Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Pfizer megalázó feltételekhez kötötte a vakcinaszállítást több dél-amerikai ország esetében

Megfélemlítéssel, zsarolással vádolja a COVID-19 elleni védőoltást leggyorsabban kifejlesztő Pfizer gyógyszergyártót a londoni székhelyű Oknyomozó Újságírói Iroda (The Bureau of Investigative Journalism, TBIJ) a kedden megjelent riportjában. A tényfeltáró anyag szerint az óriásvállalat teljesíthetetlen és megalázó feltételeket támasztott a vakcinát vásárolni szándékozó latin-amerikai országoknak, amelynek következtében egy országban 3 hónappal később kezdődhetett meg az oltás, Brazíliával és Argentínával pedig nem is született végül megállapodás.

Az újságíróközpontnak nyilatkozó argentin kormányzati forrás szerint a Pfizer teljes jogi immunitást követelt ellene indított későbbi perekkel szemben, sőt azt is, hogy Buenos Aires állja azoknak a pereknek a költségét, amiket a Pfizer esetleg elveszítene, ezt garantálandó pedig kormányzati vagyontárgyakat, például követségi épületeket és katonai bázisokat jelöljön meg fedezetként.

A gyógyszergyártóval folytatott tárgyalásokról beszámoló brazil kormányzati dokumentumok hasonló tárgyalást írtak le.

A TBIJ-nek nyilatkoztak egy harmadik latin-amerikai ország hivatalosságai is, ám mivel ők végül megállapodtak a Pfizerrel, titoktartási kötelezettség alatt állnak. A cikkben ezért az ország neve nem szerepel, de a névtelen források szerint a vállalattal folytatott tárgyalások a zsaroláshoz voltak hasonlíthatók.

A tárgyalások mindhárom esetben a kormányzati jótállás körül forogtak. A TBIJ emlékeztet: bevett szokás, hogy a járványhoz hasonló éles helyzetekben a kormányzatok valamekkora mértékben kezességet vállalnak az ellenanyag gyártóiért. Például vállalják, hogy amennyiben egy állampolgáruk a vakcina mellékhatásai miatt beperli a céget, a kártérítést az állam átvállalja.

Nem ritka ugyanis, hogy egy-egy oltóanyag valamilyen melléhatásai a klinikai tesztelés során nem derül ki, csak akkor, amikor már igazán nagy számú ember megkapta az oltást – például a 2009-es H1N1 elleni védőoltásról később kiderült, egyes esetekben narkolepsziát okozhat. Mivel a kormányzatok célja egész népességek megvédése, és mivel a vakcinákat általában gyorsan fejlesztik, ezért az állami jótállás nem meglepő gyakorlat.

Azonban a tényfeltáró riportban megszólaló argentin és a meg nem nevezett országból származó források is megerősítették, a Pfizer ennél sokkal tovább ment, és olyan feltételeket támasztott, amelyek plusz terheket raktak az országok vállára.

Argentína például tavaly júniusban kezdett tárgyalni a Pfizerrel, amely teljes jogi immunitást követelt. Októberben a kormányzat el is fogadott egy jogszabályt, amely lehetővé tette a jogi felelősség alól való felmentést, ám a cég tárgyalói nem voltak elégedettek a megszövegezéssel. Az argentin fél azonban úgy látta, a mulasztásos vagy szándékos rosszakaratból születő problémák miatti perekben a kormányzatnak nem szabadna kezességet vállalnia a cégért.

Végül született egy törvénymódosítás, amely pontosította például a mulasztás fogalmát, a vakcinák szállításában tapasztalható problémákra szűkítve azt, ám a Pfizer így sem elégedett meg. Sőt ahelyett, hogy kompromisszumos irányba mozdult volna el, egyre irreálisabb feltételeket támasztott az argentin kormánnyal szemben. Például azt, hogy állami vagyonelemekkel fedezze a későbbi perek esetleges kártérítéseit.

A riportban megszólaló tárgyaló szerint ilyent csak hatalmas külföldi tartozásokat érintő tárgyalások során szokás bevetni, ez volt tehát az a pont ahol az argentin kormány, amely hajlandó volt előre fizetni több millió adagért, hajlandó volt jogi mentességet adni a Pfizernek és nemzetközi biztosítást kötni esetleges kártérítési perekre, kivonult a tárgyalásokról.

És az országba azóta sem érkezett a Pfizer oltóanyagából.

Hasonló forgatókönyv játszódott le Brazíliában is. A brazil kormányzat a nyilvánosság előtt is „sértőnek”, „tisztességtelennek” nevezte a gyógyszercég feltételeit.

A harmadik ország végül belement a feltételekbe, de a tárgyalások így is három hónapos késést eredményeztek, a Pfizer pedig a szerződésben fenntartotta, hogy utólag is önkényesen módosíthasson a szállítási naptáron.

Dr Mark Eccleston-Turner, a Keele University globális egészségügyi szabályozásokkal foglalkozó tanára a TBIJ-nek úgy nyilatkozott, a Pfizer felelősséghárítás gyakorlata azért is visszás, ugyanis alapból nem fejleszthette volna ki a vírust jelentős adófizetői támogatás nélkül. A Pfizer partnere, a BioNTech 445 millió dolláros állami támogatást kapott a német államtól, az USA pedig 2 milliárd dollár értékű adagot fizetett ki előre, amikor még a vakcina a harmadik tesztfázisba sem lépett be.

Eccleston-Turner véleménye szerint a cég nemcsak minden lehetséges fillért ki akar sajtolni az ügyletből, hanem a felelősséget is megpróbálja minden áron az államokra és állampolgárokra hárítani.

Épp a napokban írtunk arról, hogy milyen akkut egyenlőtlenségek alakultak ki a fejlett országok és a globális dél államai között az oltások tekintetében: a világ 10 államában oltották be az eddig előállított vakcinák 75 százalékát. És hozzávetőlegesen 130 országban – 2,5 milliárd ember esetében – még az oltóanyagok első dózisának a megérkezése sincsen kilátásban.

A vakcinahiány azonban könnyen újabb globális válságot idézhet elő, hiszen lehetőséget nyújt a vírusnak a mutációra, amely így egyre fertőzőbbé és rezisztensebbé válhat.

Épp ezért egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy a vakcinák licenszeit fel kell oldani, s a szabadon hozzáférhető oltóanyagok gyártására kell áttérni. Ez tenné lehetővé, hogy a kevésbé fejlett országokban is gyorsabban hozzá lehessen férni a védőoltásokhoz, a globális gyógyszergyártók pedig ne zsarolhassák bele őket bármilyen megalázó és hátrányos megállapodásba.

A Pfizer az Európai Unióval is rövid összetűzésbe került, miután januárban bejelentette, belgiumi gyártókapacitásainak bővítési munkálatai miatt néhány héttel késik az előre lefoglalózott oltóanyagok szállításában. A Pfizer késlekedéséről végül az AstraZeneca sokkal jelentősebb késése, és az uniós nyilatkozatok emiatti erősebb intenzitása terelte el a figyelmet.

Címlapkép: MTI/Mohai Balázs