Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Tanítanék: a kormány az oktatás utolsó tartópillérét is kirúgja a pedagógusképzés öncélú átalakításával

A pedagógusképzésben résztvevő egyetemek már meg is kapták az ukázt, hogy a Nemzeti Alaptanterven (NAT) és a kerettanterven túlmutató tartalmak csak nagyon indokolt esetben maradhatnak a képzési tervben, a továbbiakban a cél az lesz, hogy a tanárok a középszintű érettségire legyenek képesek felkészíteni tanítványaikat – írja Facebook-oldalán a Tanítanék Mozgalom.

Mint arról beszámoltunk, a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal múlt heti ülésén bemutatott, a Pedagógusok Szakszervezete által is ellenzett kormányzati terv szerint a pedagógusképzés tartalmát a Nemzeti Alaptantervhez igazítanák, az azon túlmutató  tartalmak és kimeneteli követelmények csak akkor maradhatnak, ha azok „pedagógiai hozzáadott értéke nélkülözhetetlen” és „a felesleges, köznevelési tartalmakat nem érintő, azaz a köznevelési célból nem indokolt részeket törölni kell”.

Emellett az is elhangzott, hogy csak középszintű érettségire való felkészítésre képeznék ki a pedagógusokat, ami érdekes ellentmondásban áll azzal, hogy egyetemre bekerülni – épp a kormány újítása értelmében – már csak emelt szintű érettségivel lehet. Az emelt szintű érettségire való felkészítéshez plusz egy éves, nem nappali rendszerű képzésben kellene részt venni.

Az átalakításoknak kimondott célja, hogy a tanároktatás követelményeinek könnyítésével több hallgató jusson el a diploma megszerzéséig – azaz csökkenjen a jelenlegi több tíz százalékos lemorzsolódás és pedagógushiány.

„Persze tudjuk, hogy nem arra kell figyelnünk, amit a kormány mond, hanem amit tesz: a képzési követelmény átszabása nem más, mint az illiberális »kultúrharc« része!”

– fogalmaz a riadót fújó Tanítanék.

A szervezet szerint az átalakítást követő esetleges mennyiségi növekedés nyilvánvalóan a minőség rovására fog menni.

A pedagógusok létszámnövekedése pedig azért esetleges továbbra is, mert a pályakezdők garantált bérminimumot alig elérő fizetése, a munkakörülmények és a pálya nehézsége nem fog tömegeket motiválni, hogy a diplomaszerzésen túl ténylegesen iskolában dolgozzon – különösen nem hosszabb távon.

Emellett hangsúlyozza: az oktatásban tervezett bármely változtatás – és különösen az oktatási módszerek megváltoztatása – lehetetlen a tanárok és oktatók tömeges támogatása, együttműködése nélkül, a pedagógusképzésben pedig a tartalom mellett sokkal nagyobb gond, hogy a felsőoktatási intézményekben az oktatási tevékenység másodrendű, mélyen alulfinanszírozott és alacsony presztízsű.

A felsőoktatásban emellett még nagyobb gond, hogy a pedagógusképző egyetemi karok módszertani megújulására lenne szükség, de ehhez ki kellene dolgozni az egyetemi oktatók pedagógiai továbbképzési rendszerét is.

A szervezet szerint a kormány az oktatás utolsó tartópillérét is kirúgni készül a pedagógusképzés öncélú átalakításával. Egyúttal pedig gyakorlatilag beismeri, hogy „a pedagógus életpályának nevezett kreálmánya” megbukott, és az újabb képzettségi kategóriák bevezetésével tovább szalámizza a pedagógustársadalmat, súlyosbítva a szakma presztízsének további amortizációját.

Mindezek fényében a Tanítanék többek közt a következő kérdéseket teszi fel:

  • Mi lesz, ha egyszer változik a NAT? Az „ezen képzett” pedagógusok mehetnek a kukába, újra vissza kell állniuk a startvonalra?
  • Mivel a NAT a középszintű érettségin a B1-es (alsó-középhaladó) szint elérését célozza meg, e terv szerint nyelvtanár lehet majd az is, aki „kicsit pötyögi” a nyelvet?
  • Mi lesz, ha egy középszintű érettségire való felkészítésre képzett tanártól olyat kérdez a tanuló, ami nincs benne „a NAT-kompatibilis tankönyvében”?
„És egy végső kérdés, talán a legfontosabb, mindezek után: A te gyerekedet ki fogja tanítani???”
– zárul a poszt.