Alig néhány hónap telt el az önkormányzati választások után, amikor a gödi ellenzékben elkezdett egyre feszültebbé válni a légkör, mígnem júniusban a DK, az LMP és a Jobbik képviselői ki is léptek az összefogásból. A kialakult helyzet még a helyiek számára is nehezen követhető, az elmúlt közel egy év politikai belharca ráadásul a város talán legégetőbb problémájáról is jócskán elvonta a figyelmet: a Samsung gyára óriási bővülésbe kezdett, amivel kapcsolatban a helyiekhez nem sok információ jut el.
Pedig a gödieknek sok reménysége volt az ellenzéki összefogásban, miután Markó József korábbi fideszes polgármester tárt karokkal fogadta be a nagyszabású gyárbővítést. Az ellenzék egyik legfontosabb kampányígérete a Samsunggal való kényszerű együttélés megkönnyítése, a lakosság érdekeinek érvényesítése volt. Ez ugyanis nem volt szempont a korábbi fideszes városvezetés számára: mire a helyiek észbe kaptak, a Samsung már veszélyesanyag-tározót épített a házaktól párszáz méterre, az engedélyezési folyamatok már zajlottak, a 120 ezer négyzetméteres gyár pedig megkezdte bővülését, és – a tervek szerint – meg sem áll 600 ezer négyzetméterig. A nemrég felső küszöbértékű vegyi üzemmé minősített Samsung-gyár környezeti terheléséről a mai napig szinte semmit sem lehet tudni: nem készült előzetes hatástanulmány, nem tudni, pontosan milyen anyagok milyen mértékű kibocsátása történik, azok milyen hatással lehetnek az emberi szervezetre hosszú távon, ahogy arról sincs információ, hogy pontosan mennyi veszélyes hulladék fog termelődni a gyártás során.
A fideszes városvezetés mellett a kormány szerepe is tagadhatatlan a dolgok alakulásában. Mint az emlékezetes, Markó egy 2018-as közgyűlésen arról beszélt képviselőtársainak, hogy levélben kell közölniük Szijjártó Péter külügyminiszterrel: Göd iparterületet akar létrehozni, aminek érdekében maga az önkormányzat kéri, hogy kisajátítás útján megszerezhessen mezőgazdasági földeket, majd átminősíthesse azokat. Bizonyos uniós szabályozások megkerülése végett nem írhatták le, hogy a Samsung szemelte ki a területet, az üzlet pedig valójában magasabb szinten, a kormány és a dél-koreai multi között köttetett meg. Vagyis a város „kérése” mögött inkább Markó és fideszes képviselőtársai lojalitása és/vagy pozícióféltése, illetve pénzéhsége állt, mintsem a (meg sem kérdezett) lakosság érdekei, amelyek a kormány terveivel ellentétesek.
Bár az önkormányzatnak több közmeghallgatást is kellett tartania a gyár bővülésével kapcsolatos katasztrófavédelmi engedélyezési eljárások részeként, ahol a lakosok minden alkalommal szép számban képviseltették is magukat, a gyárral kapcsolatos ellenérzéseiket azonban hiába hangoztatták, azok nem voltak elegek ahhoz, hogy a kormány által milliárdokkal megtámogatott multi tervein érdemben változtassanak.
A Samsung-gyár bővülése miatti elégedetlenség nyomán a 2019-es önkormányzati választáson az ellenzék komoly vereséget mért a dél-koreai gigaberuházásnak megágyazó Fideszre: Markó József polgármestert a momentumos Balogh Csaba váltotta, a képviselő-testületben pedig ellenzéki többség alakult ki.
Ha a gyár eltüntetése nem is áll módjukban, a gödiek érdekeinek valódi képviselete mindenképpen fontos feladatává vált a választáson összefogó, majd egy közös koalícióba tömörülő ellenzéki képviselőknek.
Az októberben megválasztott új városvezetésnek már csak a gyáróriással való „békés együttélés„ feltételeinek megteremtése maradt az egyetlen lehetősége. Mivel az utóbbi években nem sok Samsunggal kapcsolatos információt osztott meg az önkormányzat a lakossággal, óriási volt az igény a folyamatos tájékoztatásra. Azonban nemhogy békességet, de túl sok előrelépést sem hoztak az utóbbi hónapok.
Míg a kormánypárti politikusok minden adandó alkalommal arról áradoztak, mekkora technológiai fejlődést hoz, munkahelyeket teremt és jelentős helyi adóbevételt is jelent a városnak az akkumulátorgyár bővülése, a helyiek pánikszerűen és nagyon dühösen reagáltak a fejük fölött meghozott, majd a médiában hatalmas, mindenki érdekét szolgáló nemzeti sikerként eladott beruházással kapcsolatban. Reakciójuk érthető: a gyár által közvetlenül vagy közvetve érintett helyieket sem a Samsung, sem a fideszes városvezetés nem tájékoztatta megfelelően arról, milyen kellemetlenségekkel vagy akár veszélyekkel járhat a gyár bővítése.
Bár kezdetben még bizakodásra adott okot az immár ellenzéki vezetésű önkormányzat hozzáállása a Samsunggal kapcsolatos ügyekhez, azóta kiderült:
már ekkor is nagyon más elképzeléseik voltak a képviselőknek a cég vezetésével folytatott tárgyalás módjáról és céljairól.
A képviselő-testületben hamar eszkalálódott a helyzet, a korábban a négy fal közé szorított konfliktus a nyilvánosság elé került. Az LMP-s, DK-s és jobbikos képviselők – köztük a két alpolgármester – idén áprilisban közös levélben fordultak az ellenzéki pártok vezetőihez azzal a panasszal, hogy Balogh „autoriter vezetési modellje nem demokratikus, az elmúlt időszakban az őt támogató pártok és saját frakciótársai ellen fordult. Hatalmával rendszeresen visszaél, képviselőtársait rendszeresen semmibe veszi.„ Emellett azt a vádat is megkapta, hogy inkább Pintér György fideszes képviselőt nevezné ki alpolgármesternek két ellenzéki kollégája helyett. A négy képviselő ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: nem tudnak közösséget vállalni olyan polgármesterrel, aki a szövetséges szervezetek helyett a Fidesszel működne együtt hosszútávon (erre a kijelentésre érdemes lesz a cikk végéhez közeledve visszaemlékezni).
Bár a levelet elmondásuk szerint nem a nyilvánosságnak szánták, az hamar körbejárta a sajtót, innentől pedig napi szintű téma lett a kormánylapokban Balogh Csaba alkalmatlanságának taglalása. Majd néhány nappal később érkezett a hír: megjelent egy kormányrendelet, amely a gödi Samsung területét különleges gazdasági övezetté nyilvánítja. Ezzel gyakorlatilag kiszakították a városból az iparterületet, minden olyan jogkört, amelyet korábban a helyi polgármester és jegyző gyakorolt, a Pest megyei közgyűlés elnöke és a megyei jegyző vett át. A veszélyhelyzet idején hozott rendeletet később törvényben erősítette meg a kormány.
Emellett az is hidegzuhanyként érte a várost, hogy a Samsung által eddig helyben befizetett, igen jelentős bevételnek számító iparűzési adó is megyei felügyelet alá került, így mostantól az „igazságosság„ jegyében a környékbeli települések között oszlik majd el, azt pedig nem tudni, a legnagyobb terhet viselő Göd mekkora részt kaphat belőle.
Miközben a koronavírus és az amiatt elvont adók alapvetően is nagyon nehéz helyzetbe hozták az önkormányzatokat, Gödön még az ellenzéken belül egyre mélyülő ellentétet is kezelni kellett volna. A különleges gazdasági övezet jelentette csapásra csakis nagyon szoros együttműködésben, közös célok megfogalmazásával állhatott volna ki a városvezetés a lakosságért, ehelyett azonban
a gödi képviselő-testület munkája méltatlanul alacsony szintre süllyedt a nyár folyamán.
Miután Balogh kijelentette, nem tud együtt dolgozni Fülöp Zoltán LMP-s, illetve Lőrincz László DK-s alpolgármesterrel, az ellenzék június végén hivatalosan is kettészakadt: a DK, az LMP és a Jobbik új frakciót alapított, így az alpolgármesterek és két másik képviselő szembe került Balogh Csaba polgármesterrel, illetve két momentumos és egy párbeszédes képviselővel. Így viszont azzal is szembe kellett nézni, hogy a két ellenzéki és a Fidesz-frakció is 4-4-4 képviselőből áll, vagyis bizonyos értelemben elveszett az ellenzéki többség, hiszen lehetnek olyan ügyek, amelyekben a Fidesz hozhatja meg a végső döntést.
És így is történt. Júliusban az összefogásból kivált frakció és a Fidesz együtt szavazta meg Balogh Csaba felfüggesztését két hétre, amit aztán újabb 30 nappal toldottak meg, mindeközben pedig még fegyelmi eljárást is indítottak ellene. Balogh távolléte idején az átmenetileg Fülöp Zoltán vezetése alá került testület sorra bontotta fel a korábban megkötött szerződéseket, többek közt a Samsunggal kapcsolatos ügyekben is, az ellenzék másik felével gyakorlatilag semmivel kapcsolatban nem volt egyetértés.
Majd augusztus elején megjelent az a bizonyos DK által kiszivárogtatott hangfelvétel. Ezen a ponton országos botránnyá nőtte ki magát az eddig is nagy figyelemmel kísért ellenzéki konfliktus: pártok, pártelnökök, EP-képviselők kezdtek vagdalkozni és kölcsönösen a Fidesszel való összejátszással vádolni egymást. Fekete-Győr András és Gyurcsány Ferenc ígérgetése, miszerint mihamarabb elsimítják a gödi konfliktust, tökéletesen tét nélküli volt: a DK gödi képviselője kilépett, alpolgármesterét kizárták a pártból, Fülöp Zoltán alpolgármester pedig felfüggesztette LMP-s párttagságát. Mindeközben csak arról nem esett szó: ki képviseli a gödiek érdekeit? A pártok azóta mélyen hallgatnak, a hosszas viták miatt mostanság nem ritkán éjszakába nyúló, maratoni testületi üléseket pedig szép lassan kiüresítette és nagyon nehezen követhetővé tette az ellenzéki csatározás. Mindeközben a Samsung az önkormányzat felügyelete nélkül bővül tovább, az információs csatornák pedig ismét teljesen elapadtak a lakosság felé.
Pedig lenne miről érdeklődni
Bodnár Zsuzsa, a Samsung fölött valamiféle civil kontrollt kialakítani próbáló Göd-ÉRT Egyesület vezetője arról beszélt lapunknak: a jelenlegi helyzetben rengeteg dolog lóg a levegőben, így tökéletesen elvész az, hogy a Samsung építkezni akar, méghozzá minden áron. Szerinte például „teljesen nonszensz„, hogy a hatóságok azt mondják, egy felső küszöbös vegyi üzemnek nincs jelentős környezeti hatása, ezért nem is készül róla hatástanulmány. Óriási szükség lenne a lakosság megfelelő tájékoztatására, a gyár kibocsátásainak mérésére és a lakossági riasztórendszer kiépítésére. Ráadásul miközben a gyár egyre csak bővül, a Samsung szinte minden, a lakosságot védő mechanizmust utólag dolgoz ki, amivel kapcsolatban szintén fel kellene lépnie az önkormányzatnak, illetve a hatóságoknak.
Az egyesület szeretne egy egységes önkormányzati álláspontot látni, aminek része például egy koncepció arról, ki és hogyan kompenzálja a lakosságot a Samsung által okozott károkért, hogyan mérik fel a gyár hatásait, és harcolják ki, hogy készüljön környezetvédelmi hatástanulmány.
Bár Fülöp néhány hete célzottan a Samsunggal kapcsolatos kérdésekről és igényekről kezdett egyeztetésbe a gödi civil szervezetekkel, ami alapvetően akár pozitív fejlemény is lehet, egyelőre az egész kissé koncepciótlannak tűnik. A kerekasztal beszélgetésen maguk a civil szervezetek képviselői is jelezték: nem érzik magukat felhatalmazva arra, hogy a lakosságot képviseljék, ezért fontosnak tartják, hogy az önkormányzat szervezzen lakossági fórumokat is, ahol mindenki megszólalhat. Emellett azt is hangsúlyozták többen: ez most nem a politikai csatározás helye, jó lenne, ha az önkormányzat végre egységet tudna mutatni legalább ebben az ügyben.
Hol romlott el minden végleg?
Arról, hogy az ellenzék kettészakadása hogyan viszonyul a Samsunggal kapcsolatos alapvető feszültséghez, Balogh Csaba polgármestert, Fülöp Zoltán alpolgármestert és Hlavács Juditot, a Párbeszéd képviselőjét kérdeztük meg.
Balogh Csaba szerint már tavaly decemberben is érzékelhető volt némi feszültség az akkor még egységes ellenzéki frakcióban, ez azonban akkor tudott óriásivá nőni, amikor – a jelenleg képviselőként dolgozó fideszes expolgármester – Markó József megérezte, „hogy van itt egy lehetőség, és szépen módszeresen az összes gyenge láncszemet a saját pártolójává tette.„
Szerinte az ellenzékből kiváló képviselőket „magasabb szintről” támogatták abban, hogy ellene forduljanak, ami akkor volt tetten érhető, amikor a veszélyhelyzet elején megírták a már fent említett levelet a pártvezetőknek. Szerinte abban, hogy a kormány elvette a Samsungot Gödtől, komoly és megtervezett szerepe volt az ellene forduló képviselők levelének: „egy ilyen relatíve apróság miatt egy ennyire drasztikus lépés egyértelműen válaszreakció volt egy előre megtervezett lépésre” – mondta. Úgy véli, egykori frakciótársai csak addig voltak ellenzékiek, amíg meg nem választották őket és hatalomhoz nem jutottak.
Fülöp Zoltán alpolgármester ezzel szemben állítja: Balogh teljesen eltért a választási programjuktól, ami szerinte jelentős oka annak, hogy elcsatolták a Samsungot Gödtől. Szerinte a polgármester egy idő után együttműködésre való törekvés helyett folyamatosan konfrontálódni akart a Samsunggal, csapatával a gyár eltüntetését tűzte ki célul. „Azt gondolom, hogy egy hivatalban lévő polgármesternek nem megengedhető az, hogy egy ilyen méretű beruházáshoz így álljon hozzá. Ezt korábban meg is beszéltük, a programunkban meg is írtuk, hogy nem tudjuk eltüntetni, és nem is ebbe az irányba mozdulunk el„ – mondta.
Fülöp állítása szerint feszültséget keltett az is, hogy Balogh teljesen kisajátította magának a Samsung-ügyet: őt egyszer hagyta közvetlenül beszélni a cég képviselőivel, de utána se volt kíváncsi, hogy mire jutott, mert „azon háborgott”, hogy miért egyedül ment tárgyalni, holott ez meg volt beszélve. Balogh viszont egészen másképp emlékszik vissza az esetre, ő azt állítja: arra kérte Fülöpöt, vigyen magával valakit a tárgyalásra, ennek ellenére egyedül ment el, mire a polgármester válaszul valóban eltiltotta a további tárgyalásoktól.
Hlavács Judit párbeszédes képviselő egy ideig a békítő szerepében próbálta elsimítani a főleg Balogh és az alpolgármesterek közt kiéleződő konfliktust, így egész közelről szemlélte az eseményeket. Szerinte Fülöp mindig is azt a kissé megalkuvó álláspontot képviselte, hogy a Samsung sokkal erősebb náluk, Baloghban viszont egyértelműen van „akadékoskodási potenciál” a dél-koreai multival szemben.
Ugyanakkor hangsúlyozza: szó sincs arról, hogy a polgármester direkt keresztbe tett volna a Samsungnak – sőt az elején kifejezetten jó kapcsolatot alakított ki a cég helyi vezetésével (így sikerült például elérni, hogy a gyárban történő legkisebb balesetről is értesítsék azonnal az önkormányzatot). Hlavács szerint
senki sem akarta megsemmisíteni a Samsungot (erre egyébként se lett volna remény), Balogh csupán a szabályok betartását és átlátható kommunikációt vár el a cégtől.
Jól mutatja a kettejük közötti kontrasztot az is, hogy amikor a Samsunggal való együttéléssel kapcsolatos elképzeléseiről kérdeztük, Fülöp azt mondta lapunknak: ha a Samsung teljesíti és fenn is tartja azt a célkitűzését, hogy Európa legkörnyezetbarátabb akkumulátorgyára legyen, akkor sikerülhet a gödieket megóvni a gyár káros hatásaitól. Ezzel kapcsolatban azért érdemes megjegyezni: a helyiek már évek óta elszenvedői a Samsung szabálytalanságainak, ami nem túl jó ómen, de legalábbis nagyfokú bizalomra semmiképp sem ad okot.
Hlavács szerint abban sem volt egyetértés az ellenzéki frakcióban, hogyan álljanak ki a helyiek mellett, amikor a kormány kihirdette a gödi különleges gazdasági övezet létrehozását. Fülöpék azt mondták, akciózzanak a civilek, a képviselők pedig vonják ki magukat az egészből. Szerintük megengedhetetlen volt, hogy Balogh részt vett a helyiek tiltakozó akcióiban, mert ha csendben maradtak volna, még lett volna esély arra, hogy a veszélyhelyzet végén a kormány rendelete hatályát veszti, és visszakerül a Samsung a városhoz. „Ők nem akartak ebbe az ügybe beleállni egyáltalán, már az elején se„ – emlékszik vissza Hlavács.
A Samsunggal kapcsolatos látásmódjuk egyik látványos különbsége még a lakosság kártalanításának kérdése. A gyár miatt csökkennek az ingatlanárak, a lakott terület bizonyos részeire veszélyt is jelenthet egy – teljesen soha ki nem zárható – ipari baleset, és már most nagy a zaj- és porterhelés, ami a bővüléssel csak emelkedni fog Ezekért a károkért, illetve életminőségük romlásáért azonban semmilyen kárpótlást nem kaptak eddig a leginkább érintett lakosok. Júniusban az önkormányzat ezért elkezdte felmérni, hányan vennének részt szívesen egy Samsung elleni perben, közösen, egy úgynevezett pertársaságot alakítva.
A kezdeményezéshez 28 lakos csatlakozott, ami már elég lett volna ahhoz, hogy az előzetes hatásvizsgálatokat megindítsa az önkormányzat igazságügyi szakértők segítségével. Balogh abban bízott, ez majd bátorít másokat is, hogy csatlakozzanak az érdekeik képviseletére. A per költségeit az önkormányzat vállalta volna, hisz Balogh szerint már eléggé megkárosult a Samsung melletti városrész, ez a legkevesebb, amivel kompenzálni tudják őket, azt pedig nem tartja logikusnak, hogy az önkormányzat térítse meg a Samsung által okozott károkat a lakosságnak.
Ha az igazságügyi szakértői vélemények az önkormányzat kezében lennének, nem kellene feltétlenül bírósági úton intézni a kártalanítást, azok alapján ugyanis meg lehetne egyezni peren kívül. Ha ebbe nem menne bele a Samsung, még mindig ott van a pertársaság lehetősége, az ebből befolyó kártérítés a gödiek győzelme esetén biztosítaná, hogy a megkárosított lakosok ugyanolyan lakhatási körülményeket tudjanak szerezni maguknak, mint amilyenek a Samsung bővítése előtt voltak – magyarázta a polgármester.
Június végén, Balogh felfüggesztése idején azonban az ügy előkészítését végző ügyvéd szerződésének felbontásáról szavazott az új ellenzéki és a fideszes frakció, szerintük ugyanis erről Balogh nem dönthetett volna egyedül a veszélyhelyzet idején. Balogh ugyanakkor hozzátette: a pertársaság megindításához szükséges előmunkákat valóban a veszélyhelyzet alatt kezdte meg, hogy a képviselő-testület felelős döntést hozhasson a megindításáról – erre azonban nem kerülhetett sor.
Fülöp szerint viszont egy városnak ez nem feladata. „Pertársaságot szervezzen az, akinek ez az érdeke” – mondta. Hogy ez mennyire megoldás a problémára valójában, arról szerinte senkinek semmilyen fogalma nincs, a lakosokat pedig nem is érdekli az egész.
A Samsung iparűzési adójából korábban 3 és fél milliárd forint került a város kasszájába, amiből szerinte bőven lehet kompenzálni azokat a lakosokat, akik erre ténylegesen rászorulnak, például a házaik megvásárlásával. Az azonban kérdéses, hogyan hasznosítja majd ezeket az ingatlanokat az önkormányzat. Fülöp szerint kisebb átalakítás után (pl. zajszigetelés) valószínűleg alkalmasak lesznek szolgálati lakásnak, ez ugyanis egészen más, mintha egy sokgyerekes család élne ott.
A Samsung körüli ingatlanok random módon történő felvásárlása azonban amellett, hogy az önkormányzat koncepciójának teljes hiányáról árulkodik, felvet további kérdéseket is: mi lesz, ha egyre többen jelentkeznek majd, azt kérve, vásárolják ki őket? Ki és mi alapján dönti majd el, kit kártalanítsanak és meddig fog kitartani a város pénze?
