Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Három napos sztrájkot hirdetnek az önkormányzati dolgozók szeptember elejére

2020. szeptember 2-ára, 3-ára és 4-ére önkormányzati sztrájkot hirdet a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). Mint írják:

„Az elmúlt hónapok kormányzati döntései ellehetetlenítették az önkormányzatok gazdálkodását és ezzel veszélybe sodorták több ezer önkormányzati dolgozó munkáját, biztos megélhetését és jövőjét. Az önkormányzatok költségvetését súlyosan érintő kormányzati elvonások miatt elbocsátások lehetségesek. A munkaerőhiány miatt az önkormányzatok számára már most is komoly terhet jelent az ügyfelek, a lakosság kiszolgálása.”

A három napos sztrájk épp ezért az önkormányzati dolgozók és a közszolgáltatások védelme érdekében vált szükségessé az MKKSZ szerint.

A szakszervezet azonban előre jelezte: felelős érdekképviseletként kampányt indítanak a sztrájk előtt, amelyben felhívják az emberek figyelmét arra, hogy a sürgős ügyeiket intézzék el a sztrájk előtt vagy időzítsék a sztrájk utáni napokra.

Az elmúlt években az önkormányzati dolgozók küzdelme látványos, de meglehetősen eredménytelen volt.

2015-ben vált igazán feszültté a helyzet, amikor a kormány egy új törvénnyel kívánta rendezni a közszolgák bérét (minek érdekében egységes állami tisztviselői kart hoztak létre), csakhogy ebből a körből kizárták az önkormányzati dolgozókat – mondván, hogy az ő bérükhöz nekik nincs közük, azt az önkormányzatok dolga rendezni. 2016-ban két alkalommal is sztrájkoltak, kézzel fogható eredmény nélkül, majd a következő években is folytatódtak a figyelemfelhívó akciók, és a munkabeszüntetések is – kevés eredménnyel. 2018 elején például a kétnapos sztrájkban országszerte 98 hivatalban jelentősnek mondható, 6851 dolgozó vett részt. 2019. március 14-én az ágazatban dolgozó mintegy 17 ezer főből 7.500 munkavállaló vette fel a sztrájkot az önkormányzatoknál, ráadásul aznap több más ágazat is összehangoltan fejezte ki szolidaritását és elégedetlenségét. A látványos akciók azonban újfent nem hoztak látványos eredményeket, a kormány gyakorlatilag teljesen figyelmen kívül hagyta a szakszervezeti nyomásgyakorlást.

A kormány a rendkívüli helyzetet kihasználva tavasszal nekilátott az önkormányzatiság szisztematikus megrendítésének.

Április elején mutatták be a koronavírus-járvány nyomán kialakuló gazdasági válságot kezelni hivatott gazdaságvédelmi akciótervet, ami egyik fő pénzügyi forrásaként a korábban az önkormányzatokhoz befolyó, általuk kezelt gépjárműadót nevezte meg. A rendelet ellen akkor több ellenzéki képviselő is tiltakozott, követelve, hogy inkább az ország Fidesz-közeli oligarcháit adóztassák meg, és ne a járvány miatt nehéz helyzetbe került önkormányzatokat – különösen, hogy a forráselvonásba egyes felmérések szerint akár az önkormányzatok kétharmada is belerokkanhat.

A gépjárműadó elvonásán felül tovább kurtította az önkormányzatok eleve szűkös pénzügyi mozgásterét az ingyenes parkolás időleges elrendelése, a közterület-használati díj néhány havi eltörlése, az adójogszabályok változtatása, valamint az iparűzési adó összegének lecsökkentése is.

Utóbbi átalakítását ráadásul már bőven a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése előtt, február elején bejelentette Varga Mihály pénzügyminiszter – az akkori előrejelzések szerint Budapest például mintegy 40 milliárd forintot bukna éves szinten az adócsökkentéssel.

Mindezek a kormányzati döntések lehetetlen helyzetbe sodorják az önkormányzatokat és az önkormányzatoknál dolgozó több ezer embert – figyelmeztetett május végén az MKKSZ.

A szakszervezet egyúttal ötpontos követelménylistát nyújtott be nyílt levélben Pintér Sándor belügyminiszterhez, amelyben követelték a

  • a 2020. évi gépjárműadó II. féléves összegének biztosítását
  • költségvetési támogatás biztosítását – egyrészt a feladatellátáshoz szükséges létszám, munkaórák és a bérfejlesztés legalább mostani szintjének tartásához, másfelől pedig jutalmazásként azon önkormányzati dolgozók számára, akik a veszélyhelyzet idején többletmunkával, magukat veszélyeztetve látták el feladatukat. Ennek összege plusz egy havi bér lenne, legalább bruttó 200 ezer forint.
  • a védelmi költségek azonnali, legkésőbb augusztus végéig történő finanszírozását a települések méretéhez igazítva, mivel a tervezett uniós támogatás érkezésének ideje, elosztása egyelőre nem ismert
  • a szakszervezetek bevonását a 2021-es költségvetési törvény tervezetének tárgyalásába – szeretnék megakadályozni, hogy az önkormányzatokat érintő adóelvonási tervek nyomán „tömeges humán közszolgáltatási krízishelyzet” alakuljon ki, ami létszámleépítésekkel, intézménybezárásokkal, települések ellehetetlenülésével és a közigazgatás megbénulásával járna.
Címlapkép: Tiltakozás a rabszolgatörvény ellen 2018. december 8-án. Fotó: Csoszó Gabriella / Free Doc