Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Összefogtak a bölcsészdékánok, hogy megakadályozzák a tanárképzés tervezett átalakítását

A bölcsészdékánok „katasztrofálisnak” tartják a pedagógusképzés átalakításának tervezett irányát, ezért levelet írtak a rektori konferenciának, és jelezték mindenütt az aggályaikat – nyilatkozta a HVG-nek Heidl György, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja. Heidl szerint azonban a reakciókból úgy tűnik, „nem fognak engedni” a változtatásból.

Július elején derült ki a Köznevelés-stratégiai Kerekasztalon, hogy a kormány megváltoztatná a pedagógusképzés kimeneti követelményeit, hogy többen végezzék el a szakot. Ezt egy másfél éves szakmai egyeztetés előzte meg, azonban Heidl szerint annak az eredményét is lesöpörték az asztalról, amikor az új koncepciót bedobták, és Maruzsa Zoltánék egy hetet sem adtak, hogy az egyetemeken felálljanak a kimeneti követelményeket kidolgozó munkacsoportok.

Az átalakítás két legvitatottabb eleme, hogy alapvetően csak középszintű érettségire való felkészítésre képeznék ki a pedagógusokat, valamint, hogy a Nemzeti Alaptanterven (NAT) túlmutató  tartalmak és kimeneteli követelmények csak akkor maradhatnak, ha azok „pedagógiai hozzáadott értéke nélkülözhetetlen” és „a felesleges, köznevelési tartalmakat nem érintő, azaz a köznevelési célból nem indokolt részeket törölni kell”. Utóbbi a tanárképző egyetemek tanszékvezetőinek küldött minisztériumi levélből derült ki.

A HVG információi szerint ráadásul Kásler Miklós miniszter azt a Takaró Mihályt delegálta felügyelőként a kimeneti követelményeket kidolgozó munkacsoportokhoz, aki a NAT ideológiai szempontú átdolgozását is irányította.

A kormány 2018 után bízta meg a Horthy-rajongó és antiszemita írók iránt lelkesedő jobboldali irodalomtörténész Takaró Mihályt az eredetileg Csépe Valéria agykutató akadémikus professzor és csapata által kidolgozott NAT átdolgozásával, különös tekintettel az irodalomra és a történelemre. Takaró – és mint kiderült, felesége is – havi közel félmillió forintért dolgozott az új tanterv kialakításán. 2019 szeptemberében otthagyta a NAT előkészítését az az egyetemi oktatókból és gyakorló tanárokból álló szakértői gárda, akik az irodalom- és nyelvtantanterv kidolgozásával voltak megbízva, állítólag Takaró miatt.

Takaró a Nyugatot „kis zsidó lapocskának” tartja, míg az antiszemitizmusáról ismert Nyírő Józsefet és Tormay Cécile-t, a numerus clausus hívét zseninek nevezte. Megkérdőjelezte Kertész Imre magyarságát, Spiró Györgynek pedig egyenesen az emberi mivoltát, de nem áll szándékában Esterházy Péter „kultúraromboló” munkásságával sem megismertetni a diákokat.

Az, hogy most Kásler feljogosította Takarót arra, hogy minden bölcsész pedagógusképző intézet kimeneti követelményeit felülbírálja, azt sejteti a HVG szerint, hogy „az alaptanterv vitatható átalakításához kell igazítani ideológiai szempontból a tanárképzést is.”

A pedagógusképzés átalakításának egyes részleteit vannak, akik támogatják: Trócsányi András, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának dékánhelyettese például üdvözli, hogy rövidebb és gyakorlatorientáltabb legyen a képzés, és a HVG-nek adott nyilatkozatában kijelentette, muszáj optimistának lennie, mivel „ennél már csak jobb lehet.” Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint is üdvözlendő, hogy egységesen 5 éves lesz a képzés, ahogy az is, hogy nem csak az utolsó évben lesz gyakorlási lehetősége a hallgatóknak, hanem az összes évben folyamatosan, és nem csak gyakorlóiskolában lesz módjuk megismerni egy oktatási intézmény belső életét, hanem akár hátrányos helyzetű településen is.

Az átalakításoknak kimondott célja, hogy a tanároktatás követelményeinek könnyítésével több hallgató jusson el a diploma megszerzéséig – azaz csökkenjen a jelenlegi több tíz százalékos lemorzsolódás és pedagógushiány. Ez minden, a témával kapcsolatban megszólaló szakértő szerint nagyon fontos és üdvözlendő célkitűzés.

Ugyanakkor Szabó szerint  mindenképpen szükséges, hogy az alaptanterven túl egyebet is tanítsanak a pedagógusképzésen, mert például a hátrányos helyzetű gyerekekre vonatkozó speciális képzések ebben nincsenek benne, így nem világos, hogy azokat vajon milyen mélységben lesz módjuk tanulni a főiskolai egyetemi hallgatóknak. Emellett nagyon fontos, hogy egy tanárnak sokkal több tudása legyen, mint a diákoknak. „Ha csak annyit tud, amennyit meg kell tanítania, az már régen rossz” – jelentette ki az ATV július 9-i műsorában.

A Tanítanék Mozgalom szerint a pedagógusok létszámnövekedése azért esetleges továbbra is, mert a pályakezdők garantált bérminimumot alig elérő fizetése, a munkakörülmények és a pálya nehézsége nem fog tömegeket motiválni, hogy a diplomaszerzésen túl ténylegesen iskolában dolgozzon – különösen nem hosszabb távon. A szervezet szerint a kormány az oktatás utolsó tartópillérét is kirúgni készül a pedagógusképzés öncélú átalakításával.

Heidl György szerint „ez egy olyan kísérlet, aminek egyáltalán nem lesz jó vége, már rövid idő alatt komoly visszaesést hoz majd a minőségben. Ha a tanárhiányt és az egyetemi lemorzsolódást azzal próbáljuk orvosolni, hogy a pedagógusképzésben kevesebbet kell majd olvasni és tanulni, s így könnyebb lesz felkészülni a pályára, az biztosan az egyetemes elbutulás felé vezető út.”

Címlapkép: MTI/Kovács Tamás