Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Gulyás: a kormánynak nem kell konzultálnia Karácsonnyal a finanszírozásbeli változásokról

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Hollik István kormányszóvivő csütörtökön délelőtt Kormányinfón beszélt többek között az építéshatósági jogkörök átalakításáról és a budapesti közösségi közlekedés iparűzési adóból való finanszírozásáról.

Átalakulna az építéshatósági döntések jelenlegi rendszere: a kormány szerint szerencsésebb, ha minden egy hivatalnál összpontosul, hiszen ezzel egyszerűsödne az ügyintézés. A szabályozási jogkörök az önkormányzatoknál, az építéshatósági jogkörök a kormányhivataloknál lennének a jövőben, azonban a jegyzőktől például átkerülne a döntéshozás a megyei közgyűlésekhez.

Egy nemrég benyújtott törvénymódosítás értelmében a kormány arra kötelezi a fővárost, hogy szinte egyetlen saját bevételi forrását, az iparűzési adót „elsőként” a tömegközlekedés fenntartására fordítsa – a törvény eredeti szövegében a „különösen” szó állt. Ezzel törvénybe foglalódna az, hogy csak azután lehet az adóból fennmaradó összeget másra fordítani, ha a helyi tömegközlekedés finanszírozása biztosítva van.

Hogy miért nem szóltak Karácsony Gergelynek erről a törvénymódosításról, arról Gulyás azt mondta, hogy „ennek nem kell konzultáció tárgyának lennie”.

Gulyás hangsúlyozta, hogy a főváros ugyanazzal az – egyre kevesebb – támogatással számolhat a jövőben is, mint eddig, illetve a közösségi közlekedés fenntartása továbbra is prioritás. A főváros anyagi forrásai nem változnak az ellenzéki vezetés felálltával: minden Tarlós Istvánnak ígért forrás, illetve a már megszavazott jövő évi költségvetési keret továbbra is rendelkezésre áll a főváros számára.

A főváros 2019-re  155,6 milliárd bevétellel számol összesen, ebből ad 155 milliárd forintot az iparűzési adó. A befolyó 155 milliárdból kéne a különféle fejlesztések megvalósításán kívül Budapestnek fenntartania az évek óta milliárdos veszteségekkel záró BKK-t, a kormány a kedvezményesen utazók menetdíj-kompenzációján kívül összesen csupán 12 milliárd forint támogatást ad.

A főváros dönthet az atlétikai világbajnokság sorsáról, amit 2023-ban rendezne Budapest. Gulyás Gergely szerint ez a kormány „legzöldebb beruházása”, ugyanis a Csepelen épülő atlétikai stadion helyén jelenleg „szeméttelep”, teljes mértékben hasznosítatlan terület áll.

A beruházás egy 44 hektáros közpark létesítésével történne meg, azon kapna helyet az új stadion, így Gulyás nem érti, hogy aki „zöldnek tartja magát”, mégis miért szavazna a projekt ellen. Karácsony Gergely november végéig dönt a rendezésről.

A kormány rossz tendenciának tartja, hogy az utóbbi években a szülők egyre inkább hét-hét és fél éves korban íratták be gyermekeiket az első osztályba, ez ellen szólna a kötelező hatéves kori iskoláztatás, ami alól az oktatási hivataltól lehetne felmentést kérni. A PSZ sztrájkígéretére vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, hogy november hónapban béremelésről döntenek valamennyi területen.

Előkerült még a közszférában november 6-án életbe lépő totális létszámstop ügye is, ami kimondja, hogy bár Budapesten 600, vidéken mintegy 4000 ember hiányzik a közigazgatásból, nem lehet új jogviszonyt létesíteni. Gulyás erre eléggé homályosan azt válaszolta, hogy ez a létszámstop nem létezik, illetve nagyjából két hétig érvényes, és december elején már nem lesz hatályban.

Címlapkép: MTI/Soós Lajos
Olvass tovább!