Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Gyilkosság Kőbányán, bántalmazás Hatvanban – több esetben is börtönbüntetést kért az ügyészség nők elleni erőszak miatt

A napokban több, korábban elkövetett nők elleni erőszakkal kapcsolatos ügyben is fejlemények születtek. Két esetben letöltendő börtönbüntetést kért az ügyészség, egyben most zárult a nyomozás (de az emberölést megkísérlő elkövető nincs szabadlábon), egy esetben pedig felfüggesztett börtönbüntetést kértek az elkövetőre.

A nyomozások, illetve a bírósági tárgyalások lezajlásának módja nem elhanyagolható tényező, az egyre sürgetőbb rendszerszintű változás egyik lépése kell, hogy legyen a hatóságok ne hagyják figyelmen kívül az áldozatok érdekeit. Az utóbbi hetekben több durva, nők ellen elkövetett erőszakkal kapcsolatos ügyről is beszámoltunk, amelyek során a bíróság úgy döntött, a bántalmazó szabadlábon maradhat. Nőjogi szervezetek szerint ez valós veszélyt jelent az áldozatokra nézve, hiszen a bántalmazók addig folytatják a bántalmazást, amíg azt következmények nélkül megtehetik.

Kőbányai gyilkosság

A Fővárosi Főügyészség minősített emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat, és nem lát lehetőséget feltételes szabadságra bocsátásra – írja az ügyészség.hu egy tavaly decemberi gyilkossággal kapcsolatban.

A vádirat szerint a vádlott – egy huszonhárom éves férfi – 2019. december 30-án felfegyverkezve becsengetett a szomszédjához, ahol a vele korábban semmilyen kapcsolatban nem álló édesanya és kiskorú gyermekei tartózkodtak. Az ajtót az édesanya nyitotta ki, akire a férfi rátámadt és bántalmazni kezdte. A nő gyerekeket védő nő végül belehalt sérüléseibe.

A vádiratnak tárgya még az is, hogy a férfi 2019 decemberében egy másik sértett sérelmére szexuális kényszerítést is elkövetett, illetve gyermekpornográf felvételeket szerzett meg.

A Fővárosi Főügyészség a férfi ellen aljas indokból és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette, minősített eseti szexuális kényszerítés bűntette, valamint – felvételek megszerzésében megnyilvánuló – gyermekpornográfia bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. Az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság – halmazati büntetésként – ítélje életfogytig tartó fegyházbüntetésre, valamint tiltsa el a közügyek gyakorlásától a férfit, emellett indítványozta a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségének kizárását.

Hónapokon át tartó bántalmazás Hatvanban

3 év letöltendő börtönbüntetést indítványozott a Hatvani Járási Ügyészség egy 47 éves férfivel szemben, aki hosszabb időn át megalázta és bántalmazta az élettársát. 2018 április végén a vádlott egy születésnapi összejövetelt követően rátámadt a sértettre, kiabált vele, és egy ollóval a kezében azzal fenyegette meg, hogy kiszúrja a szemét, vagy levágja az orrát, végül „csak” a hajába nyírt bele. A hasonló cselekmények az elkövetkező hónapok során rendszeressé váltak, a férfi többször megütötte a nőt.

Egyszer az utcán ököllel addig verte a nőt, amíg az össze nem esett, majd fojtogatni kezdte, miközben összetörte a mobiltelefonját, melyen az áldozat  segítséget próbált hívni. A súlyos sérüléseket szenvedett nő további bántalmazását a közelben lakók közbelépése akadályozta meg.

Kalapáccsal ütötte meg barátnőjét

Felfüggesztett börtönbüntetést és pártfogó felügyelet kirendelését kérte a Püspökladányi Járási Ügyészség annak a férfinak az ügyében, aki tavaly októberben egy Debrecenbe tartó vonaton, egy veszekedést követően a vészhelyzet esetére kihelyezett ablaktörő kalapáccsal barátnője orrára ütött, nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket okozva ezzel.

Késsel támadt volt barátnőjére

A Budapesti Rendőr-főkapitányság Életvédelmi Osztályának nyomozói M. Andrást emberölés bűntett kísérletének megalapozott gyanúja miatt már korábban gyanúsítottként hallgatták ki és őrizetbe vették. A férfi azóta is letartóztatásban van, miután január 3-án volt barátnője XI. kerületi Menyecske utcai lakásához ment, hogy „kérdőre vonja” szakításukkal kapcsolatban. A nő beengedte a férfit a lakásba, de ezt követően szóváltásba keveredtek. A férfi érkezését megelőzően a lakásban dolgozott egy lakatos is, aki a nő kérésére éppen a bejárati ajtó zárját cserélte le.

