A veszélyhelyzet megszüntetéséről, a különleges gazdasági övezetkről és az örökbefogadás könnyítéséről szavaztak ma a parlamentben. Az országgyűlés Nagy Imre kivégzésének 62. évfordulójának alkalmából megemlékezéssel kezdte mai ülését, ezt követően a napirend előtti felszólalások, majd tizenkét előterjesztés megszavazása.

A képviselők többséggel úgy döntöttek, visszavonják a koronavírus járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetet, ezzel az intézkedések részeként meghozott rendeletek 15 napon belül érvényüket vesztik. Azonban az még mindig kérdéses, ezek közül mit emelnek majd törvényi szintre és mi az, ami valóban megszűnik a vírus veszély elmúltával.

Az sem biztos még, hogy a rendeleti kormányzás ennyivel véget ér, ahogy arról korábban is írtunk, a kormány a kihirdetett „meghatalmazási törvény” visszavonásával egyidőben bevezeti az egészségügy veszélyhelyzet, tisztifőorvosi ajánlásra történő bevezetésének lehetőségét megadó törvényt is.

A törvényben felhatalmazást kap a kormány, hogy a járvány megelőzése, a következményeinek elhárítása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

A veszélyhelyzet első két hónapjáról itt írtunk hosszabban. A kormány a meghatalmazási törvény bevezetésekkor azért került összetűzésbe az ellenzékkel, és kapott kritikákat a nemzetközi sajtótól és politikusoktól, mert nem voltak hajlandóak egy végpontot megjelölni a veszélyhelyzetnek, annak ellenére, hogy a hasonló intézkedéssel élő országok szinte mindegyikében történt hasonló határidő kitűzés.

Az ellenzék akkor azt kérte, hogy első körben 90 napban határozzák meg a kormány különleges jogosítványait engedélyező veszélyhelyzet idejét, amit szükség szerint meghosszabbíthatnak. A kormány ebbe akkor nem ment bele, kommunikációjában inkább az ellenzéket támadta azért, mert ők „nem voltak együttműködők”, és miattuk nem tudták nemzeti egységben kezelni a vírus korai szakaszát.

A mai napon azonban kiderült, elég lett volna az ellenzék által kért 90 napos időtartam, mivel a törvény máig 78 napig volt hatályban.

Ma szavaztak a különleges gazdasági övezetekről is. Ahogy arról beszámoltunk, a kormány április 17-én a gödi Samsung gyár területét ilyen övezetté nyilvánított, ezzel a területtel és környezetével kapcsolatos döntéseket és bevételeket kivette az önkormányzat kezéből.

A fideszes érvelés, miszerint a különleges gazdasági övezetek többek között az adók igazságosabb elosztását szolgálják, hogy ez miért hiteltelen, arról itt írtunk bővebben.

Az április 17-i törvénynél sokkal megengedőbb az a javaslat, amiről ma szavaztak az országgyűlésben. A Semjén Zsolt által előterjesztett törvényben már az addigi 100 milliárd forint helyett elegendő mindössze 5 milliárdos költségigény a különleges gazdasági övezetté nyilvánításhoz.

Tehát mától a kormány kijelölhet olyan területeket egyes önkormányzatok területén, ahol cégek nagyértékű beruházásokat hajthatnak végre, miközben mentesülnek a helyi szabályok alól, adókat pedig a helyi helyett, a megyei önkormányzatnak fizetnek.

Szintén a mai rendkívüli ülésen szavazták meg az örökbefogadás feltételit enyhítő törvényt is. Novák Katalin szociális- és családügyi államtitkár még májusban jelentette be, hogy törvénymódosítással jelentősen enyhítenek az örökbefogadásra váró szülők alkalmassági vizsgájának feltételein: hat helyett három hónapra csökkentették az örökbefogadhatóság előtt az állami nevelésben a gyermekek által eltölthető időt, nem lesz kötelező az örökbefogadásra jelentkezőknek a 40 órás tanfolyam, a 3. évét betöltött, örökbefogadandó gyermekek és a jövendő nevelőszülők közötti korkülönbséget a maximális 45-ről 50-re emelik, és könnyítik a honosítási eljárást külföldről való örökbefogadás esetén.