Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Egyre több diák kerül karanténba, a kormány egyelőre mégsem tervezi az iskolák bezárását

A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke, Póta György mondta el a HVG-nek, hogy nem egyszeri eset, hanem a járványügyi protokoll része, hogy egy gyereket tíznapos karanténra, tehát az iskolából való kimaradásra ítéltek, mert olyan sporttáborban nyaralt, melynek egyik résztvevőjét – mint később kiderült – koronavírussal regisztrálták.

Póta szerint ha a háziorvosok betartják a kormányzati utasításokat, akkor az iskolák – noha a kormány nem rendelte el a gyerekek otthon maradását kiürülhetnek az elkövetkezendő hetekben.

A szakértő elmondta,

„ha betű szerint betartják az orvosok az előírásokat, akkor vagy kiszúrnak a családdal, mert fizethetik maguk a tesztet, vagy bedöntik a közoktatást szeptember 20-ig”.

A jelenlegi eljárásrendből az következik, hogy a fertőzött kontaktjaként számontartott diáknak a háziorvos tíz nap házi karantént kell hogy elrendeljen – ugyanakkor az jelenleg nem világos, hogy ki számít szoros kontaktnak, a lap példája szerint nem világos, ha egy gyerek nem lakott együtt, de a táborban más tevékenységeket együtt végzett fertőzött gyerekkel, akkor mennyire számít veszélyeztetettnek.

A másik kérdéses pont, hogy a szülők ez esetben szintén házi karanténba kerülnek, a példa szerint viszont két hétre – viszont ez sem biztos, ahogy azt sem tudni, hogy letesztelik-e az ily módon érintetteket, azt ugyanakkor tudni lehet, hogy a gyerek számára igazolt lesz a hiányzás, a szülők pedig táppénzre mehetnek ilyen esetben.

Mindazonáltal az érintettek – vagyis a karanténba zártak – széles körű tesztelésével csökkenteni lehetne az iskolából vagy munkából kimaradás terheit, ezt azonban jelenleg csak a tehetősebbek engedhetik meg maguknak és családjuknak, a drága önköltséges tesztelés útján.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár véleménye szerint ez rendjén is van, az egészségügyi rendszer nyomon követi a fertőzések alakulását, és indokolt esetben teszteli is az érintetteket – ezek szerint a házi karanténra kötelezettek esetében a kormány álláspontja szerint nem feltétlenül indokolt a tesztelés. Ez óhatatlanul is felveti annak a kérdését, hogy a karanténprotokoll túlságosan szigorú, vagy a tesztelés nem elég teljes körű a veszélyeztetettek körében.

Miközben pedig egy iskolaigazgató arról számolt be a lapnak, hogy az idei tanévben át kell értelmezni a hiányzás fogalmát, és nem tudni, mikor jön el a pont, amikor már egyes osztályok többsége fog hiányozni, a kormány a biztonságos iskolakezdésről beszél.

Rétvári Bence államtitkár – ahogy a Népszava emlékeztet rá – a napi regisztrált fertőzésszám csúcsán nevezte megnyugtatónak a járvány magyarországi helyzetét, a napi 365-ös számmal fémjelzett szeptember 2-án küldött levelében válaszolt a DK-s Oláh Lajos kérdésére, melyben a politikus azt firtatta, hogyan készül a kormány a biztonságos iskolakezdésre.

Az államtitkár pedig válaszában arra, az iskoláknak megküldött járványügyi protokollra hivatkozott. Ahogy azt mi is több cikkben megírtuk, a szakszervezetek nem osztoznak a kormány optimizmusában, és nem látják megfelelőnek a járvány elleni védekezést.

Mindazonáltal a kormány sem vetette el a digitális oktatás lehetőségét: Kásler miniszter szerint egyedi elbírálással, egyes esetekben elrendelhetik, hogy egy osztály vagy iskola digitális tanrendre álljon át, amennyiben a fertőzési számok úgy alakulnak. Mindazonáltal az továbbra sem látszik, hogy a kormány hathatós segítséget nyújtana az érintetteknek, és a tavaszi tapasztalatok alapján mind a tanárokra, mind a diákokra és a szülőkre jelentős terheket ró a távoktatás, különösen hátrányosan érintve a szegényeket, akiknek komoly nehézségeket okozhat a megfelelő eszközök beszerzése, nem is beszélve a megfelelő hely, vagy akár a digitális készségek hiányáról.

Ezt vélhetően valamennyi érintett látja, tekintve, hogy jelenleg messze nem olyan hangosak a digitális oktatást követelő hangok egyik oldalról sem, mint a korlátozások kezdetén, mikor jóval alacsonyabb napi fertőzöttről érkeztek beszámolók – igaz, azóta a fertőzöttek felderítési aránya is növekedhetett, erről azonban nem áll rendelkezésre megbízható adat.

A távoktatásnál ugyanakkor vannak olcsóbb eszközök is a fertőzésveszély csökkentésére, ezek közé tartozik a csúsztatott iskolakezdés is, melyet egy felmérés szerint mind az ellenzéki, mind a kormánypárti szavazók többsége támogatna. Eszerint az iskola nyolc helyett fél kilenckor kezdődne, ami csökkentené a tumultust például a tömegközlekedési eszközökön – azonban hátrányosan érintené azokat a tanulókat, akik nem lakhelyükön járnak valamilyen oktatási intézménybe, mert egyáltalán nem biztos, hogy a tömegközlekedés menetrendje is idomulna a megváltozott iskolakezdéshez, számukra annyit jelentene, hogy fél órával tovább kell várniuk, mire elkezdődik az iskola.

Amit viszont biztosan tudhatunk: noha már elkezdődött a második hullám, Szijjártó miniszter szerint az egy hónapos beutazási korlátozással ki lehet bekkelni, hogy komolyabb korlátozásokra legyen szükség belföldön, hiszen

„ha a magyar gazdaságot még egyszer le kellene állítani és az iskolákat még egyszer be kellene zárni, az drámai következményekkel járna gazdasági, illetve társadalmi szempontból, és sokkal jobb lenne, ha a kialakuló új világrend nyertesei közé tartoznánk, és nem a vesztesek közé.”

Azért a kormány ezt sem veszi annyira komolyan, tekintve, hogy a V4 országokból érkező turisták például jöhetnek nyaralni, amennyiben szeptember 1. reggel 9 óra előtt már megvolt a foglalásuk, és az ingázók munkahelyét is megvédték azzal, hogy a határ harminc kilométeres sávján belüli mozgásokra nem vonatkoznak a korlátozások.

Ez egybecseng a kormány intézkedéseivel, melyekből világosan kiderül, hogy a kormánynak a politikai haszon az elsődleges, nem az emberek biztonsága – nem is beszélve a gazdasági szereplők által realizálható haszonról. Vagyis miközben a járvány a modellek szerint igencsak eldurvulni készül, a kormány vélhetően e tekintetben is a társadalmi nyomás irányába fog mozdulni, ahogy tette a tavaszi iskolabezárások idején, mikor ennek szükségessége mellett széles körű társadalmi konszenzus bontakozott ki.

Címlapkép: MTI/Vajda János