A nő megkérte volt barátját, hogy menjen el, különben hívja a rendőrséget. A férfi erre a zsebéből elővett egy kést és többször megszúrta a nőt. A lakatos a nő védelmére kelt, de a sértett így is életveszélyes sérüléseket szenvedett.

Érdemes külön kiemelni a Budapesti Rendőr-főkapitányság közleményének nyelvezetét, melyben szerelemféltéssel indokolták a férfi által elkövetett emberölési kísérletet. Ugyanez az Origón már féltékenységgé „mérséklődött”, azonban fontos leszögezni: ezek a toposzok alkalmasak az elkövető felelősségének elkenésére és az áldozat hibáztatására. Pedig a szerelem vagy féltékenység nem lehet indok semmilyen mértékű erőszakra, az elkövetők  valójában csak saját fölérendelt pozíciójukat érvényesítik, aminek sok esetben gyilkosság a vége.

Rendszerszintű probléma

Amikor ezekről a hírekről beszámolunk, fontos hangsúlyozni, hogy nem egyedi esetekről van szó. Becslések szerint hazánkban hetente egy nő veszíti életét párkapcsolati erőszak következtében, már 2020-ban is több ilyen erőszakos halálesetről számolt be a sajtó, az esetek egy része pedig nem is kerül nyilvánosság elé.

A nem halálos kimenetelű erőszakesetek száma még ennél is nagyobb, a jelenség leküzdéséhez pedig az áldozatvédelmi intézményrendszer fejlesztésére, a rendőrség és az igazságszolgáltatás dolgozóinak szakirányú képzésére és más hasonló lépésekre lenne szükség.

Ezekre vonatkozóan egyébként a nők elleni erőszak megfékezéséről szóló Isztambuli Egyezmény (melyet korábban a magyar kormány is aláírt) is ajánlásokat, jó gyakorlatokat mutat fel, ezt azonban a KDNP kezdeményezésére a parlamenti többség májusban határozatban utasította el.

Varga Judit igazságügyi miniszter év elején jelentette be, hogy 2020 az áldozatsegítés éve lesz. A miniszter közzé is tett egy javaslatcsomagot, amit nőjogi szervezetek úgy értékeltek: alapvetően örvendetes, hogy a kormány végre foglalkozik a problémával, vannak elismerésre méltó törekvések, de ez még nem elég.

Szerintük a megelőzésnek része, hogy a kormány elismerje: az erőszaknak a gyökere nem önmagukban a biológiai nemekben, hanem a nők és a férfiak nemi alapon, de társadalmilag meghatározott, alá-fölé rendelt hatalmi pozícióiban rejlik. Ezért a nemek közötti hatalmi viszonyok kiegyenlítése szükséges a nők elleni erőszak felszámolásához.

Emellett az intézkedéseknek a megelőzésre is ki kellene terjedniük, ezért a családon belüli és párkapcsolati erőszak visszaszorításához szemléletformálásra is szükség lenne.

Hogy ne maradjon láthatatlan…

Márciusban a Mérce egy aloldalt indított, ahol a férfiak által meggyilkolt nők és gyermekek listáját tesszük közzé 2014-től kezdve.

A feltüntetett lista nem teljes körű, mivel csak a sajtóban megjelent eseteket összesíti. A listát év közben folyamatosan frissítjük, valamint év végén közérdekű adatigénylést nyújtunk be az illetékes hatóságokhoz, hogy az általuk vezetett adatokkal kiegészíthessük az áldozatok névsorát.

Célunk, hogy a figyelem állandó fenntartásával rámutassunk arra, hogy a nők elleni erőszak rendszerszintű probléma, aminek enyhítéséhez rendszerszintű változtatások szükségesek. Minderről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Ha támogatásra van szüksége, mert Önt vagy ismerőseit bántalmazás vagy szexuális erőszak érte, itt talál részletes információkat.

A NANE Egyesület segélyvonala bántalmazott és szexuális erőszakot átélt nőknek: 06 80 505 101 (hétfő, kedd, csütörtök, péntek 18-22; szerda 10-12 óráig; ingyenesen hívható mobilról is).

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) telefonszáma: 06 80 20 55 20 (ingyenesen hívható napi 24 órában, abban az esetben hívja, ha menekülnie kell otthonról vagy krízisszállást keres.)

A PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata: 06 70 220 2505 (szerdánként 16-18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig, e-mailen: jog@patent.org.hu)

A biztonságos internethasználatról itt olvashat bővebben.

Címlapkép: Csoszó Gabriella / FreeDoc