Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az új járványok közel harmada köthető a világgazdaság környezetpusztításához

Becslések szerint minden évben több tízmillió hektár esőerdőt és egyéb, korábban nem megművelt területet pusztít el a globális mezőgazdaság többek közt a marhatenyésztéssel, a pálmafa-ültetéssel és a kőolaj-kitermeléssel. Ez pedig nem csupán a klímakatasztrófa miatt rendkívül káros, hanem a koronavírushoz hasonló fertőzések terjedése miatt is, írja a Guardian.

A fertőzések terjedése egyrészt az illegális hús- és egzotikus állatkereskedelemhez köthető, másrészt ahhoz, hogy a korábban érintetlen területek elpusztítása során

olyan élővilággal találkoznak a favágók és egyéb dolgozók, amely nagy valószínűséggel hordoz olyan vírusokat és baktériumokat, amelyekkel az emberiség és a tudomány egészen addig nem került kontaktusba.

Ennek következtében kialakulhat az átterjedés („spillover”) jelensége, melynek során az élővilágról a vírus vagy baktérium megtelepedik az emberi szervezetben. Ha ott nem pusztul el, akkor onnantól kezdve emberek között is terjedhet a fertőzés.

Ilyen módon indult a HIV-vírus terjedése is (amely a 20. század elején terjedt át a csimpánzokról és gorillákról az emberekre), valamint az ebola, a sertéspestis és természetesen a Covid-19 is, amelyet eredetileg denevérek terjesztettek el. A fertőzések terjedését súlyosbítja a légiközlekedés elterjedtsége is – ennek köszönhető, hogy ma már a járványok nem maradnak elszigetelt területeken, hanem pillanatok alatt körbeutazzák az egész Földet. Ahogy történt a koronavírus esetében is.

Az összes újonnan felbukkanó fertőzés közel harmada köthető a megváltozott mezőgazdasági gyakorlatokhoz, állítja a Guardian cikke. Ennek következményeképp hamarosan évente 5-6 új járvány is sújthatja a Föld lakosságát.

A Guardian szerint a szeptemberben New Yorkban tartandó ENSZ-csúcson biológusok és természetvédők ezt a problémát fogják vázolni a világ vezetőinek: a Science folyóiratban publikált tanulmány szerint közelebbről kellene monitorozni az élővilágot, a vadhús-kereskedelmet és az erdőirtást pedig vissza kellene szorítani, ezzel az átterjedés esetei is csökkennének. Mindez a tanulmány szerint évente 20 milliárd dollárba kerülne – amivel kapcsolatban a Guardian kiemeli, hogy csupán a töredéke annak az összegnek, amit a világgazdaság a koronavírus-járvány alatt veszített.

A erdőirtásokat és az egyéb, rendkívül környezetkárosító mezőgazdasági gyakorlatokkal akkor is muszáj lenne felszámolni, ha nem járnának várhatóan újabb és újabb pandémiákkal: ugyanis jelenleg az ENSZ által összeállított legrosszabb forgatókönyvben élünk a klímaváltozás szempontjából.

A legpesszimistább előrevetítés szerint – amivel kapcsolatban egyes politikai érdekcsoportok és tudósok azt az álláspontot képviselik, hogy nem is kellene használni, mivel túlságosan radikálisak a benne felvázolt tendenciák, és megállapításaival csak azt éri el, hogy ismerői reménytelennek érezzék a jövőt – 2100-ig akár 5 Celsius fokos emelkedéssel fog járni az iparosodás előtti korhoz képest az üvegházhatású gázok kibocsátása és légköri koncentrációjának változásai. Egy friss kutatás szerint ez a forgatókönyv írta le a legpontosabban 2005 és 2020 között a légköri szén-dioxid felhalmozódását.