Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Drámai visszaesést és az állam teljes tétlenségét mutatják a friss magyar GDP-adatok

A Központi Statisztikai Hivatal kedden tette közzé 2020 második negyedévére vonatkozó GDP-becsléseit, amelyekről a G7 gazdasági portál azt írja,

„valószínűleg a második világháború óta nem látott léptékben, és a régió országai között kirívó módon esett vissza a magyar gazdaság teljesítménye”.

Az MTI összefoglalója szerint a bruttó hazai termék (GDP) volumene 13,6 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva a második negyedévben. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 13,5, az előző negyedévhez viszonyítva 14,5 százalékkal csökkent. A nemzetgazdaság teljesítménye az első fél évben 6,1 százalékkal mérséklődött a nyers adatok szerint.

A koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítményére kedvezőtlen hatást gyakorolt – tették hozzá.

Az első negyedévhez viszonyítva a termelési oldalon visszaesett

  • az ipar bruttó hozzáadott értéke 20,6 százalékkal,
  • az építőiparé 17,5,
  • a szolgáltatásoké 13,4 százalékkal.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül

  • a háztartások fogyasztási kiadása 11,8 százalékkal,
  • a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 11,8 százalékkal csökkent,
  • a közösségi fogyasztás (vagyis az állam költése) 1,8 százalékkal nőtt.

Az ipar hozzáadott értékének csökkenéséhez a közútijármű-gyártás járult hozzá a legnagyobb mértékben, míg a gyógyszergyártás növekedése mérsékelte a második negyedévi visszaesést. Az építőipar hozzáadott értéke 13,2 százalékkal visszaesett. A mezőgazdaság teljesítménye 2,1 százalékkal mérséklődött.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 12,2 százalékkal csökkent. A legnagyobb visszaesés a művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás (27,1 százalék), illetve a szállítás, raktározás terén (24,6 százalék) volt. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke 12,6 és 14,1 százalékkal csökkent. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 3,4 százalékkal nőtt. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 13,0 százalékkal visszaesett.

A GDP második negyedévi, 13,6 százalékos csökkenéséhez a szolgáltatások 6,8 százalékponttal, az ipar 4,3 százalékponttal, az építőipar 0,7 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a visszaeséshez leginkább – 1,9 százalékponttal – a közigazgatás, oktatás, egészségügy járult hozzá.

A felhasználási oldalon háztartások tényleges fogyasztása 8,6 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakihoz képest. Ezen belül a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 8,4 százalékkal csökkent.

A háztartások belföldi fogyasztási kiadása ennél nagyobb mértékben, 12,8 százalékkal zuhant vissza, miután a nem rezidensek (mint a turisták) fogyasztási kiadása jelentős mértékben visszaesett a második negyedévben – magyarázta a jelentés.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 11,1 százalékkal csökkent, a közösségi fogyasztásé 5,8 százalékkal nőtt. A végső fogyasztás 6,6 százalékkal alacsonyabb lett az első negyedévi 4,0 százalékos emelkedés után.

Eddig az MTI által közölt nyers adatok, amelyek értelmezéséhez érdemes néhány szempontot figyelembe vennünk.

  1. Mind az exportra termelő feldolgozóipar – itt legfőképp az autóiparra kell gondolnunk -, mind pedig a belföldi piacon tevékenykedő szolgáltatások jelentős mértékben visszaestek. A 13,6 százalékos GDP-csökkenésből 6,8 százalékot a szolgáltatások, 4,2 százalékot pedig a feldolgozóipar visszaesése okozott.
  2. Miközben az exportra termelő ágazatok esetében a kormányzati beavatkozás mozgástere viszonylag korlátozott, hiszen ott globális gazdasági folyamatok a döntőek, a szolgáltatások tekintetében igenis lett volna lehetőség fogyasztásnövelő, ún. anticiklikus intézkedések megtételére.
  3. A járvány idején szinte globális konszenzussá vált, hogy az állam direkt jövedelemkiegészítő juttatásokkal próbálja szinten tartani a fogyasztást, és ezáltal a szolgáltatószektor teljesítményét, a magyar kormány azonban bármiféle „segélyezéstől” elzárkózott, a német kurzarbeit „sajátosan magyar” verziója pedig szinte alig került kihasználásra. Nemhogy növelte volna, épp ellenkezőleg, a kormány 11 százalékkal csökkentette a természetbeni juttatások volumenét a lakosság felé.
  4. Nem meglepő, hogy a háztartások fogyasztása az április-júniusi időszakban 8,4 százalékkal lett alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ez 3,9 százalékkal járult hozzá a GDP-csökkenéshez.

A kormány tehát igen rosszul szerepelt a válságkezelésben, a mostani kiesésnek pedig a bebukó cégek, növekvő munkanélküliség és csökkenő jövedelmek formájában az elkövetkező időszakra is komoly kihatása lesz.

Félő, hogy pusztán a nagyvállalati befektetések ösztönzésével és a globális piaci helyreállásba vetett reménnyel önmagában még nem akadályozható meg a gazdaság teljesítményének és az emberek jólétének lefelé tartó spirálba rekedése.

(Mérce, MTI, G7)

 

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher