Egyelőre június 30-ig állítják vissza a járvány eddigi legsúlyosabb szakaszában, a március-áprilisi időszakban alkalmazott korlátozásokat a 360 ezres lakosságú németországi Gütersloh járásban, miután egy itt működő húsüzem dolgozói között eddig 1550 fertőzöttet találtak, illetve elkapta a vírust a járásban 24 olyan ember is, aki nincs kapcsolatban az üzemmel.
Így legalább a hónap végéig zárva tart a legtöbb üzlet, és az edzőtermektől a vendéglátóhelyeken át a mozikig minden hely, ahol sokan gyűlhetnének össze. Emellett visszaállítják azt a szabályt is, hogy mindenki csak a vele egy háztartásban élőkkel tartózkodhat együtt a lakásán kívül.
Az óvodákat és iskolákat már az előző héten bezárták, mivel a regisztrált fertőzöttek közül sokan családos emberek, a járás vezetősége pedig attól tart, a húsüzem munkásainak gyerekeivel és az oktatási intézmények közvetítésével a járvány pillanatok alatt fellángolhat.
Az MTI tudósítása szerint a visszatérő szabályozások részeként
karanténra kötelezték az üzem csaknem valamennyi dolgozóját, 6400 embert és családtagjaikat.
A karanténkötelezettségének betartását rendőrök ellenőrzik, akik akár kényszerítő intézkedéseket is alkalmazhatnak – emelte ki Amrin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, hozzátéve, hogy igyekeznek segíteni is a többnyire közép-, vagy kelet-európai vendégmunkásoknak, például tolmácsokkal.
A húsüzemi eset a legnagyobb járványkitörés egész Németországban a koronavírus-járvány első hullámának levonulása óta. Meglehet, hogy az eddig regisztráltnál több fertőzött van (például a munkások családtagjai között), ezért tömeges tesztelési programot indítanak, a járás valamennyi lakosa ingyenesen megvizsgáltathatja magát.
Laschet arról is szólt, hogy a Tönnies-holding – a sertésfeldolgozás németországi piacvezetője – nagyobb együttműködési készséget is mutathatott volna a veszély elhárítását szolgáló munkában. De a társaság ennél keményebb bírálatokat is kapott: vállalatba vetett bizalom „a nullával egyenlő” – fogalmazott például Hubertus Heil szociáldemokrata szövetségi munkaügyi miniszter.
A miniszter „megrázónak” titulálta a járványkitörést a Tönnies-üzemben, szerinte ez az eset mintapéldája annak, hogy mik a következményei, amikor „nem bánnak méltányos, fair módon közép- és kelet-európai munkavállalókkal nálunk.”
Az utóbbi hetekben több hasonló járványkitörés történt húsfeldolgozókban, illetve a munkások szállásain. Korábban a Mércén több alkalommal beszámoltunk ilyen esetekről: április végén több mint 200 munkaerő-közvetítéssel Németországba került román vendégmunkás fertőződött meg egy húsüzemben, aztán sorban érkeztek a hírek más gócponttá vált húsüzemekről is, sokáig azonban az érdemi segítségnyújtás még váratott magára.
Végül május 20-án úgy határozott Németország: jövő évtől betiltják a munkaerő-kölcsönzést és a vállalkozói szerződések használatát a húsiparban, mivel ezek alkalmazásával biztosították mindeddig azt, hogy a legendásan rossz körülmények között dolgozó munkásokért a felelősség ne az anyacéget terhelje.
A német húsiparban nagyjából 200 ezren dolgoznak, az ágazat versenyképességét jórészt a vállalkozói szerződésekkel szerzett olcsó munkaerő biztosítja. Becslések szerint a mészárosok és a hentesek nagyjából 90 százaléka alvállalkozóknál alkalmazott közép- vagy kelet-európai vendégmunkás.
Ezeknél az üzemeknél ugyanis a munkásokat rendszerint különösen fertőzésveszélyes, zsúfolt tömegszállásokon szállásolják el, ez pedig jelentősen hozzájárult a vírus gyors terjedéséhez. Mindeközben a konstrukció lehetővé teszi, hogy a húsipari cégek megkerüljék a bérre és a társadalombiztosításra vonatkozó előírásokat, teljesen kiszolgáltatva ezzel a dolgozókat.
