak a rektori konferenciának, és jelezték mindenütt az aggályaikat. Minderről akkor a HVG-nek nyilatkozott Heidl György, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja.

Az átalakítással kapcsolatban a Tanítanék Mozgalom is közleményt adott ki.

Ebben úgy fogalmaztak, hogy: „a képzési követelmény átszabása nem más, mint az illiberális »kultúrharc« része!”

„Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy az oktatásban tervezett bármely változtatás – és különösen az oktatási módszerek megváltoztatása – lehetetlen a tanárok és oktatók tömeges támogatása, együttműködése nélkül. Ezek hiányában az oktatási reformok nem érhetnek el áttörést. Hogy a pedagógusképzést és a tudósképzést az esetek többségében nem célszerű együtt végezni, abban egyetértünk, de hogy a tartalom legfőbb szabályzója a NAT legyen, elutasítjuk” – állt a bejegyzésükben.

A Tanítanék Mozgalom szerint: „a pedagógusképzésben a tartalom mellett egyébként sokkal nagyobb gond, hogy a felsőoktatási intézményekben az oktatási tevékenység másodrendű, mélyen alulfinanszírozott, alacsony presztízsű.” A szervezet szerint a kormány az oktatás utolsó tartópillérét is kirúgni készül a pedagógusképzés öncélú átalakításával.

(Népszava, Magyar Narancs, Mérce)