Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Antiszemitizmussal” vádolják, és ki akarják rekeszteni a közéletből Ken Loach filmrendezőt

Ez a cikk több mint 3 éves.

„Felháborítónak” és „dühítőnek” minősítette a nagy-britanniai zsidó közösség hivatalos szervezete (Board of Deputies) és az Oxfordi Egyetem zsidó diákegyesülete, hogy a St. Peters’ College-ban hétfőn sor kerülhetett Ken Loach brit baloldali filmrendező előadására. A londoni Jewish Chronicle tegnap megjelent cikkéből kiderült, a zsidó szervezetek gondja a rendezővel az, hogy kiállt Jeremy Corbyn volt munkáspárti vezető mellett, és a palesztinok függetlenségi mozgalmát támogatja.

Marie van der Zyl ezért „óriási csalódásának” adott hangot amiért a St. Peters’ és az oxfordi bölcsészettudományi kutatóközpont (TORCH) egyáltalán engedélyezte, hogy Loach filmszakos fiatal hallgatók előtt beszélhessen.

Ez egy mérgező vád, a Holokauszt miatt, hatmillió zsidó meggyilkolása miatt. Akárki, akit antiszemitának lehet láttatni, az undorra sem válik méltóvá, így az egész vád felettébb mérgezővé válik.”

– ezt nyilatkozta lapunknak az ügy érintettje, Ken Loach 2019 márciusában, interjúban. Gondolatait úgy folytatta,

„az ilyesmi Izrael érdekeit is szolgálja, amelyet ugyanolyan szélsőjobboldali – Benjamin Netanjahu – kormányoz, mint amilyen Trump Amerikában. Így tehát kettős funkciója van. Az antiszemitizmussal való alaptalan vádaskodás általában felülír minden kritikát Izrael ellen, és ennek természetesen nem szabadna megtörténnie. Ezért használják.”

A teljes interjú, ahol Loach kikelt Orbán Viktor és az EU menekülpolitikája ellen is, itt olvasható.

Samuel Benjamin, az oxfordi zsidó diákegylet (JSoc) elnöke pedig úgy vélte, Ken Loach egyetemi szereplése traumatikus élmény a zsidó tanulók számára, az egyetem pedig „nem vette figyelembe érdekeiket” amikor engedélyezte az előadást.

Van der Zyl, aki az utóbbi években arról lett ismert, hogy csupán a brit baloldalt támadja rendszeresene zsidóellenességgel, a jobboldalt pedig nem, most úgy nyilatkozott, Oxfordnak „jobban utána kellett volna néznie” Loach „múltjának.” Felidézte még a cikk, hogy 1987-ben olyan színházi darabot rendezett a londoni Royal Court Theatre-ben, ami Jim Allen Perdition című műve alapján a második világháborús évek egyes cionista vezetői és a nácik közötti állítólagos kapcsolatokra fókuszált. [1] A téma érzékenysége miatt a készülő darabot le is tiltották, amit akkor Loach „cenzúrának” minősített.

De ugyanezek a zsidó szervezetek antiszemita felhangokkal vádolták a rendezőt legünnepeltebb filmalkotásai miatt is, például a Kes és az Én, Daniel Blake tartalmában is felfedezni véltek korábban ilyen elemeket. Utóbbi filmje viszont 2016-ban, Cannes-ban Arany Pálmát is nyert.

A különböző zsidó szervezetek egyébként az előadás előtt is nyomást gyakoroltak Oxfordra, hogy tiltsa ki Loachot, az egyetem, ahol amúgy már a szélsőjobboldali Steve Bannon amerikai tanácsadó is előadott a diákszövetségben, ismét hangsúlyozta, semmiféle körülmények között nem tartja a letiltást megfelelő válasznak egy ellentmondásos személy esetében, így most sem cselekedtek így.

A támadásra válaszul a brit „Művészek Palesztináért” egyesület nyílt levélben állt ki a szocialista rendező mellett, amelyben hangsúlyozták, mccarthysta, baloldal-ellenes boszorkányüldözésnek tartják Loach ügyét, amellyel a Board of Deputies célja „egy világszerte ismert művész elhallgattatása.” A levelet többek között Judith Butler, a kaliforniai Berkeley Egyetem filozófiatanára, Brian Eno, Roger Waters és Peter Gabriel zenészek, Dror Dayan izraeli filmrendező, Samuel West és Julie Christie színművészek és Alissa Weiss rabbi, a Jewish Voice for Peace nemzetközi, békepárti zsidó vallásos szervezet igazgatóhelyettese is aláírásával támogatta.

Az ügy mintegy utózöngéje annak az évek óta tartó politikai hadjáratnak, amelyet a brit konzervatívok és a hivatalos zsidó közösség Jeremy Corbyn és az őt támogató, ismertebb személyiségek ellen folytatott.

A Corbyn-kritikus hangok 2019 decemberi, választási veresége után alább hagytak, most azonban ismét azt követelik, hogy a brit egyetemek és kulturális élet is egyszerűen zárja ki az antikapitalista hangokat, mondván, azok egyben mind rasszista hangok is, amikor élesen bírálják Izrael kormányának tevékenységét.

Az ügynek később a Munkáspártban is súlyos következményei lettek. A párt „antiszemtizimusáról” készített jelentés publikációja után ugyanis Corbyn olyan nyilatkozattal állt elő, amely a párt új vezetője, Keir Starmer és köre szerint „elmossa a felelősségét”, ezért Corbynt a pártból tavaly október végén felfüggesztették, és a parlamenti frakcióból is kizárták. A mellette kiálló pártalapszervezetekben, például Bristolban, pedig ugyancsak súlyos konfliktus keletkezett a centrista pártvezetés és a szocialista tagság között.

Antikapitalizmust és a rasszizmust, antiszemitizmust összemosó hangok amúgy a brit kormányban is megjelentek, egy oktatási rendelet szerint például a kapitalizmussal kritikus írások ismertetése a közoktatásban immár nem engedélyezett a szigetországban.

[1] – Az ügy magyar vonatkozása, hogy Allen darabja a magyar holokausztot megszervező Adolf Eichmann és az SS illetve Kasztner Rezsó magyar cionista vezető közötti állítólagos együttműködésről szólt.  Az 1987-es premier és annak elmaradása nagyszabású történészvitát indított be arról, Allen milyen mértékben kezelte félre a forrásait.

Címlapkép: Mérce