Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Mostantól nem tehetik utcára a fővárosi önkormányzati bérlőket

Ma, vagyis szerdán délelőtt tíz órától négy hónap után először ülésezett a fővárosi közgyűlés, előtte a Városháza udvarán tartottak többen sajtótájékoztatókat, Horváth Csaba zuglói polgármester egyebek mellett a Lánchíd, a parkolás és a fideszes érdekkörök gazdagodásának kérdéseit járta körbe, míg a Momentum frakciója – Kerpel-Fronius Gábor momentumos főpolgármester-helyettessel – a budapesti korrupciós vizsgálóbizottság indulásáról beszéltek, ez utóbbiról mi is beszámoltunk. A fővárosi közgyűlés ülését pedig az alább tudjátok megnézni:

A közgyűlésen többek között az önkormányzati bérlakásokat illető szabályozásról, pontosabban a kilakoltatások szigorításáról volt szó.

A rendeleti javaslat szerint célja, hogy önkormányzati bérlakások bérlői esetében biztosítsa az elhelyezés nélküli kilakoltatások elkerülését, így a hajléktalanná válás megakadályozását, és kimondott célja, hogy az egyes kerületek átvehessék, beemelhessék saját szabályozásaikba.

Ennek fényében kilakoltatás esetén az önkormányzatnak meg kell győződnie arról, hogy a bérlők további, megfelelő lakhatása biztosított, de ennél hangsúlyosabb cél, hogy egyáltalán ne is történjenek kilakoltatások, és a korábbi gyakorlattal szemben az önkormányzat fókusza a bajba jutott lakók kisegítésén legyen.

Ennek érdekében a hátralékot felhalmozó bérlőt az önkormányzat először emlékezteti lakbérfizetési kötelezettségére, ismertetve a részletfizetési lehetőségeket is, amennyiben pedig fél év vagy 300 ezer forint díjhátralék keletkezik, a bérbeadó felmondhatja a szerződést, legalább 30 nap határidővel. Amennyiben a bérlő időközben fizet, vagy elkezdi a részletfizetést, a szerződés hatályban marad, a lakás kiürítését pedig 90 nappal ezután kezdeményezheti, azonban amennyiben a folyamat bármely pontján részletfizetési megállapodást kötnek, a bérlő maradhat a lakásban.

Amennyiben azonban mégis kiürítésre kerül sor, akkor csak a rendeletben meghatározott minimális feltételek teljesülése esetén lehet kirakni a lakásból a bérlőt – azonban amennyiben a minimálisan meghatározottnál jobb lehetőség, például kisebb, olcsóbb lakás is rendelkezésre áll, törekedni kell annak a kihasználására.

A rendelet rendelkezik a Hálózat Alapítványtól igénybe vehető 300 000 forintos egyszeri támogatásról is, erre abban az esetben van lehetőség, ha a bérbeadó még további egy évre biztosítja az érintettek lakhatását. Szó esik ezentúl a méltányossági lakásbérletre jogosultak körének bővítéséről, a felmondott bérleti szerződéssel lakókra szankcióként kivetett magasabb bérleti díj enyhítéséről, valamint arról is, hogy a koronavírus-járvány okozta nehézségek miatt a bérlők év végéig kérelmezhetik a lakbér mérséklését.

A képviselő-testület 21 igen, 4 tartózkodás, és a XVI. kerület fideszes polgármestere, Kovács Péter ellenszavazatával elfogadta a rendelet módosítását.

A rendelet teljes szövegét itt lehet elolvasni.

A javaslat vitája során Ughy Attila Gábor, a XVIII. kerület volt fideszes polgármestere, jelenlegi közgyűlési képviselő aggályát fejezte ki, miszerint a lakók kilakoltatását megnehezítő rendeletet mintának szánják a kerületek számára, pedig a kerületek sokkal több bérlakás felett rendelkeznek, mint a főváros.

Hasonló aggályokat emlegetett Láng Zsolt, a budapesti Fidesz-frakció vezetője is, aki a kerületi polgármesterekkel folytatott egyeztetések felől érdeklődött, majd Hassay Zsófia fideszes képviselő érdeklődött afelől, hogy a jelenlegi városvezetés szándéka szerint végül is a fővárosnak vagy a kerületeknek kell megoldást kínálnia a lakhatási válságra. Hassay emellett hiányolja a kerületekkel közösen kidolgozott koncepciót a lakhatási válság megoldására.

Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester ellenben megfelelő „zsinórmértéknek” tartja az utcára kerülést és a hátralékfelhalmozódást megelőző javaslatot, emlékeztetve, hogy a Fidesz igen hevesen kampányolt az életvitelszerűen utcán élés ellen, ennek megakadályozására pedig hasznos, ha az embereknek van lakásuk, melyben élnek.

Niedermüller Péter kifejtette a lakhatási válság miatt aggódó Hassaynak válaszolva, hogy a lakhatási válság időbe telik, míg kialakul, és az előző városvezetésnek komoly felelőssége van a jelenlegi helyzetet illetően, ezzel párhuzamosan VII. kerületi kirándulásra hívta fideszes kollégáit.

A továbbiakban valamennyi képviselő kifejtette, hogy fontosnak tartják a lakhatási válság megoldását, ugyanakkor a kormánypárti képviselők különböző módokon kötöttek bele a javaslatba (leginkább azért, mert a kerületek több lakással rendelkeznek és több egyeztetést igényelnének), míg az ellenzéki – vagyis a közgyűlésben többségben lévő – képviselők támogatásukról biztosították Karácsonyt.

Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt