Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A republikánusok 54 százaléka Trumpot indítaná a 2024-es elnökválasztáson

Ez a cikk több mint 1 éves.

Nem okozott különösebb politikai károkat a Capitolium január 6-i ostroma Donald Trump ázsiójának saját pártján belül: a republikánus szavazók 54 százaléka Donald Trumpot támogatná a 2024-es elnöki előválasztásokon. A Politico portál és a Morning Consult közvélemény-kutató kedden publikált felmérése szerint az amerikai jobboldali szavazók 59 százaléka szerint a januárban leköszönt elnöknek komoly szerepet kell játszania a Republikánus Párt jövőbeli politikájában is.

Az Egyesült Államok szenátusa múlt héten kétharmados többség hiányában ejtette a vádat Trump ellen abban az alkotmányos vádeljárásban (impeachment), amelyet a demokrata többségű képviselőház indított az egykori elnök ellen. A képviselők azzal vádolták Trumpot, hogy ő bujtotta fel követőit arra, hogy január 6-án betörjenek a szövetségi törvényhozás épületébe, a Capitoliumba.

Az impeachement során az 50 demokrata szenátor mellett 7 republikánus is támogatta a kezdeményezést, hogy Trump a jövőben ne vállalhasson közhivatalt, ez azonban tíz szavazattal kevesebb, mint amennyi az elmarasztaláshoz szükséges lett volna.

Bár a republikánus szenátorok vezetője, Mitch McConnell  privátban korábban jelezte, ő sem zárkózna el Trump elítélésétől, végül ő is a felmentésre voksolt. Igaz, a Wall Street Journalben hétfőn megjelent publicisztikájában úgy fogalmazott, az alkotmány tisztelete miatt szavazott így, nem pedig azért, mert bűntelennek látná az egykori elnököt.

Hogy a republikánus politikusok miért is nem mernek még mindig szembeszegülni Trumppal, arra leginkább a fent idézett közvélemény-kutatás ad magyarázatot.

Az ex-elnök ugyanis még továbbra is igen népszerű a párttagság körében, és többször is nyíltan megfenyegette az ellene szegülőket, hogy előválasztásokon rájuk uszítja a pártbázist, és megfosztja őket mandátumaiktól. És mivel a kongresszusi képviselők és szenátorok előválasztásain a párttagság vesz részt, ez a fenyegetés igenis reálisnak tekinthető.

A republikánus szavazók a felmérés tanúsága szerint továbbra is kiállna Trump mellett, miközben a közvélemény többsége épp ellentétes álláspontra helyezkedik.

Ugyanis miközben a február 14-15. között készült reprezentatív felmérésből kiderül, a a republikánusoknak kevesebb mint harmada (27%) gondolja úgy, hogy Trumpnak bármilyen felelőssége van a Capitolium ostromában, a teljes népességben ez az arány 64 százalék.

Hasonló eltérés figyelhető meg az alkotmányos vádeljárás megítélésében is. A választók 58 százaléka támogatja, hogy a képviselőház megindította az eljárást és 51 százalék elítéli a szenátust, amiért felmentette Trumpot. Ehhez képest a republikánusoknak csupán ötöde támogatta a vádeljárást, és majdnem 80 százalékuk örül a felmentésnek.

A 2024-es elnöki előválasztásokon a maga 54 százalékos támogatottságával Trump magasan vezet, mögötte második helyen alelnöke, Mike Pence áll, őt a republikánusok 12 százaléka tenné a párt elnökjelöltjévé. A harmadik helyen, 6-6 százalékkal Trump korábbi ENSZ-nagykövete, Nikki Haley illetve az ex-elnök idősebb fia, ifj. Donald Trump áll.

A párt centrista szárnyához tartozó Mitt Romneyt – aki 2012-ben már alulmaradt Barack Obamával szemben, és aki Trump mindkét impeachment eljárása során az elnök ellen szavazott – a párttagok csupán 4 százaléka látná szívesen elnökjelöltnek.

A mostani eljárás során Trumppal szembe helyezkedő republikánusok nagy részét állami pártszervezetük egyébként már szankcióban is részesítette, így járt például Liz Cheney, a korábbi republikánus alelnök Dick Cheney lánya, aki a képviselőként mondott igent a vádeljárásra.

Mindezekből jól látszik, hogy Donald Trump továbbra is a Republikánus Párt megkérdőjelezhetetlen ura, akivel szemben nem lehet lázadni a pártbázis haragjának kiváltása nélkül. Ez ugyanakkor komoly veszélyt jelent a párt országos választási esélyeire, ugyanis a választók egyre nagyobb többsége fordul el Trumptól és a trumpizmustól, ahogyan azt a januári kettős georgiai szenátorválasztás is bizonyította. Ebben a hagyományosan jobbra húzó államban mindkét szenátori mandátumot a demokraták hódították el a Trump mellett harciasan kiálló, már hivatalban lévő republikánusoktól.