Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Évente 37-38 milliárd forintot bukna Budapest az iparűzési adó átalakításán

Ez a cikk több mint 4 éves.

Varga Mihály pénzügyminiszter a Nemzeti Versenyképességi Tanács hétfői ülésén ismertette a helyi iparűzési adó (hipa) átalakításának tervét – írta meg a Népszava. Budapest évente 37-38 milliárd forinttal rövidülne meg, azonban más önkormányzatok is nehéz helyzetbe kerülhetnek.

Varga Mihály bejelentette: 2021 decemberétől eltörölnék a hipa feltöltési kötelezettséget, ezzel a cégeknek nem kellene adóelőleget fizetniük az önkormányzatoknak, hanem elég lenne csak az adóbevallások benyújtásakor, 2022 májusában intézni. Ez az intézkedés országos szinten mintegy 80-100 milliárd forint átmeneti kiesést jelentene az önkormányzatoknak.

További átalakítás, hogy az értékcsökkenési leírás (amortizáció) is levonható lenne az adóalapból, illetve felmerült az is, hogy a vállalkozások kutatás-fejlesztésre fordított költségeinek ötszörösét írhassák le. A Pénzügyminisztérium egyelőre nem válaszolt a Népszava arra vonatkozó kérdésére, hogy ezek a javaslatok mekkora bevételkiesést okoznának az önkormányzatok számára, azonban a Főpolgármesteri Hivatal számításai szerint az adóelőleg-fizetési rendszer átszabása 40 milliárd forint átmeneti bevételkiesést jelent, illetve a további két tervezett kedvezmény törvénybe foglalása éves szinten 37-38 milliárd forinttal rövidítené meg az önkormányzatokat. Ez a főváros esetében tartósan bő tíz százalékos bevételcsökkenést jelent.

Karácsony Gergely a Népszavának elmondta: több millió ember járna rosszul a Pénzügyminisztérium javaslatával, miközben abból a multik profitálnának.

Budapest legfontosabb bevételi forrása az iparűzési adó, a főpolgármester szerint az átalakítási terv ezért káros és igazságtalan, és nehéz a javaslatban nem észrevenni a politikai szándékot. Véleménye szerint nem a multikat kell támogatni kedvezményekkel, hanem versenyképes bérekre lenne szükség Magyarországon. Karácsony szerint nehezen magyarázható, hogy a kormánynak rendszerint az önkormányzatok egyetlen érdemi bevételét jelentő iparűzési adóval kapcsolatban vannak ötletei, pedig a magyar adórendszer ennél átfogóbb felülvizsgálata sem lenne indokolatlan – ideje lenne akár a többkulcsos szja megvitatásának is.

 Ilyen javaslatot az önkormányzatokkal való egyeztetés nélkül nem fogadhat el a kormány, erre Orbán Viktor miniszterelnök ígéretet tett

– mondta Karácsony.

A hipa – melynek jelentős része a nagyvárosokban képződik – kedvezményeinek átalakítását Varga Mihály pénzügyminiszter azzal indokolta, hogy az adó szerkezete a kilencvenes évek óta változatlan, így tehát eljött a pillanat arra, hogy a Pénzügyminisztérium ezzel a kérdéssel is foglalkozzon.

Már novemberben felmerült, hogy a kormány arra kötelezze a fővárost, hogy szinte egyetlen saját bevételi forrását, az iparűzési adót „elsőként” a tömegközlekedés fenntartására fordítsa – a törvény eredeti szövegében a „különösen” szó állt. Vagyis csak azután lehet az adóból fennmaradó összeget másra fordítani, ha a helyi tömegközlekedés finanszírozása biztosítva van, ami Budapest esetén a régóta veszteséges BKK-val különösen nehéz feladat. Akkor Gulyás  Gergely azt nyilatkozta, hogy„ennek nem kell konzultáció tárgyának lennie”.

A Népszava felidézte, hogy a Pénzügyminisztérium egy évvel ezelőtt adta ki az adóváltoztatási javaslatait tartalmazó versenyképességi programját, amiben a hipa említés szintjén sem szerepelt.

A mostani átalakítási terv tehát egyértelműen az októberi önkormányzati választásokon átrajzolódó erőviszonyokhoz kötődhet, hogy több nagyváros ellenzéki vezetés alá került.

A lap felidézte, a 2019-es költségvetés szerint 3200 önkormányzat 2952 milliárd forintos kiadásából 827 milliárdot fedezett iparűzési adóbevétel, ezt egészíti ki a vagyonadó. További 2000 milliárdot uniós forrásokból és a költségvetésből kapják az önkormányzatok.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke a Mfornak elmondta, hogy a mostani tervezet a háromezernél valamivel több magyarországi település tizedét, mintegy 300 önkormányzatot érintene érzékenyen. A változtatás hatására Schmidt szerint szűkülni fog a települések mozgástere, a kötelező kiadásokra fog jutni pénz, azonban szabad felhasználásra már kevésbé.

(Népszava, Mfor, Mérce)

Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt