Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Városaink kifosztása nem kormányzás!” – Közös nyilatkozattal fordul rá 2021-re az ellenzék

Közös nyilatkozattal indul neki a 2021-es kampányévnek a DK, a Momentum, az LMP, az MSZP, a Párbeszéd és a Jobbik, miután szerda este egy „Városaink kifosztása nem kormányzás!” feliratú  molinót feszítettek ki a Lánchídra (ami miatt egyébként a Telex információi szerint ki is szállt a rendőrség, és elvitt négy alpinistát).

A nyilatkozatban az ellenzéki pártok azt ígérik, a következő másfél évben azért küzdenek majd, hogy bizonyítsák:

„az Orbán-kormány a valóságot a propagandacéljainak alárendelő járványkezelésével, és az önző hatalmi-gazdasági érdekeit az ország érdekei elé helyező válságkezelésével szemben lehet a járványt és a gazdasági válságot a többség javára, felelősen, átláthatóan, a szolidaritás és a partnerség jegyében kezelni.”

az ellenzéki pártok logóival ellátott molinó a lánchídon

Az utóbbi napokban meghozott rendeletekkel kapcsolatban azt gondolják, a kormány éppen a legnehezebb időkben dobta le magáról a felelősséget, és lemondott több millió magyarról:

  • „A karácsonyi pénzszórásban”az Orbán-kormány a gazdaságvédelemre szánt források felhasználásával támogatta a kormánypárti önkormányzatokat.
  • A járvány és a gazdasági válság kezelése helyett százmilliárdokat szórt el egyebek közt stadionra, motorsportra, a miniszterelnöki rezidencia környékére.
  • A Fidesz hatalmi céljait szolgáló alapítvány (Mathias Corvinus Collegium) támogatásával, a gazdaságvédelmi alapból átcsoportosítva 100 milliárd forintnyi közpénzből csinált magánvagyont.
  • Az iparűzési adó megfelezéséről hozott kormánydöntés semmiféle érdemi segítséget nem jelent a bajba került vállalkozásoknak, érdemben veszélyezteti viszont az önkormányzatok által biztosított közszolgáltatásokat szerte az országban.
  • Az önkormányzatok utolsó saját bevételének megnyirbálásával csődközeli helyzetbe sodorják a magyar települések jelentős részét. Az Orbán-kormány mindezt úgy teszi, hogy az ellenzéki vezetésű településeket hétszer akkora megszorítással sújtja, mint a fideszes vezetésűeket. A megyei jogú városoknak osztott kompenzációból is kihagyta az ellenzéki polgármesterek által irányított megyeszékhelyek túlnyomó többségét

– sorolják a pártok.

Az ellenzék szerint az Orbán-kormány ezzel „első- és másodrendű állampolgárokra” osztja az országot, lemond az ellenzéki vezetésű településeken élő mintegy 2,5 millió magyarról, lerombolja a magyar önkormányzatiságot és állástalan emberek és jövőjüket féltő vállalkozások százezreit hagyja segítség nélkül.

„A járvány utáni talpra állás, a gazdasági válságból történő kilábalás feltétele Magyarországon a kormány leváltását követő új politika, ennek keretében az önkormányzatok jogainak megerősítése és bevételeinek biztosítása, a magánvagyonná lett közpénzek visszaszerzése, a kiváltságos kevesek gazdagodása helyett a többség javát szolgáló felelős nemzeti kormányzás. A demokratikus parlamenti ellenzék pártjai erre szövetkeznek”

– üzenik.

Az ellenzéki pártok december 20-án jelentették be: mind a 106 körzetben közös jelöltekkel, egy közös miniszterelnök-jelölttel és közös listával indulnak a 2022-es országgyűlési választáson. Az összefogásban részt vevő pártok elfogadták a közös listaállítás feltételeit tartalmazó Korszakváltás Garanciái nevű dokumentumot is, melyben többek közt azt vállalják, hogy csak olyan személyeket indítanak képviselőjelöltként, akik nem vettek részt korrupciós bűncselekményekben, valamint nem játszottak össze a Fidesszel, illetve megakadályozzák, hogy a hatalom egymás ellen fordíthassa a lakosságot, helyette pedig a jólét, a társadalmi béke megteremtése, a közélet megtisztítása, a jogállamiság helyreállítása és a múlttal való szembenézés mellett teszik le a voksukat, beleértve az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát is.