Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az EU-nak küldött friss jelentésükben civilek a magyar jogállam további romlásáról számolnak be

Nyolc magyarországi civil szervezet közös jelentést küldött az Európai Bizottsághoz, hogy így járuljon hozzá az uniós végrehajtó testület idei jogállamisági országjelentéséhez – derül ki a Magyar Helsinki Bizottság csütörtöki közleményéből.

A dokumentum, amelyet az Amensty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital és a Transparency International Magyarország jegyez, úgy fogalmaz, a 2020-as évben tovább romlott a magyar jogállam helyzete.

Az Európai Bizottság a tavalyi évben tette közzé első ilyen típusú országjelentését, a 2019-es évre vonatkozó vizsgálat a jogállamiságot súlyosan sértő problémákat azonosított. A brüsszeli testület négy fő területet vett górcső alá: az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció elleni keretrendszert, a médiasokszínűségét, illetve a fékek és ellensúlyok rendszerét.

A Bizottság ígérete szerint a 2020-as évre vonatkozó jelentés idén nyáron kerül majd nyilvánosságra. Ebben nemcsak a tagállami kormányok, de civil szervezetek és a tudományos élet képviselőinek álláspontját is figyelembe veszi a Bizottság, a nyolc civil szervezet mostani dokumentuma ennek az egyeztetési folyamatnak képezi a részét.

A jelentés szerzői úgy látják, a tavalyi év folyamán tovább romlott a jogállam helyzete, ezt az értékelésüket pedig ki is bontják.

Mint fogalmaznak:

  • A bírói önigazgatással kapcsolatos rendszerszintű problémák továbbra is veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét.
  • Az új kúriai elnök megválasztása veszélyezteti a bírák szervezeten belüli függetlenségét.
  • A magyar bírósági rendszerbe kódolva van, hogy a bírák többsége fél véleményt nyilvánítani szakmai kérdésekben, tartva attól, hogy amiatt hátrány éri őket.
  • A kormány visszaél a rendkívüli helyzettel, és a koronavírus okozta válsághelyzet kezelésére kapott felhatalmazást arra használja, hogy a közpénzeket a rendszer kegyeltjeinek a zsebébe juttassa, miközben az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat kárpótlás nélkül kifosztja. Ez történt például a turisztikai támogatásokkal is, ahol a 2018 óta kiosztott 300 milliárd forint állami támogatásból 200 milliárd forint az igénylők mindössze fél százalékához került. Eközben az önkormányzatok elvesztették a bevételeik számottevő hányadát.
  • A független sajtó munkáját változatlanul, a már többször ismertetett módszerekkel akadályozza az állam, mely különösen a járvánnyal kapcsolatos információkhoz való hozzáférést nehezíti meg.
  • A közérdekű adatokhoz való hozzáférést tovább nehezítették, ez ellen az Alkotmánybíróság nem lépett fel.
  • A társadalmi egyeztetés tulajdonképpen megszűnt: nemcsak az Alaptörvény kilencedik módosítását, de egy sor más, az alapjogokat érintő jogszabályt a kötelező társadalmi egyeztetés nélkül vagy annak kikerülésével nyújtottak be az Országgyűlésnek.
  • A veszélyhelyzet és a felhatalmazási törvények a kormány túlhatalmához vezettek, amit a nyáron elfogadott jogszabályi változások bebetonoztak, és a kormány a felhatalmazást sok esetben az alapjogok korlátozására használta fel.
  • Az Alkotmánybíróság továbbra sem képes ellátni alkotmányos funkcióját.
  • Az ombudsman nem lépett fel megfelelően például a romák, az LMBTQI emberek és a menedékkérők védelmében.
  • Komoly problémák merülnek fel az Európai Unió Bírósága döntéseinek végrehajtása kapcsán, így például a „külföldről finanszírozott” civil szervezeteket megbélyegző törvényt annak ellenére nem helyezte hatályon kívül a kormánytöbbség, hogy a Bíróság már 2020 júniusában kimondta, hogy az ellentétes az uniós joggal.

A civil szervezetik remélik, a tavalyival ellentétben az idei országjelentés már konkrét, számonkérhető javaslatokat is tartalmaz a magyar kormány irányába, illetve hogy a jelentésben feltárt problémák alapján az Európai Bizottság konkrét lépéseket tesz az uniós alapértékek megsértése miatt.

A 2019-es évre szóló jelentést a Bizottság tavaly szeptemberben tette közzé, és ahogy akkor arról beszámoltunk, többek közt a kormányzat és hazai nagyvállalkozói körök közötti szoros viszonyt, és a médiapluralizmust torzító kormányzati médiakonglomerátum létrehozását kifogásolta.

A jogállamisági országjelentések szerepe azután lett igazán lényeges, hogy hosszú huzavona után az EU úgy döntött, az uniós források elosztásánál figyelembe veszik az uniós alapértékek tiszteletben tartását is.

A magyar és a lengyel kormány a tavalyi év végén az EU hétéves költségvetésének és a járvány miatti helyreállítási alap vétójával fenyegetett annak érdekében, hogy a jogállamisági feltételrendszert kiiktassa.

Ellenállásukat azonban nem koronázta siker, a feltételrendszer bekerült az új költségvetésbe, ugyanakkor Budapest és Varsó időt nyert azzal, hogy a mechanizmus nem élesedik addig, amíg az Európai Unió Bírósága (EUB) nem mond róla véleményt.

Varga Judit, igazságügyi miniszter éppen ma jelentette be, hogy a magyar és a lengyel kormány is keresettel fordul az Európai Bírósághoz a jogállamisági mechanizmussal szemben.

A tárcavezető Facebook-oldalán úgy fogalmazott: „nem engedhetjük, hogy jogbiztonságot súlyosan sértő uniós jogszabály hatályban maradjon”.

⚠️A baloldal túl messzire ment, amikor a járvány közepén támadást indított Magyarország ellen.

✅ Ezt a támadást…

Posted by Varga Judit on Thursday, March 11, 2021

A két tagállami kormány egyébként kivárta a fellebbezésre rendelkezésre álló idő utolsó napját, hogy az EUB minél később hozhasson döntést, a feltételrendszer pedig később kerülhessen alkalmazásra.

Ezzel kapcsolatban Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője ma azt jelentette be, hogy az Európai Parlament kérni fogja a bíróságot, hogy gyorsított eljárásban döntsön a keresetről. „Nem hagyjuk, hogy a lengyel és az Orbán kormány jogi trükközéssel szabotálja a magyar jogállamot védő mechanizmust” – tette hozzá az ellenzéki politikus.

A Fidesz és a lengyel kormány az utolsó pillanatban megtámadta az Európai Unió Bíróságán a jogállamisági mechanizmust….

Posted by Donáth Anna on Thursday, March 11, 2021

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán