A légszennyezés világszerte mérhetően csökkent a nagyvárosok, iparvidékek fölött, emellett a zaj- és fényszennyezés is látványosan visszaesett, az üvegházhatású gázok koncentrációja viszont a legjobb esetben is alig csökken 2020-ban a kutatók várakozása szerint, mert e gázok esetében a hosszú távú kibocsátás a döntő tényező – áll a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egy friss tanulmányában.
A koronavírus-járvány terjedésének lassítása érdekében az ipari termelésben és a közlekedésben bevezetett globális léptékű korlátozások jelentős mértékben csökkentették bizonyos légszennyező anyagok koncentrációját.
A járvány által elsőként érintett országban, Kínában a jó levegőminőséggel jellemzett napok aránya a pekingi ökológiai és környezetügyi minisztérium összesítése szerint 337 városban 11,4 százalékkal növekedett.
A csökkenéshez részben hozzájárultak a szigorodó környezetvédelmi standardok is, az idén január 25-ére eső holdújév miatti szokásos szünet, de nagyobbrészt a karanténintézkedések következménye. A NO2 koncentrációjának csökkenése előbb Vuhan városában és közvetlen környezetében, később, fokozatosan az egész országban megfigyelhető volt – derül ki a kutatásból.
Budapesten is érezni lehet
A nitrogén-dioxid-kibocsátás csökkenése Európában is mérhető volt – olvasható a tanulmányban. Az Európai Űrügynökség, az ESA Sentinel–5 műholdjával rögzített adatokból például az derült ki, hogy Olaszország északi része, a Pó folyó völgye fölött is csökkent a légszennyezés.
A nitrogén-dioxid szúrós szagú, vörösesbarna gáz, ami akkor keletkezik, amikor az égés hőmérséklete elég magas ahhoz, hogy a levegő molekuláris nitrogénje reakcióba lépjen az oxigénnel. Legnagyobb mértékben szénerőművek bocsátják ki, de jelentős kibocsátók a belső égésű motorok is. Belégzése tüdőödémát, tüdőgyulladást okoz, a huzamosabb kitettség következményei pedig a tüdő ellenálló képességének csökkenése, az asztma súlyosbodása, a tüdőfunkció gyengülése. A gáz a levegőben reagál a vízgőzzel, salétromsavat képez, így fokozva a savas eső problémáját is, de az NO2-szennyezés szerepet játszik az ún. fotokémiai szmog, e jellemzően nagyvárosokban a napsugárzás hatására fellépő, vörösesbarna köd kialakulásában is.
A Holland Királyi Meteorológiai Intézet (KNMI) kutatóinak eredményei pedig azt mutatják, hogy a nitrogén-dioxid-kibocsátás Európa-szerte csökkent március 13. és április 13. között, ahogy a járványügyi intézkedések sorra életbe léptek, és éreztetni kezdték hatásukat. A holland kutatók Milánót, Madridot, Rómát és Párizst emelték ki, ahol 47, 48, 49, illetve 54 százalékkal csökkent a koncentráció 2019 március–áprilisának átlagához képest.
A nitrogén-dioxid koncentrációja Magyarországon több településen is csökkent a járványügyi intézkedések nyomán, nemcsak a műholdas mérések, hanem az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata mérőállomási adatai szerint is. Az MTA táblázatában a kijárási korlátozások bevezetése (március 28.) előtti, illetve utáni húsz nap adatait összesítették nyolc mérőállomást nézve, ezek közül a legjelentősebb csökkenést az igen forgalmas budapesti Széna téri állomás rögzítette.
| Nitrogén-dioxid-koncentráció, μg/m3 (medián) – határérték: 85 μg/m3 | ||
| március 8. – március 27. | március 28. – április 16. | |
| Budapest, Erzsébet tér | 26,85 | 17,55 |
| Budapest, Széna tér | 48,2 | 35,05 |
| Debrecen, Hajnal u. | 29,05 | 19,2 |
| Győr, Szent István út | 24,5 | 23,6 |
| Miskolc, Búza tér | 33,75 | 26,1 |
| Pécs, Szabadság u. | 41,5 | 34,05 |
| Sajószentpéter | 15,25 | 12,95 |
| Szeged, Rózsa u. | 20,55 | 21,6 |
Mindezek mellett azonban túlzott optimizmus lenne azt várni, hogy a kedvező tendenciák állandósulnak.
A mérési adatokból ugyanis már látható, hogy a korlátozó intézkedések fokozatos enyhítésével újra megnő az NO2-koncentráció – figyelmeztet az MTA is. Egyes kutatások szerint a kínai nagyvárosok fölött április folyamán már kissé nagyobb NO2-szennyezést lehetett mérni, mint 2019 hasonló időszakában, és a tudósok arra számítanak, hogy az intézkedések enyhítése nyomán hasonló helyzet várható Közép- és Nyugat-Európában, az Egyesült Államok keleti felén és Indiában is.
A szén-dioxid koncentráció is csökkent
Az MTA kutatása kitér az egyik legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid koncentrációjára is. Ezzel kapcsolatban kiemelik: Kínában február folyamán körülbelül 25 százalékkal csökkent a CO2-kibocsátás; március első három hetét is beleszámolva – amikor a szénfelhasználás kezdett már visszatérni a megszokott szintre – összesen 250 millió tonnával kevesebb CO2 került a légkörbe, derül ki egy tanulmányból. Ám a kutatók azt is megjegyzik:
a kínai kormány gazdaságösztönző intézkedései valószínűleg semmissé teszik ezt a fejleményt, mint ahogy a 2008–2009-es válság és a 2015-ös kínai gazdasági lassulás után is történt.
Külön érdekesség – ami ebből a vizsgálatból derül ki -, hogy van bizonyíték arra: a történelmileg jelentős járványok hatást gyakorolnak a szén-dioxid-kibocsátásra. Így például a történelem legpusztítóbb, a 14. század közepén dúló pestisjárványa után csökkent a kibocsátás, és ugyanez történt Dél-Amerikában a 16. század elején a hódítók által behurcolt himlő, egy kiterjedt szalmonellafertőzés és a népirtás miatt. A CO2-koncentráció azért esett vissza, mert embermilliók halála miatt a műveletlen földeket visszahódította a természet, és a növényzet kimutatható mennyiségű üvegházhatású gázt nyelt el.
A közlekedésből származik az összes szén-dioxid-kibocsátás 23 százaléka, az ipar, a különböző gyártási folyamatok és az építkezések pedig a 18,4 százalékáért felelősek. Amennyiben e tevékenységeket visszafogjuk, logikus, hogy a kibocsátás is csökken – írja az MTA.
Az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) viszont a világjárvány ellenére 1,5 százalékos világgazdasági növekedést jelez előre 2020-ra (hozzátéve, hogy az előrejelzés a járványhelyzet alakulásától függően bizonytalan).
Az oslói Center for International Climate and Environment Research elemzése szerint a globális CO2-kibocsátás valószínűsíthetően 0,3 százalékkal lesz alacsonyabb a 2019-eshez képest, ami viszont kevesebb, mint a 2008–2009-es válság miatti 1,3 százalékos csökkenés, ám ha a gazdaság fellendítésére tett erőfeszítéseket részben a dekarbonizációra fordítjuk, annak pozitív hatása lehet.
Ám az MTA arra is figyelmeztet, hogy a szén-dioxid-koncentráció kapcsán nem az éves kibocsátási szint a legfontosabb, hanem az, hogy az ipari forradalomtól kezdve máig relatíve milyen sok üvegházhatású gáz került emberi tevékenység miatt a légkörbe.
„Vagyis, ha egy adott évben ilyen mértékű a kibocsátáscsökkenés, akkor nagyon valószínűtlen, hogy globálisan hatást gyakorolna a szén-dioxid-szintre” – idézik Okszana Taraszovát, a Meteorológiai Világszervezet levegőkörnyezet-kutatási részlegének vezetőjét.
Más problémák is vannak
Az MTA külön hangsúlyozza, hogy bár a légszennyezés, a fény-és zajszennyezés visszaesése, amelyet most megfigyeltek a kutatók, hasznos úgy a környezet, mint az emberi egészség szempontjából, ám a járványügyi intézkedéseknek vannak negatív környezeti következményei is.
- Az MTA összegzése szerint várhatóan az idén kevesebb hulladékot fognak újrahasznosítani, mert sok helyen bezárták a hulladékfeldolgozó és -újrahasznosítható üzemeket attól tartva, hogy a szemét elősegíti a koronavírus terjedését.
- Az élelmiszer-kiskereskedelemben növekszik a műanyag zacskók használata, szintén amiatt az aggodalom miatt, hogy a többször használt papírzacskók hozzájárulhatnak a fertőzéshez.
- Terjed az online ételrendelés és általában az internetes vásárlás, ami miatt több egyszer használatos csomagolóanyag kerül a szemétbe – ráadásul akkor, amikor a köztisztasági vállalatok is nehézségekkel küzdenek a kijárási korlátozások miatt.
További probléma, hogy a lecsökkent szállítási kapacitások és az exportpiacok kiesése miatt jelentős mennyiségben kerül a szeméttelepekre az eladhatatlan zöldség, gyümölcs, virág, tej, tejtermék, hal stb., vagyis a szerves hulladék mennyiségének növekedésére kell számítanunk – derül ki az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNTAD) összefoglalójából.
E hulladékok bomlása ráadásul metánkibocsátással jár, ami azért nem kedvező, mert soha nem volt még ilyen magas ezen üvegházhatású gáz koncentrációja a légkörben a rendszeres mérések óta, mint most.
A karanténintézkedések további környezeti kockázata, hogy őrzés nélkül maradnak az erdők, a szárazföldi és vízi természetvédelmi területek, így zavartalanul folyhat az illegális erdőirtás, az orvvadászat és -halászat.
Ezt részben ellensúlyozhatja, hogy a turizmus gyakorlatilag teljes leállása miatt a turisztikai látnivalók helyszínén csökken a vízfelhasználás és a szennyvízkibocsátás, kevesebb hulladék kerül a környezetbe – összegez az MTA.
