Az évben másodjára kellett Orbán Viktornak személyesen is megjelennie az Országgyűlésben, hogy válaszoljon az ellenzék hozzá intézett kérdéseire. Ezúttal mindössze hat ellenzéki politikus kérdezett a miniszterelnöktől, Jakab Péter, Kunhalmi Ágnes, Arató Gergely, Keresztes László Lóránt, Burány Sándor és Szakács László.
A keddi parlamenti ülésen az ellenzék már a napirend előtti felszólalások során is körbejárta a jelenlegi válsághelyzet legégetőbb kérdéseit: az oltási káosz, a nyitás és a munkavállalók szorult helyzete is terítékre került.
A kormánypárti képviselők részéről visszatérő téma volt az ellenzék „oltásellenessége”, valamint az önkormányzatok, azon belül is Karácsony Gergely főpolgármester „nyavalygása”.
Orbán Viktor vasárnap arról beszélt a Kossuth Rádiónak adott interjújában, hogy azt még nem lehet látni, hogy az újranyitást mikor lehet megkezdeni. Aki tudja, mikor lehet, attól meg kell kérdezni a jövő heti lottószámokat – fogalmazott. Azt is hangsúlyozta, hogy most „nem a felelősségre vonás ideje van, hanem a munkáé.”
A miniszterelnök utoljára február 15-én válaszolt az ellenzék kérdéseire a Parlamentben, akkor arról beszélt, hogy a kormány válságkezelése következetes. „A járványt keretek közé szorítottuk. Azok az országok, amelyek a folyamatos változtatásban hittek, azoknak súlyosabb harmadik hullámmal kell megküzdeniük” – mondta. Akkor az újranyitásról szóló konzultációt is emlegette Orbán, valamint a kormány munkahely-megőrző törekvéseit.
Az azonnali kérdések és válaszok óráját élőben közvetítettük, a felvételt itt lehet visszanézni:
Lezárjuk élő, percről percre közvetítésünket, ugyanis lejárt a közvetlen kérdések órája, amikor is az ellenzéki képviselők kérdéseire volt kénytelen választ adni Orbán Viktor miniszterelnök.
A leggyakrabban felmerülő témák – oltás, járványkezelés, gazdasági válság – nem okoztak túl nagy meglepetést, valamint a miniszterelnök válaszai sem. De továbbra sem derült fény a pontos oltási rendre, a nyitás tervezett időpontjára, de Gyurcsányozásból, Sorosozásból, Brüsszelezésből bőven kijutott, illetve ismét meggyőződhettünk arról is, hogy a kormány elégedett saját járványkezelésével.
Az ilyen közvetítéseink viszont csak a ti támogatásotokkal jöhetnek létre – a Mérce ugyanis egy független hírportál, amelyet az olvasóink adományaiból tartunk fent, újságíróinknak, szerkesztőinknek és minden munkatársunknak ebből adunk fizetést. Ha segítenétek munkánkat, erre a linkre kattintva tudtok rendszeres támogatóvá válni – vagy akár egy egyszeri összeggel hozzájárulni fennmaradásunkhoz. Köszönjük!
Szakács László, az MSZP képviselője volt az utolsó, aki még feltehetett egy kérdést a miniszterelnöknek. Szakács szerint jelenleg két válsággal nézünk szembe: az egyiknek nyilvánvaló megoldása az oltás, a gazdasági válság esetében viszont a vissza nem térítendő támogatásnak kellene hogy nagy szerep jusson. A polgári kormányzásnak az az egyik alapvetése, hogy munka nélkül nincs jövedelem, „ez békeidőben is adna egy komoly filozófiai vitát köztünk, de most nem békeidő van”, mondta a képviselő.
Szerinte akik most nem dolgoznak, azok nem azért teszik, mert lusták, vagy nincsen szükség a termékükre, hanem az egészségük védelmében járnak el így. Ehelyett a kormány számukra most hitelt kínál, legfeljebb tízmillió forintig. „Mikor jelentik be, hogy mit kaphatnak a kisvállalkozások hitel helyett?”, kérdezte a miniszterelnöktől.
Orbán megerősítette, hogy valóban úgy döntött a kormány, hogy tíz millió kamatmentes hitelt nyújtanak, bár a konstrukcióval még nem elégedett, de az intézkedések azt mutatják, hogy ez egy jó intézkedés. „Úgy érzem, hogy az a gazdaságvédelmi tinktúra, amellyel dolgozunk”, tehát a hitelek és a bértámogatás alkalmas arra, hogy segítséget nyújtson a kisvállalkozásoknak.
„10 millió forint hitel nyújtunk – ez már egy csúsztatás, mert 1 és 10 millió között”, válaszolta Szakács, hozzátéve, hogy ez a kommunikációban jól hangzik, de a november óta eltelt négy hónapban a vendéglátó- és szállodiparban egy „életre megtanulták, hogy milyen olyannak lenni, akiket önök megmentenek”. Hozzátette: a kormány most nem a vállalkozásokat fejleszti, hanem a felszámolószektort, hiszen ez a stratégiájuk.
Orbán azt válaszolta, hogy nem tartja igazságosnak és méltányosnak Szakács meglátásait, tekintve, hogy a Főváros már akkor elvette a bértámogatást, amikor az megérkezett. Arra is célzott, hogy eddig nem csak a Fidesz kezelt válságot, hanem az MSZP is, amikor többek közt maga Szakács is megszavazta például a 13. havi bér és nyugdíj elvételét. „Biztos, hogy engem kell faggatnia?”, zárta le a kérdést.
Orbán kicsit pihenhetett, amíg a képviselők különböző miniszterekhez intéztek kérdéseket.
A Fidesztől Budai Gyula szeretett volna Varga Juditnak feltenni kérdést, de a miniszter távolléte miatt helyette Völner Pál államtitkár válaszolt. Budai Czeglédy Csabáról kérdezett („Hova tűnhettek Czeglédy elcsalt milliárdjai?”), bár már a kérdésében választ adott magának, miszerint az elcsalt milliárdok a DK és az MSZP kasszáiban vannak. Völner megerősítette Budait abban, hogy Czeglédy, ahogy az ellenzéki pártok is, korruptak.
Csányi Tamás jobbikos képviselő a tantermen kívüli digitális oktatásról kérdezte Kásler Miklóst. A politikus szerint a kormány nem adott semmilyen konkrét segítséget a tanároknak és a diákoknak, az összes, oktatást érintő intézkedést a fejetlenség jellemezte. Csányi azt szerette volna tudni, mennyibe került a KRÉTA rendszer, valamint, hogy beoltják-e az azt igénylő tanárokat, kompenzálják-e a tanárokat a plusz költségeikért? Kásler azt hangsúlyozta, hogy az oktatási rendszer egy hétvége alatt sikeresen állt át a digitális oktatásra, ami a tanárok hatalmas teljesítménye volt,
a rendszer pedig megfelelően működik. A tanárok a többi magyar emberhez hasonlóan, ugyanabban a ritmusban megkapják az oltást.
Csányi szerint a válasz bizonyította, hogy a kormány nem akar se a tanároknak, se a szülőknek segíteni, csak megúszni szeretnék a járványt, holott megoldani kéne. Kásler szerint az agresszivitás nem pótolja az érveket, a tudást – megjegyzése nagy derültséget keltett az Országgyűlés kormánypárti felén.
Simicskó István a KDNP-től Szijjártó Péter külügyminiszternek tett volna fel kérdést, de ő nem volt jelen. Simicskó arról kérdezett, hogy hol tartanánk a járvány elleni harcban, ha az Brüsszelen és a baloldalon múlna? „Úgy látjuk, hogy Brüsszel drámaian elrontotta a vakcinabeszerzést” – jelentette ki a KDNP frakcióvezetője. Menczer Tamás államtitkár szerint egészen röviden válaszolhatna a feltett kérdésre: „Sehol.” Menczer szerint a baloldal zokon veszi, hogy a kormány oltásellenesnek nevezi őket, pedig ez igaz.
A Párbeszéd képviselői, Burány Sándor és Szabó Tímea arra emlékeztették Orbánt, hogy szeptemberben még azt nyilatkozta: állig felfegyverkezve várják a kormányt, a sikerességet pedig emberéletekben mérik. Ezért mindenki megnyugodhat, mert ha elkapja a betegséget, meg fogják gyógyítani.
Februárban szerinte fordulóponthoz értünk: akkor jelentette be először, hogy a legrosszabb két hét áll előttünk, és azóta is önmagukak ellentmondó nyilatkozatokban kommunikál: most támadunk vagy védekezünk a vírus ellen?
Orbán belátja, hogy a helyzet bonyolultsága nehézségeket szül. Most úgy áll, hogy támadunk és védekezünk is a harmadik hullámban: ez az oltás. „Ha lesz újabb hullám, azt fogjuk tenni, amit kell!” A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy mindig az adott helyzethez alkalmazkodnak, amelyhez a keleti vakcinák nagyban hozzájárulnak. „Én csak egy dolgot kérek: ne beszéljék le az embereket az oltás felvételéről!”
Burány azt válaszolta, csak akkor ő két dolgot kér: ha már Orbán ennyire büszke az oltási tervre, akkor végre sikerüljön is egy adott hétvégén az ígért mennyiséget beoltani, illetve ha emberéletekben méri a védekezés sikerességét, számoljon el azzal is, hogy Magyarországon tapasztalható az egyik legmagasabb halálozási arány.
Orbán szerint a statisztikai nyilvántartások minden országban különböznek, nem is elégedett a jelenlegi helyzetben „egyetlen ember élete is veszteség”. Közölte: mindenkit el fognak látni a kórházakban és mindenkit be fognak oltani, aki kérte.
„Egyet kérek önöktől: hagyják abba az oltásellenes kampányt!” – zárta le a miniszterelnök.
„Ki vállalja a felelősséget?” címmel tett fel kérdést Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője.
A képviselő a Fidesz Néppártból való távozását emlegette fel, szerinte a magyar embereket ez a kizárás kevéssé érdekli, de azt a kérdést jogosan feltehetnék, hogy kormányzati pozícióból miért nem állnak ki a magyar szuverenitásért akkor, amikor a kínai befektetésekről van szó?
Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyûlés plenáris ülésén 2021. március 16-án.
MTI/Kovács Tamás
Orbán Viktor válaszát azzal kezdte, hogy bár ő igyekezett megérteni a kérdést, de egymás hegyén-hátán volt egy csomó. „Mi a magyarokat képviseljük Brüsszelben is, Önök itt is Brüsszelt képviselik” – jelentette ki a miniszterelnök. Majd feltette a kérdést, hogy milyen kínai és orosz nagyhatalmi érdekek fenyegetik Magyarországot? „Mi ezt a hidegháborús gondolkodást egyáltalán nem támogatjuk.” Orbán szerint mi szeretnénk mindenkivel minél gyümölcsözőbb, barátságos viszonyt kialakítani, olyat, ami jó a magyar embereknek.
Keresztes szerint az a valóban nemzeti álláspont, ha egy kormány biztosítja, hogy mindenki a szülőföldjén tudjon boldogulni, ehelyett ez a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonalra költ milliárdokat, amely a nemzeti érdekekkel ellentétes.
Orbán szerint itt az a kérdés, hogy a kínai termékek kinek az országán keresztül mennek Nyugat-Európába. Annál nagyobb sikert nehezen könyvelhetne el egy nemzet, hogy ebben a versenyben nyert – jelentette ki a miniszterelnök.
Arató Gergely, a DK képviselője pánikkormányzásnak nevezte a Fidesz járványkezelését, valamint az oltási terv hiányára hívta fel a figyelmet, miszerint: a magyar emberek még mindig nem tudják, hogy mely csoportok, mely szempontok alapján és melyik oltóponton kapják majd meg a vakcinát, pedig ez minden uniós országban így van. Ezzel szemben viszont a focisták és az olimpikonok oltása jól halad, miközben súlyos betegségben szenvedőknek nem jut oltás.
„Miért nem érdemlik meg a magyar emberek azt, hogy rendszeresen és kiszámítható módon folyjon az oltás az országban?” -tette fel a kérdést Arató.
Orbán Viktor azt felelte, hogy megérti Arató indulatait, illetve azt, hogy valami bántja az igazságérzetét, de őt leginkább az zavarja, hogy Brüsszel megrendeli a vakcinát, az pedig nem érkezik meg. Példaként egy friss információt hozott fel, miszerint az AstraZeneca fél millióval kevesebb oltóanyagot szállít majd, mint vállalta. A miniszterelnök szerint az EU rossz szerződéseket kötött.
„Miniszterelnök úr, ha már államférfi nem tud lenni, férfi legyen, ne bújjon Brüsszel és Soros mögé!” – mondta Arató.
Orbán ezután ismét tájékoztatta arról, hogy mindenki, aki regisztrált, üzenetet kap majd arról, hol és mikor oltják be.
Másodikként Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke tette fel „Hogy is van ez?” címmel a kérdését.
A képviselő a Szombathelyen kialakult helyzetet hozta szóba: „Nemrég kijelentette, hogy senki ne csináljon politikát a járványkezelésből, mivel az már a mélypont. Ugyanezt gondolja Szombathely polgármestere, Nemény András is” – kezdte felszólalását Kunhalmi, aki szerint a kormány nem tartja be az Orbán által megfogalmazottakat.
„Mielőtt oltásellenességgel vádolna, kérdezném, miért nem kapott Szombathely engedélyt az oltópontok létrehozására, amikor mások kaptak?” – kérdezte Kunhalmi.
A kérés ellenére válaszában Orbán főleg arról beszélt, hogy az ellenzéknek le kellene állítania az oltásellenes kampányát, és hangsúlyozta, hogy már félmillió embert oltottak be kínai vagy orosz vakcinával – szerinte ha az ellenzéken múlt volna, akkor ezek az emberek most nem lennének beoltva, és sokan közülük meghaltak volna.
„Az ilyen emberek haláláért személyesen Önöket terhelné a felelősség” – jelentette ki.
Ezen felül Orbán azzal válaszolt a szombathelyi helyzetre, hogy jelenleg van elegendő oltópont az országban, vakcinából van kevés. Ha több vakcina lesz, akkor majd elfogadja a kormány a plusz segítséget az önkormányzatoktól.
Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyûlés plenáris ülésén 2021. március 16-án. Balra Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetõje.
MTI/Kovács Tamás
Kunhalmi szerint önmagában nem jelent sikeres járványkezelést, hogy az átoltottság tekintetében Európában az élvonalban vagyunk. A képviselő felemlegette az első két hullám közti késlekedést, valamint a nyitásról szóló konzultációt közvetlenül a harmadik hullám előtt.
Viszontválaszában Orbán ismét csak azt hangsúlyozta, hogy az MSZP az oltások ellen kampányol, és arra kérte Kunhalmit, hogy vegye rá a pártját arra, hogy ezt hagyják abba. „Minden vakcina jobb, mint a tüdő elvesztése, minden vakcina jobb, mint ez a betegség!” – mondta a miniszterelnök. A szombathelyi háziorvosok kérésére pedig arra kérte a hatóságot, hogy menjenek ki azoknak a rendelőibe, akik jelezték, hogy nem tudják beadni az oltást, és segítsenek nekik ebben.
Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője arról faggata a miniszterelnököt, hogy a hangoztatott szlogennel ellentétben, a válság alatt valóban jobban teljesít-e az ország: miközben ugyanis az osztrákok komoly bérpótlékot nyújtanak a koronavírus sújtotta szektoroknak, a magyar egészségügy és az oltási terv jelenleg összeomlik, tizenhétezer halottja van a vírusnak és ötezren hagyták el a szektort.
„Naponta hetvenöt forintot ér az önök gazdasági teljesítménye. Ha jól beosztja, egy buszjegyet is tud belőle venni!”-tette hozzá.
Orbán Viktor válaszképpen a válságkezelő csomagról tájékoztatta a frakcióvezetőt: a bértámogatásra, a hitelmóratóriumra (amely szerinte legerősebb Európában), illetve a járulékok elengedésére és adnónemek csökkentésére. Annak pedig, aki nem képes három hónap után elhelyezkedni, közmunkaprogramot ajánlanak.
„Amikor Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök, ennek lehetősége nem állt fönn!” – mondta a miniszterelnök. Bevallotta: a mai napig 55 ezer munkahelyet vesztettek el, de vállalják, hogy ugyanennyit teremtenek majd.
Jakab Péter erre azt válaszolta, hogy a miniszterelnök „ritkán szokott igazat mondani, most sem sikerült neki”, és decemberben is fontosabb volt a választótörvény és az alaptörvény módosítása, mint az érdemi segítség nyújtása; fontosabb az urizálás, „miközben aki meg parizert eszik, az le van prolizva”.
Orbán felhívta Jakab figyelmét arra, hogy megfigyelte: már sokadjára hivatkozik magára szegényként, miközben kocsival jár és minden hónapban több milliót keres. „Nem sajnáljuk öntől”, mondta, hozzátéve, hogy ez attól még kétszínűség.
