Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Bajba kerülhetnek a gyárak dolgozói, nem akarnak fizetni a cégek, amíg áll a termelés

Tegnap óta sorra jelentik be a koronavírus miatti teljes vagy részleges leállásukat az európai autógyárak, köztük a győri Audi, a szentgotthárdi Opel, a székesfehérvári Denso, a kecskeméti Mercedes és az esztergomi Suzuki is. Hogy mi lesz a hetekre munka nélkül maradó dolgozókkal, arról csak kevés cég adott hivatalos tájékoztatást.

A Suzuki kommunikációs vezetője, Bonnár-Csonka Zsuzsanna az MTI kérdésére azt mondta: a gyár dolgozói a koronavírus okozta leállás alatt is kapnak fizetést, az intézkedés részleteinek kidolgozása zajlik.

A kecskeméti Mercedes vezetése pedig így fogalmaz:

„A termelés megszakítása idejére munkatársainknál egyrészt a kollektív szerződésnek megfelelően bevezetett munkaidőkeretet alkalmazzuk, illetve ezen időszak egy részében számukra kollektív szabadságot rendelünk el. Így biztosítjuk ebben az időszakban is a kecskeméti gyár munkatársainak fizetését.”

László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke a leállások bejelentésekor arról számolt be a Népszavának, hogy kaotikus állapotok alakultak ki a gyárakban, több cég ugyanis vis maior helyzetre (vagyis előre nem látott akadályra, kényszerítő tényezőre) hivatkozva nem akar úgynevezett „állásidőre” bért fizetni a dolgozóknak. Az állásidő a munkavállaló „otthon tartásának” egy formája, amikor a munkáltató saját döntése alapján nem tesz eleget a foglalkoztatási kötelezettségének, amely időszakra a munkavállalónak az otthon töltött időre alapbért – és ha a beosztás szerint bérpótlék is járna, akkor azt is – kell fizetnie.

A probléma egyik része, hogy számos dolgozó nem tudja kire bízni a gyerekét a hétfői iskolabezárások miatt, a termelésben pedig nem lehetséges a home office, így ők kiesnek a munkából. Távollétük igazolására és a kifizetésükre azonban úgy tűnik, nincs valódi, jogszerű megoldás. A gyerekes szülők most jobb híján fizetett szabadságra mentek (bár ez sem jogszerű, mert azt 15 nappal előbb kellett volna bejelenteni), táppénzre ugyanis nem mehetnek, mivel az iskolabezárások miatt a szülő nem számít keresőképtelennek. A szakszervezet vezetője szerint ez átmenetileg eltakarja ugyan a problémákat, de nem lehet tartósan a szabadnapokra építeni, hiszen ezek száma véges.

A gyerekek otthoni tanulása egyébként „különös méltánylást érdemlő családi körülmény”, amikor a munkavállaló jogosult otthon maradni, ezért hátrány nem érheti, és munkaviszonya sem szüntethető meg erre hivatkozva. A probléma csupán az, hogy bár a munkáltató köteles elengedni a dolgozót, fizetést nem köteles adni neki, így ez nem egy fenntartható megoldás a következő hetekre.

A másik probléma a beszállítói rendszerek összeomlása: egyrészt külföldről (pl. a gócpontnak számító Olaszországból) nem tudnak alapanyagot behozni Magyarországra, ezért hazaküldik a gyárakból a dolgozókat, másrészt a határzár is nehezíti a helyzetet, az ország északi részén ugyanis sok Szlovákiából érkező dolgozó nem tud munkába állni a jelenlegi szabályozások miatt. Nekik most, ha belépnének Magyarországra, 14 napra karanténba kellene vonulniuk, aki pedig nem magyar állampolgárként jár át Szlovákiából Magyarországra, most be sem tud jönni. Mivel a határok lezárása olyan közhatalmi intézkedés, amelyre a munkáltatónak nincs ráhatása, ilyen esetben a munkavállalók állásidejének elrendelése szükséges, díjazás ugyanakkor hivatalosan nem jár nekik, hacsak nem hajlandó a munkáltató megállapodni róla.

Mivel a vállalatok nem akarnak állásidőt fizetni a kieső időszakra a dolgozóknak, számos munkavállaló anyagi biztonsága veszélybe kerülhet. László Zoltán szerint ezek a problémák azonnali intézkedéseket igényelnének, nem várhatnak heteket, de még napokat sem.

A Vasas szerint az, hogy a termeléshez szükséges alapanyagok nem jutnak el a munkavégzés helyére, nem vis maior, hanem a munkáltató működési kockázata, jelen esetben ugyanis számolnia kellett hasonló helyzetek bekövetkezésével.

Így az alapbér (elvileg) jár az állásidőre abban az esetben is, ha például egy koronavírussal érintett területről, az ottani leállás miatt nem érkezik meg a szükséges áru.

A Népszava által megkérdezett ügyvédek szerint a munkáltatók nagyon változó gyakorlatot követnek, mivel a hatályos munkajogi szabályokat nem a jelenlegi szélsőséges helyzetekre hozták. Aki tudott, munkavállalóinak otthoni munkavégzést rendelt el, vagy a munka- és pihenőnapok átcsoportosításával oldották meg a dolgozók otthonmaradását. Voltak olyan munkáltatók is, akik a szabadság kiadásáról állapodtak meg, míg mások olyan egyezséget kötöttek dolgozóikkal, hogy otthon maradhatnak, a bérük viszont alacsonyabb lesz. És vannak azok, akik néhány nap leforgása alatt létbizonytalanságba taszították a dolgozóikat.

A Vasas szerint emiatt további kormányzati intézkedésekre lenne szükség, méghozzá hamar: szeretnék, ha a lakosság számára is hiteltörlesztési moratóriumot hirdetnének (erre időközben a Magyar Nemzeti Bank is javaslatot tett), illetve azt is várják, hogy a kormány hozzon létre egy olyan alapot, amelyből kompenzálni lehet az érintett dolgozók kieső bérét.

Címlapkép: MTI/Bús Csaba