Éjjel megjelent az országos rendőrfőkapitány határozata, melynek értelmében mától „az agrárágazat munkaerőigényének biztosítása céljából” a szomszédos országokból már beléphetnek Magyarországra az agrárágazatban dolgozók – feltéve, ha esetükben a koronavírus-fertőzés gyanúja nem merül fel és érvényes munkaszerződésük van, írja az atv.hu.
Az agrárágazatban dolgozók a határátlépés előtt 3 nappal kötelesek értesíteni a járványügyi hatóságot is, Magyarországon pedig kötelezően 14 napos munkahelyi karanténba kell vonulniuk. A határozat szerint ez azt jelenti, hogy a dolgozókat csoportosan a szálláshelyükre kell szállítani, „az egyéni utazás pedig nem megengedett”, a szálláshelyüket csak a munkavégzés céljából és csak csoportosan hagyhatják el.
Továbbá azt is kiköti, hogy a betegségre utaló tünetet észlelő dolgozó munkát nem végezhet, „őt a munkáltató köteles elkülöníteni a többi agrárágazatban dolgozótól, és a munkáltató köteles egy órán belül telefonon tájékoztatni a járványügyi hatóságot”.
Bár egy március 11-i kormányrendelet szerint a külföldről érkező nem magyar állampolgárok nem léphetnek be Magyarország területére, az országos rendőrfőkapitány azonban a szomszédos országok állampolgárai esetében a „humanitárius célból történő áthaladást”, illetve az agrárágazat munkaerőigényének biztosítása céljából történő beutazást engedélyezheti.
A járvány következtében kieső külföldi munkaerő Európa-szerte feszültséget váltott ki. Az ausztriai Burgenlandban például ingyenes szállással és egyéb kedvezményekkel igyekezték a Magyarországról ingázó ápolókat maradásra bírni, Nagy-Britanniában iparági számítások szerint 90 ezer mezőgazdasági munkás hiányzik a rendszerből (az eddig a szektorban dolgozók nagy része Romániából és Bulgáriából érkezett), a német sajtóban pedig kisebb pánikot is kiváltott a kelet-európai gondozók, és mezőgazdasági idénymunkások elmaradásának veszélye.
Arról azonban továbbra sem esik szó szinte sehol, hogy a vendégmunkások jellemzően alulfizetettek és rendkívül kiszolgáltatottak, és – legalább a járványhelyzetre való tekintettel – nagyobb megbecsülést és tisztességesebb jövedelmet kellene kapniuk.
Az pedig továbbra is kérdéses, hogy nincsenek-e kitéve fokozott veszélynek – gondoljunk csak arra 200 román állampolgárságú munkásra, akik egy német húsüzemben fertőződtek meg koronavírussal a közelmúltban.
Magyarországon a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége többek közt arra is felhívta nemrég a kormány figyelmét, hogy komolyan veszélybe kerül a szezonális munkák elvégzése (jelenleg pl. a spárga és a szamóca betakarítása) és vele az élelmiszerellátás biztonsága, ezért azt kérte, hogy „Szerbia és Ukrajna tekintetében kerüljön kidolgozásra a szezonális munkaerő belépésének engedélyezési rendszere”.
Az Agrárkamara szerint a késő tavaszi fagyok miatt az átlagosnál kisebb spárgatermésre számítanak a termelők, de még ennek a betakarítása is komoly gondokat okoz, tekintve, hogy országosan 4500 felkészült és gyakorlott idénymunkást igényel. A szamóca esetében a szabadföldi termés betakarításával ezen a héten indul a munkacsúcs, a június második feléig tartó szezonban 13 ezer mezőgazdasági idénymunkásra van szükség. A nyár elejétől október végéig, az alma- és szőlőszüretig folyamatosan érő zöldségek és gyümölcsök betakarítása Magyarországon havonta átlagosan mintegy 60-70 ezer ember idényjellegű mezőgazdasági foglalkoztatását igényli – írja az MTI.
Míg a munkások szomszédos országokból való beengedéséről határozatot hozhat az országos rendőrfőkapitány, érdemes megemlíteni a kormány által beengedett, nem éppen a szomszédból érkező dél-koreai munkások esetét is, amiről épp tegnap számoltunk be. Nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy az komáromi elektromosautó-akkumulátor gyár újraindítása, illetve a gödi Samsung-gyár bővítése érdekében a kormány megszegte a saját maga által hozott beutazási tilalmat.
