Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Salgótarján vasúti közlekedésének megroppanása az egész magyar vasút tragédiáját tükrözi

Salgótarján, Nógrád megye székhelye felé egyre rosszabb minőségű a vasúti közlekedés, és a közeljövőben szemlátomást nem is várható változás ezen a téren. A tarthatatlan helyzet miatt indult már petíció az aHangon, de a fideszes Becsó Károly, Nógrád 1-es választókerület országgyűlési képviselője is megkereste már a MÁV-ot a problémával kapcsolatban.

A Közlekedő Tömeg szerint a Hatvan-Salgótarján-Somoskőújfalu vonal mind a pálya, mind a járművek szempontjából meglehetősen elavult állapotban van.

A visszalépés ráadásul kézzelfogható, miután a vonalon korábban a kétezres években beszerzett orosz, Mityiscsinszkij Metrovagonmas (a budapesti metrók gyártója) által készített Usgyinak is nevezett szerelvények jártak, amiket azonban kivontak, és régebbi típusú vonatokkal helyettesítettek. Így a vonalon most 40-50 éves, kispiros néven ismert BZ motorvonatok járnak, valamint a Csörgőnek is nevezett régi Ganz dízelmozdonyok vontatnak egy-két vagont.

Emiatt csökkent az utazási komfort – ahogy a Közlekedő Tömeg megjegyzi, a XXI. századi igényeknek már nem felelnek meg ezek a szerelvények – jellemzően nincs rajtuk légkondicionálás, valamint a BZ motorvonatokon wifi sem. Emellett a vonatok futása is kellemetlenebb, mint a modernebb orosz motorvonatoké, a vasút környezetében lakók pedig a zajos dízelmozdonyokra panaszkodnak.

Salgótarján azon kevés megyeszékhely egyike*, ahova nem vezet villamosított vasútvonal, és nem érhető el intercity szolgáltatással. Ráadásul noha egykoron a pálya szinte teljes hosszában száz kilométeres tempóval járható volt, manapság még ha alkalmasak is lennének erre még a régi szerelvények egy része is, a vonalon egyre több a 40-60 kilométeres korlátozás a pálya egyre aggasztóbb állapota miatt.

A vonal használói egyaránt panaszkodnak a járművekre, valamint az utazások időtartamára. Az utasok – valamint a potenciális utasok – számára problémás, hogy nehezen érhető el a vonal mentén fekvő településekről a főváros, valamint a határon túli Fülekkel való kapcsolatot is hiányolják. A Közlekedő Tömeg szerint sokan említették, hogy

  • az állomások nagyon elhanyagoltak, vonzóbbá tenné a vasutat, ha az állomásokon működne kulturált mellékhelyiség és fűtött váróterem, akadálymentes peronok épülnének;
  • hiányolják a kedvező kapcsolatot Budapestre és Fülekre;
  • szükségesnek tartják a menetidő csökkentését;
  • elégtelennek tartják, hogy a hétköznapi csúcsidőt kivéve csak kétóránként járnak a vonatok;
  • súlyos visszalépésként érzékelték a Bz motorvonatok forgalomba állítását;
  • Salgótarjánban javítani kell a vonatok és a helyi buszok csatlakozását, akár új vasúti megállók építését is szükségesnek tartják.

A salgótarjáni vonal sorsa rávilágít számos magyarországi vasútvonal problémájára.

Noha vannak előremutató fejlesztések, mint például a Balaton északi-parti vasútvonalának a villamosítása, vagy a Hódmezővásárhely és Szeged között közlekedő vasút-villamos, melyek jelentős fejlődést jelentenek az érintett területek közlekedése szempontjából, az ország számos vonala igényelne sürgős beavatkozást. Ezzel szemben azonban úgy tűnik, hogy a vasút alapvetően a nagyforgalmú elővárosi és távolsági vonalak fejlesztését tekinti prioritásnak, az ország jelentős része így kimarad a jóból.

Miközben kétségtelenül javít például a főváros közlekedésén az emeletes villanymotorvonatok beszerzése, a vidéken számos helyen egyre csak visszafejlődik a vasúti közlekedés színvonala, és a pályák állapotának romlásával még az egykoron magasabb tempót elérő régi vonatok is lassabbak, mint fénykorukban.

A járműállomány súlyosan elavult, és a nem villamosított vasútvonalak kiszolgálására kiírt hibridmotorvonat-tendert pedig visszavonta a MÁV. Új, vagy jó minőségű használt járművek nélkül pedig továbbra is az egyre rosszabb rendelkezésre állású, régi járművekkel kell kiszolgálni a forgalmat, ami a kényelmetlenségek mellett azt is jelentheti, hogy műszaki hiba miatt kimaradnak vonatok.

A vasút pedig nem jókedvében vonja ki az utasok által kedveltebb, és viszonylag modern orosz motorvonatokat például a salgótarjáni vonalról. Amellett, hogy a gépekre más vonalakon is szükség van, rendelkezésre állásuk sem különösebben fényes, ezért kellett az öregebb vonatokkal helyettesíteni őket.

Összességében pedig az egész hálózatra, valamint a járműállományra ráférne a frissítés a Közlekedő Tömeg szerint. Az új motorvonatok beszerzésének visszavonását ugyan többek között azzal indokolta a cég, hogy számos vonalat villamosítanak a jövőben, ez sok esetben évtizedes távlatokat jelent. Mire ez megtörténik, addigra a flotta legfiatalabb szerelvényei mögött is futott kilométerek milliói és évtizedek fognak állni, sok, jelenleg futó jármű pedig muzeális korú lesz (már ha lesz).

A pályafelújításokra pedig égető szükség van, hogy a szerelvények legalább olyan tempóval közlekedhessenek, mint évtizedekkel ezelőtt, mikor még nem volt ennyire elhasznált állapotban a pálya, ezáltal vonzó alternatívát jelenthessenek az utasoknak.

Az elmúlt években ezzel szemben sok esetben járatritkításokkal voltunk kénytelenek szembesülni, melyek nem teszik vonzóbbá a vasutat, sőt, további utasok elpártolásával jár, akiknek pedig nincs alternatívájuk, egyre nehezebb helyzetbe kerülnek.

Ennél még rosszabb megoldás a vasútvonalak bezárása: pedig amennyiben fejlesztenék a jelenleg rossz állapotban lévő vonalakat, úgy – ahogy a MÁV is hirdeti – környezetbarát módon lehetne fejleszteni a közlekedési szempontból jelenleg elzártabb régiók közlekedését, a vasút ugyanis még a végletesen elavult járművekkel is a leginkább környezetbarát közlekedési forma.

*Korábban tévesen állítottuk, hogy Salgótarján lenne az egyetlen ilyen megyeszékhely. Például Szekszárdon sem villamosított a vasút, és Egerbe sem megy Intercity vonat.