Mi lesz így a várossal?
Ahogy arról beszámoltunk, Balogh mindkét felfüggesztését megsemmisítette a bíróság nemrég, így újra visszaülhetett a polgármesteri székbe. Most pedig jogi lépésekre készül, szerinte ugyanis távollétében hivatali visszaélés történt, amire szeretné felhívni az Ügyészség figyelmét is. Úgy gondolja, alapos gyanúja van erre, mind Fülöp Zoltán, mind Lőrincz László esetében volt olyan döntés, amiért komolyan felelősségre kellene vonni őket. „Bízom benne, hogy így legalább az ő személyük eltávolíthatóvá válik. Méltánytalanná váltak arra, hogy megtarthassák a mandátumukat„ – mondta. Emellett folyamatban van egy alkotmánybírósági panasz is a különleges gazdasági övezet miatt, ami ha sikerrel járna, Göd újra hozzáférhetne a Samsunggal kapcsolatos adatokhoz.
Balogh az elmúlt hónapokkal kapcsolatban lapunknak arról beszélt, fontos, hogy mindenki tanuljon a gödi ellenzék hibájából: nem szabad nekiállni egy szövetségnek úgy, hogy egyébként kétségeink vannak a másikkal kapcsolatban.
„A különböző pártoknak van, hogy különbözőek a politikai nézeteik, és ez így van rendjén. Egy demokratikus világban, hogy ha a jelenlegi választási rendszer nem követelné meg, akkor ezeket egészséges viták során lehetne rendezni, de nekünk nagyon szoros szövetségre kell lépnünk… irreálisan szoros szövetségre. Ez a szövetség akkor lesz fenntartható, hogy ha már előre le van fixálva, hogy mi a cél, és azt milyen eszközökkel szeretnénk elérni, de ez nálunk nem volt meg.
Nekünk az volt a legfontosabb, hogy megmaradjon az összefogás, de ma már látjuk, hogy ez igazából még időhúzásra is gyenge volt, sokkal inkább a sarkunkra kellett volna állnunk már a jelöltetés idején. Így lehet, hogy 8 helyett csak 6 fő jutott volna be, de ők tényleg megbízhatók lettek volna” – mondta.
Balogh szerint a kialakult konfliktus olyan szempontból mindenképpen megnehezíti a helyzetet, hogy már láthatóan a Samsung sem biztos benne, kivel is tárgyaljon, így ezek a folyamatok le is lassultak.
A Samsungnak természetesen jól jött Balogh felfüggesztése és a különleges gazdasági övezet is, mivel így egyáltalán nem kell foglalkoznia azzal, hogy mit akarnak a gödiek. Nem mintha eddig túl nagy hatással lettek volna a helyiek érdekei a gyár működésére – hiszen miután a kormány még korábban nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította a gyárbővítést, már nem vonatkoztak rá a helyi építési szabályok, és úgy általában mindenféle engedélyezési folyamat sokkal egyszerűbbé vált számára -, de amióta teljesen kikerült Göd fennhatósága alól, nemcsak az adóügyekben nem kompetens a város, hanem az építéshatósági témákban sem kérdezhet rá a gyár engedélyeire, nem tekinthet bele iratokba.
Hogy pontosan kinek milyen érdeke fűződik a gödi összefogás szétrobbantásához, még mindig nem könnyű átlátni. Egy viszont biztos:
a történet legnagyobb győztese mindenképpen a NER és a Samsung, a legnagyobb vesztesei pedig a gödiek…ismét.
Miközben a Fidesz az összefogás egykori tagjaival többséget alkotva lehetetleníti el, hogy a Samsung működése valaha is átlátható és számonkérhető legyen, a Pest megyei önkormányzat a Gödtől elvett adóbevételért cserébe feltehetően szintén nem igazán fog akadékoskodni a kérdéses ügyekben. Még ha jóhiszeműen azt is feltételeznénk, itt senkit sem a hataloméhség, csakis a jóakarat vezérel, akkor is ideje lenne belátni: a jelenlegi helyzet nemhogy évekig, de hónapokig sem tartható fenn, már csak a helyiek iránti tiszteletből sem.
