Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Győr fideszes polgármestere szerint nem kizárt, hogy a városnak hitelt kell felvennie

Az ugytudjuk.hu készített interjút Dézsi Csaba Andrással, aki a beszélgetés során érintette a járványügyi intézkedések győri önkormányzatra gyakorolt hatásait, és az iparűzési adó csökkentését is kritikával illette.

„Elképzelhető. Nem szeretném, de nem kizárható” – válaszolta Dézsi arra a kérdésre, hogy lehetséges-e, hogy a városnak hitelt kell felvennie.

A fideszes polgármester szerint a legnagyobb problémát Győr költségvetésében jelenleg a szolidaritási adó jelenti, amivel kapcsolatban a pénzügyminiszterhez fordult, a mérséklését kérte. Varga Mihály miniszter azonban még nem válaszolt a megkeresésre.

Dézsi szerint leépítésekre nem kell készülni, ő ugyanis az egész járvány alatt arra törekedett, hogy „mindenkinek megmaradjon az egzisztenciája, aki az önkormányzat alkalmazásában áll”. Ugyanakkor „racionalizálások” lehetnek, amik a polgármester elmondása alapján nem kirúgást, hanem „a munkaerő átcsoportosítását” jelentik. „A beszerzések központosítva talán olcsóbbak” – mondta Dézsi.

Arra a kérdésre, hogy mennyire írható Győr nehéz helyzete a központi elvonások számlájára, Dézsi valamelyest kitérő választ adva ismét azt hangsúlyozta, hogy a szolidaritási adó kiszámításának a módja, illetve báziséve „nem előnyös” a város számára. „Ez az, ami veszélybe sodorja a költségvetésünket. Ha ezt rendbe tudjuk tenni, akkor nem lesz probléma.”

Az iparűzési adóról szólva Dézsi kiemelte, hogy azt nem „elvonta” a kormány, hanem „a vállalkozásokná hagyta”. De emellett azért megjegyezte, hogy több olyan tétel is van (a kérdésben az iparűzési adó, az adóemelések befagyasztása és parkolás ingyenessé tétele szerepelt), amelyeket „nem fontolhattak meg az önkormányzatok”. Dézsi „több dolgot másképp gondol”, mint a kormány, de szerinte a „jövő dönti majd el, hogy egy-egy intézkedés jó volt-e”.

Az iparűzési adó csökkentéséről azért határozottan kijelentette az interjúban, hogy szerinte az nem a megfelelőbb arra, hogy a vállalkozásokat segítse. „Ha valaki többet termel, többet tud adózni, ha valaki kevesebbet termel, kevesebbet tud adózni. Ezt bárki ki tudja számolni” – jelentette ki a polgármester.

Kritikájában Dézsi odáig ment, hogy felvetette, az Iparkamara vezetőjének személye esetleg nem a legideálisabb. „Értem, hogy ezt az iparkamara vezetője javasolta. Már akkor is elmondtam, hogy szerintem mást is meg kellett volna kérdezni. De ha a gazdasági szereplők ezt kérik, akkor el kell gondolkozni azon, hogy a gazdasági szereplők megfelelő vezetőt választottak-e maguknak Parragh úr személyében” – mondta.

Mint ismert, a járványhelyzetre hivatkozva a kormány számos megszorítást és elvonást vezetett be az önkormányzatok költségvetésének kárára. Gödöllő polgármestere, Gémesi György nemrég százmilliárd forintra becsülte az önkormányzatoktól elvont pénz összegét. A megvonások tavasszal a parkolási díjak megszüntetésével kezdődtek, majd a gépjárműadó elvonásával folytatódtak, de a legsúlyosabb kiesést az iparűzési adó felére csökkentése jelentette. Emellett ott van a Dézsi által is említett szolidaritási adó is, amelyet az önkormányzatoknak a járványalapba kell fizetniük.

Az elvonásokkal kapcsolatban már korábban is felszólaltak fideszes polgármesterek: Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere a Telexnek nyilatkozva azt mondta még novemberben, hogy „sem Budapest főpolgármesterének az iparűzési adó emelésével kapcsolatos javaslatával, sem az országos kamarai elnök iparűzési adó felfüggesztésével kapcsolatos javaslatával” nem értett egyet, de Papp László, Debrecen polgármester is hasonlóan vélekedett. Fontos kiemelni, hogy az említett nyilatkozatok akkor születtek, amikor még az iparűzési adó teljes felfüggesztéséről volt szó.

A Fővárosi Önkormányzat januárban plakátkampányt indított, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet az önkormányzatokat érintő forráselvonás lakosságot érintő káros hatásaira. Karácsony Gergely főpolgármester szerint az év elejére 80 milliárdos lyuk keletkezett a főváros bevételei és kiadásai között a tavalyi járványvédelmi ráfordítások miatt, és ebben még nincs is benne az a 15-20 milliárd forint, ami az iparűzési adó megfelezésével elkerül az önkormányzattól. Karácsony szerint az iparűzési adó „élet-halál kérdése” egyes önkormányzatok számára.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd