Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Javult a járvány alatt a levegő minősége, de a klímaváltozás problémáját nem ez fogja megoldani

A légszennyezés világszerte mérhetően csökkent a nagyvárosok, iparvidékek fölött, emellett a zaj- és fényszennyezés is látványosan visszaesett, az üvegházhatású gázok koncentrációja viszont a legjobb esetben is alig csökken 2020-ban a kutatók várakozása szerint, mert e gázok esetében a hosszú távú kibocsátás a döntő tényező – áll a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egy friss tanulmányában.

A koronavírus-járvány terjedésének lassítása érdekében az ipari termelésben és a közlekedésben bevezetett globális léptékű korlátozások jelentős mértékben csökkentették bizonyos légszennyező anyagok koncentrációját.

A járvány által elsőként érintett országban, Kínában a jó levegőminőséggel jellemzett napok aránya a pekingi ökológiai és környezetügyi minisztérium összesítése szerint 337 városban 11,4 százalékkal növekedett.

A csökkenéshez részben hozzájárultak a szigorodó környezetvédelmi standardok is, az idén január 25-ére eső holdújév miatti szokásos szünet, de nagyobbrészt a karanténintézkedések következménye. A NO2 koncentrációjának csökkenése előbb Vuhan városában és közvetlen környezetében, később, fokozatosan az egész országban megfigyelhető volt – derül ki a kutatásból.

Budapesten is érezni lehet

A nitrogén-dioxid-kibocsátás csökkenése Európában is mérhető volt – olvasható a tanulmányban. Az Európai Űrügynökség, az ESA Sentinel–5 műholdjával rögzített adatokból például az derült ki, hogy Olaszország északi része, a Pó folyó völgye fölött is csökkent a légszennyezés.

A nitrogén-dioxid szúrós szagú, vörösesbarna gáz, ami akkor keletkezik, amikor az égés hőmérséklete elég magas ahhoz, hogy a levegő molekuláris nitrogénje reakcióba lépjen az oxigénnel. Legnagyobb mértékben szénerőművek bocsátják ki, de jelentős kibocsátók a belső égésű motorok is. Belégzése tüdőödémát, tüdőgyulladást okoz, a huzamosabb kitettség következményei pedig a tüdő ellenálló képességének csökkenése, az asztma súlyosbodása, a tüdőfunkció gyengülése. A gáz a levegőben reagál a vízgőzzel, salétromsavat képez, így fokozva a savas eső problémáját is, de az NO2-szennyezés szerepet játszik az ún. fotokémiai szmog, e jellemzően nagyvárosokban a napsugárzás hatására fellépő, vörösesbarna köd kialakulásában is.

A Holland Királyi Meteorológiai Intézet (KNMI) kutatóinak eredményei pedig azt mutatják, hogy a nitrogén-dioxid-kibocsátás Európa-szerte csökkent március 13. és április 13. között, ahogy a járványügyi intézkedések sorra életbe léptek, és éreztetni kezdték hatásukat. A holland kutatók Milánót, Madridot, Rómát és Párizst emelték ki, ahol 47, 48, 49, illetve 54 százalékkal csökkent a koncentráció 2019 március–áprilisának átlagához képest.

Nitrogén-dioxid-koncentrációk Európában március 13. és április 13. között. (Forrás: KNMI/ESA)

A nitrogén-dioxid koncentrációja Magyarországon több településen is csökkent a járványügyi intézkedések nyomán, nemcsak a műholdas mérések, hanem az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata mérőállomási adatai szerint is. Az MTA táblázatában a kijárási korlátozások bevezetése (március 28.) előtti, illetve utáni húsz nap adatait összesítették nyolc mérőállomást nézve, ezek közül a legjelentősebb csökkenést az igen forgalmas budapesti Széna téri állomás rögzítette.

Nitrogén-dioxid-koncentráció, μg/m3 (medián) – határérték: 85 μg/m3
március 8. – március 27. március 28. – április 16.
Budapest, Erzsébet tér 26,85 17,55
Budapest, Széna tér 48,2 35,05
Debrecen, Hajnal u. 29,05 19,2
Győr, Szent István út 24,5 23,6
Miskolc, Búza tér 33,75 26,1
Pécs, Szabadság u. 41,5 34,05
Sajószentpéter 15,25 12,95
Szeged, Rózsa u. 20,55 21,6

Mindezek mellett azonban túlzott optimizmus lenne azt várni, hogy a kedvező tendenciák állandósulnak.

A mérési adatokból ugyanis már látható, hogy a korlátozó intézkedések fokozatos enyhítésével újra megnő az NO2-koncentráció – figyelmeztet az MTA is. Egyes kutatások szerint a kínai nagyvárosok fölött április folyamán már kissé nagyobb NO2-szennyezést lehetett mérni, mint 2019 hasonló időszakában, és a tudósok arra számítanak, hogy az intézkedések enyhítése nyomán hasonló helyzet várható Közép- és Nyugat-Európában, az Egyesült Államok keleti felén és Indiában is.

A szén-dioxid koncentráció is csökkent

Az MTA kutatása kitér az egyik legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid koncentrációjára is. Ezzel kapcsolatban kiemelik: Kínában február folyamán körülbelül 25 százalékkal csökkent a CO2-kibocsátás; március első három hetét is beleszámolva – amikor a szénfelhasználás kezdett már visszatérni a megszokott szintre – összesen 250 millió tonnával kevesebb CO2 került a légkörbe, derül ki egy tanulmányból. Ám a kutatók azt is megjegyzik:

a kínai kormány gazdaságösztönző intézkedései valószínűleg semmissé teszik ezt a fejleményt, mint ahogy a 2008–2009-es válság és a 2015-ös kínai gazdasági lassulás után is történt.

Külön érdekesség – ami ebből a vizsgálatból derül ki -, hogy van bizonyíték arra: a történelmileg jelentős járványok hatást gyakorolnak a szén-dioxid-kibocsátásra. Így például a történelem legpusztítóbb, a 14. század közepén dúló pestisjárványa után csökkent a kibocsátás, és ugyanez történt Dél-Amerikában a 16. század elején a hódítók által behurcolt himlő, egy kiterjedt szalmonellafertőzés és a népirtás miatt. A CO2-koncentráció azért esett vissza, mert embermilliók halála miatt a műveletlen földeket visszahódította a természet, és a növényzet kimutatható mennyiségű üvegházhatású gázt nyelt el.

A közlekedésből származik az összes szén-dioxid-kibocsátás 23 százaléka, az ipar, a különböző gyártási folyamatok és az építkezések pedig a 18,4 százalékáért felelősek. Amennyiben e tevékenységeket visszafogjuk, logikus, hogy a kibocsátás is csökken – írja az MTA.

Az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) viszont a világjárvány ellenére 1,5 százalékos világgazdasági növekedést jelez előre 2020-ra (hozzátéve, hogy az előrejelzés a járványhelyzet alakulásától függően bizonytalan).

Az oslói Center for International Climate and Environment Research elemzése szerint a globális CO2-kibocsátás valószínűsíthetően 0,3 százalékkal lesz alacsonyabb a 2019-eshez képest, ami viszont kevesebb, mint a 2008–2009-es válság miatti 1,3 százalékos csökkenés, ám ha a gazdaság fellendítésére tett erőfeszítéseket részben a dekarbonizációra fordítjuk, annak pozitív hatása lehet.

Ám az MTA arra is figyelmeztet, hogy a szén-dioxid-koncentráció kapcsán nem az éves kibocsátási szint a legfontosabb, hanem az, hogy az ipari forradalomtól kezdve máig relatíve milyen sok üvegházhatású gáz került emberi tevékenység miatt a légkörbe.

„Vagyis, ha egy adott évben ilyen mértékű a kibocsátáscsökkenés, akkor nagyon valószínűtlen, hogy globálisan hatást gyakorolna a szén-dioxid-szintre” – idézik Okszana Taraszovát, a Meteorológiai Világszervezet levegőkörnyezet-kutatási részlegének vezetőjét.

Más problémák is vannak

Az MTA külön hangsúlyozza, hogy bár a légszennyezés, a fény-és zajszennyezés visszaesése, amelyet most megfigyeltek a kutatók, hasznos úgy a környezet, mint az emberi egészség szempontjából, ám a járványügyi intézkedéseknek vannak negatív környezeti következményei is.

  • Az MTA összegzése szerint várhatóan az idén kevesebb hulladékot fognak újrahasznosítani, mert sok helyen bezárták a hulladékfeldolgozó és -újrahasznosítható üzemeket attól tartva, hogy a szemét elősegíti a koronavírus terjedését.
  • Az élelmiszer-kiskereskedelemben növekszik a műanyag zacskók használata, szintén amiatt az aggodalom miatt, hogy a többször használt papírzacskók hozzájárulhatnak a fertőzéshez.
  • Terjed az online ételrendelés és általában az internetes vásárlás, ami miatt több egyszer használatos csomagolóanyag kerül a szemétbe – ráadásul akkor, amikor a köztisztasági vállalatok is nehézségekkel küzdenek a kijárási korlátozások miatt.

További probléma, hogy a lecsökkent szállítási kapacitások és az exportpiacok kiesése miatt jelentős mennyiségben kerül a szeméttelepekre az eladhatatlan zöldség, gyümölcs, virág, tej, tejtermék, hal stb., vagyis a szerves hulladék mennyiségének növekedésére kell számítanunk – derül ki az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNTAD) összefoglalójából.

E hulladékok bomlása ráadásul metánkibocsátással jár, ami azért nem kedvező, mert soha nem volt még ilyen magas ezen üvegházhatású gáz koncentrációja a légkörben a rendszeres mérések óta, mint most.

A karanténintézkedések további környezeti kockázata, hogy őrzés nélkül maradnak az erdők, a szárazföldi és vízi természetvédelmi területek, így zavartalanul folyhat az illegális erdőirtás, az orvvadászat és -halászat.

Ezt részben ellensúlyozhatja, hogy a turizmus gyakorlatilag teljes leállása miatt a turisztikai látnivalók helyszínén csökken a vízfelhasználás és a szennyvízkibocsátás, kevesebb hulladék kerül a környezetbe – összegez az MTA.

via Magyar Tudományos Akadémia
Címlapkép: Forrás: KNMI/ESA