Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nem mindenhol nagy a boldogság: a digitális oktatás sokaknak egyenlő az évismétléssel

A héten már kapott hideget-meleget a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől (PDSZ) Maruzsa Zoltán oktatási akciócsoportvezető államtitkár, amiért azt fejtegette, hogy a hétfőn elindult tantermen kívül digitális munkarend mekkora „boldogságot” idézett elő az oktatási rendszerben.

Most a másik pedagógus szakszervezettől, a Pedagógusok Szakszervezetétől (PSZ) is megkapta a magáét az államtitkár, de ha ez nem lenne elég, az is látszik, hogy a hirtelen – kényszerből – elinduló digitális oktatás és tanulás az elmaradottabb településeken élők számára mennyire megugorhatatlan kihívást jelent.

A PSZ szombaton kelt, Maruzsa Zoltánnak címzett nyílt levele szerint bár a pedagógusok többsége valóban pozitívan állt a digitális távoktatáshoz, amelyre egy hétvége alatt kellett felkészülni, az erős túlzás, hogy -miként az államtitkár fogalmazott -„boldogság van szerte a rendszerben”, és az is túlzás, hogy a pedagógusoknak most több idejük van.

A szakszervezet a kijelentés után szavazást indított a Facebookon, és az eredmény egészen másról szól: egy nap alatt 1500 szavazóból 97% nyilatkozta azt, hogy többet dolgozik.

„A pedagógusok hihetetlen munkabírással és akarattal készítik folyamatosan a digitális anyagokat a -néha nehezen elérhető – diákok számára. Értékelik a visszaérkezett munkákat, próbálnak megfelelni az intézményvezetők és a fenntartók adminisztrációs elvárásainak, vagyis sokkal többet dolgoznak, mint ahogyan azt az államtitkár gondolja. Ráadásul sok idősebb pedagógusnak óriási erőfeszítést igényel a digitális oktatás, hiszen ők csak most tanulják a módszert a fiatalabb kollégáiktól”

– teszi hozzá a PSZ.

Szerintük az sem fedi a teljes valóságot, hogy „jól vizsgázik például a digitális munkarendet lehetővé tevő, a tárca által fejlesztett KRÉTA-rendszer”. A visszajelzések alapján éppen ez a rendszer omlik össze, sokszorosan megnehezítve a feladatok teljesítését pedagógusoknak és diákoknak egyaránt.

Arra már a Partizán pénteken közzétett videója világít rá, hogy van, ahol ennél  is súlyosabb problémákba ütközik a digitális oktatás. Erről Benkő Fruzsina, a borsodi szegény gyerekekkel foglalkozó InDaHosue Hungary Egyesület elnöke, Dr. Both Emőke, a BAGázs Egyesület vezetője és Orsós János, a Dr. Ámbédkar Iskola alapítója beszélt.

Az elmaradottabb településeken vannak alapvető infrastrukturális hiányosságok: sokaknak nincs számítógépe, nincs internet-előfizetése. Ennek ellenére az iskola elvárja, hogy fel legyenek töltve a házi feladatok, különben a diák nem fogja tudni teljesíteni az évet.

Mint arra rámutatnak, az eszközhiány azonban csak részprobléma: van olyan család, ahol egy szobában él kilenc ember a beteg, kerekesszékes nagypapától a egészen a csecsemőkig, itt pedig eszközhiány nélkül is nehéz megvalósítani a digitális tanulást. Sokszor nagyon kicsi helyen laknak nagyon sokan, az ilyen családban élő gyerekeknél nagyon nehéz olyan környezetet teremteni – még internettel együtt is -, amely nem zavarja őt a tananyag feldolgozásában.

További kockázat, hogy alacsony a szülők iskolai végezettsége, viszonylag magas az írástudatlanok aránya, így ők sem tudják segíteni a gyerekeket a tanulásban.

Azoknál a gyerekeknél, akiknek normális körülmények között is nehézségeik vannak, ez a három hónapos kiesés szinte biztosan ahhoz vezet, hogy meg kell ismételniük az évet

– mondják a szakértők.

Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán