A parlamenti ülésszakok idején már hagyománnyá vált, hogy négyhetente, amikor a házszabály szerint nem bújhat ki a válaszadás alól, Orbán Viktor miniszterelnöknek szópárbajoznia kell az ellenzéki képviselőkkel. Bár a kormányfőtől általában kitérő válaszon és szurkálódáson kívül érdemi válaszra nem nagyon számíthatunk, az ellenzéknek legalább alkalma nyílik szembesíteni őt az ország nem fideszes felének valóságával.
Ezúttal többek közt Jakab Péter (Jobbik), Harangozó Tamás (MSZP), Arató Gergely (DK), Keresztes László Lóránd (LMP) és Mellár Tamás (Párbeszéd) fogja kérdezni Orbánt.
Miért csúszik a paksi bővítés már évek óta, és mikor jön el az a pont, amikor a kormány belátja, hogy nem lesz belőle semmi? – talán ez volt a legtartalmasabb kérdés, amelyet Orbán kapott a mai azonnali kérdések órájában.
Nem meglepő módon, teljesen ignorálta a kérdést, mintha el sem hangzott volna.
A ritka alkalmakat leszámítva, amikor valamilyen nagy győzelem, vagy épp verség után valami újdonságot kell mondania, az azonnali kérdések koreográfiája mára igen unalmassá vált. Az ellenzéki képviselők kígyót-békát vágnak Orbán fejéhez, amire a kormányfő méltóságteljes semmitmondással és előre felírt, bármikor bedobható panelekkel válaszol.
Ha jobbikos kérdezi, akkor a baloldali és liberális pártokkal való kiegyezést felemlegetve pattintja le, ha MSZP-s, DK-s, vagy LMP-s, akkor a a Jobbik egykori antiszemitizmusát emlegeti fel.
Ha a kivándorlásról kérdezik, akkor ferdít: miért támadja az ellenzék a külföldön szerencsét próbáló fiatalokat? Holott a kormányt támadják, amiért olyan környezetet teremt az országba, hogy sokan kivándorlásra kényszerülnek.
Szociális problémák, szegénység, egészségügy, oktatás a kérdés: az „elmúltnyolcév” még mindig tökéletes panel, lehet a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok valóban nem túl népbarát megszorításait ostorozni.
Kormánypárti üzletemberek gazdagodása? A kormány piaci folyamatokat nem kommentál.
Lassan már előre meg tudjuk írni az egész forgatókönyvet.
A politikusi semmitmondást és manipulációt mindenesetre a jövőben is leleplezzük. A Mérce kizárólag olvasói támogatásából működik, így mi megtehetjük, hogy kivétel nélkül minden ferdítést, álságos kijelentést leleplezzünk.
Ha szeretnéd, hogy ez továbbra is így maradjon, támogasd a Mércét!
Támogatás egyszerűen, bankkártyával, PayPal-on keresztül:
A Jobbik képviselője szerint Orbán érzékenyen reagált az ellenzéki kérdésekre, és társaihoz hasonlóan a miniszterelnök szemére vetette, hogy nem válaszolt érdemben ezekre a kérdésekre, például arra, hogy miért nem költenek az egészségügyre.
Z. Kárpát rámutatott: Magyarországott újabb migrációs hullám fenyegeti, de nem meggyőző, hogy nincs önálló határőrésg, így azt kérdezi a jobbikos politikus Orbántól, partner-e a kormány abban, hogy újra határőrséget állítsanak fel.
Orbán válaszában arra hivatkozott, ő sem elégedett azzal, amennyit a kormány fordítani tudott egészségügyre, de szerinte ez az összeg így is sokkal több, mint a korábbi kormányoknál.
„Határőrség van, ott van a határnál, a rendőrök és a katonák együtt ellátják a határok őrizetét, és azt még az ellenzéki szimpatizáns választópolgárok sem vonják kétsébe, hogy kiemelkedően látják el feladatukat” – vágott vissza Z. Kárpátnak.
A jobbikos kérdező szerint ez a válasz gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormány nem támogatja az önálló határőrséget, vitára méltónak sem tartja ezt az elképzelést. Azt is felrótta a kormánynak: saját házszabályaikat is megszegik szerinte azzal, hogy nem adnak érdemi választ a parlamentben az azonnali kérdésekre.
Amikor lejárt Z. Kárpát felszólalási ideje, Lezsák levezető elnök rápirított, hogy a házszabály a válaszadási kötelezettség mellett azt is mondja, mennyit beszélhet egy képviselő, Z. Kárpát pedig szerinte túllépte ezt.
A miniszterelnök viszontválaszában úgy fogalmazott: a határvédelem nem filozófiai kérdés, hanem kemény meló, és ezt a munkát a rendőrség és a katonaság kitűnően ellátja, ezen nem kell változtatni.
Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője személyes múltjával vezette fel kérdését, elmondta, hogy szegény családból származik és „falusi parasztgyerek”, aki a 60-as, 70-es években nőtt fel. A képviselő elmondta, hogy annak ellenére, hogy nem volt a családja kommunista, sőt, kulákok voltak, mégis diplomát tudott szerezni és egyetemi tanárrá válhatott.
Egyetemi tanárként Mellár végigkövette a rendszerváltás után, hogy milyen tanulók érkeztek az egyetemekre, elmondása szerint főként azt látta, hogy míg korábban igen, a rendszerváltást követően a szegény parasztcsaládok gyermekei nem tudtak felzárkózni.
Orbán évértékelőjét meghallgatva „örömében” megnézte a vonatkozó adatokat, azonban azt látta, hogy az Orbán által elmondottakkal ellentétben nem történt valódi fejlődés, például a szociális ellátás területén sem történt felzárkózás, illetve még a „legjobbnak számító” gazdaság terén sem történt jelentős fejlődés, nincs nagy eltérés például a kilencvenes évek végi állapothoz képest.
Mellár tehát megkérdezte a miniszterelnököt:
„Mire alapozta a gazdaság növekedésére vonatkozó megállapítást; csak nem arra, hogy az országgyűlési képviselők vagyona hatszorosára növekedett 2010 után?”
Orbán a Mellár által elmondottakra azzal válaszolt, hogy „próbálta kibogozni a kérdést, de nem sikerült”, viszont „legalább megismertem a véleményét”, amit „nagy tisztelettel” meghallgatott.
Majd rátért arra, hogy „az idő múlása nyilvánvalóan mezavarja az ember emlékeit”, ugyanis „említésre méltó a tény”, hogy a Mellár által a társadalmi mobilitása miatt dicsért „kommunista rendszerben a fiatalok tíz százaléka ment felsőoktatásba, most meg harminc”.
„Tudom, hogy gyűlöl bennünket, de ne homályosítsa el a látását ilyen nyilvánvaló statisztikai kérdésekben.”
Mellár Tamás viszontválaszát azzal kezdte, hogy „a két időszak ebben a tekintetben nyilvánvalóan nem hasonlítható össze”, régebben a diploma szerepe sokkal magasabb volt, és a diploma régen biztosíték volt arra, hogy vezető értelmiségi pályára jusson az ember.
„Ha megnézi Ön, hogy mesterképzésre és doktori iskolába kik járnak, akkor látható, hogy érvényesül a kontraszelekció”
– mondta el a párbeszédes képviselő.
Orbán Viktor újbóli válaszában úgy fogalmazott, hogy „én is érzékelem, hogy kegyetlenség erre válaszolni, de mint ígértem, olyan az adjonisten, amilyen a fogadjisten”. A miniszterelnök elmondta, hogy „egy darabig figyelte a professzor úr makroökonómiai fejtegetéseit”, de ezzel 2011-ben felhagyott, azonban felolvasná Mellár egy 2011-es cikkének egy részletét:
„Ha nyárra nincs IMF-szerződés, bedőlhet a magyar gazdaság, de ez nem reális eshetőség, az egyezségnek ugyanis nincs alternatívája.”
Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője visszautalt Harangozó Tamás kérdésére. Utóbbira a miniszterelnök azt válaszolta, ma a fiataloknak jobb esélye van a boldogulásra, mint 10 éve.
Keresztes szerint ehhez képest mára minden hatodik anyaországi magyar gyermek külföldön születik, Pécsről 15 ezer ember ment el kényszerűségből az elmúlt években.
Milyen esélyt adott a magyar fiataloknak? – tette fel a kérdést Keresztes.
Második kérdése a paksi atomerőműre vonatkozott. A zöldpolitikus szerint a paksi projekt „döglődik”, több éves csúszásban. Van-e fogalma mennyibe fog kerülni – kérdezte. Elismeri-e, hogy az oroszok, akik pályázat nélkül kapták meg a kivitelezés jogát, nem tudták elvégezni a tervezést.
Mikor jön el az a pont, amikor a társadalom érdekében visszalépnek a generációkat eladósító paksi bővítéstől? Vállalja-e a felelősséget ezért a tragikusan rossz döntésért? – kérdezte Keresztes.
A politikus Paksot érintő kérdéseinek lényegi részeit Orbán simán ignorálta, nem válaszolt egyáltalán. Csak annyit mondott, nem ismer olyan szén-dioxidmentes gazdaságot, ami a nukleáris energiát nélkülözni tudná.
Higgye el, ez az egyetlen racionális döntés – mondta.
A fiatalok kivándorlását illetően is csak ferdítéssel reagált Orbán: nem érti, miért támadja az ellenzék azokat a fiatalokat, akik külföldön akarják kipróbálni tudásukat, a kormányfő ugyanis csak elismeréssel van irántuk.
Majd hozzátette: az utóbbi években többen költöznek haza, mint amennyien kivándoroltak.
Viszontválaszában Keresztes megkérdezte: ha már annyira szeret konzultálni a kormányfő, mikor kérdezi meg a magyarokat a paksi kalandorprogramról?
Orbán szerint ez a konzultáció megtörtént, 2014 januárjában az „Önök legfontosabb kampányüzenete” volt Paks 2 elutasítása.
„Ezt a kérdést mi a választással eldöntöttnek tekintjük” – zárta mondanivalóját Orbán.
A DK-s Arató Gergely azt kérte számon Orbántól, hogy nem válaszolt Jakab Péter kérdésére, amikor ő azt kérdezte, hogy hogyan nézünk szembe a koronavírus-járvánnyal akkor, amikor az egészségügy kínzó, napi finanszírozási problémákkal küzd. Harangozó Tamásnak sem válaszolt szerinte a miniszterelnök, aki megkérdezte, hogy a szegény sorsúakat miért rekeszti ki a kormány az oktatási intézkedéseivel, ahogyan arra sem felelt, hogy mit kínál az ország a szegényeknek a közmunkán és a kivándorláson kívül.
Orbán válaszában azzal érvelt: 1990 óta parlamenti képviselő, aígy tudja, hogy az embernek minden négyéves ciklus utána ki kell állni, és számot kell adni, hogy mit tett az országért, és meg fogja ezt tenni 2022-ben is.
A koronavírusról Orbán azt mondta, még nincs mai tudásunk szerint Magyarországon fertőzött, de elég valószínű, hogy lesz. Erre fel kell készülni, de az ellenzék szerinte politikai kérdést csinál ebből, pedig ez szakmai kérdés. Kiemelte: a kormány felkészült, és támogatást kért az ellenzéktől is szakmai munkához, hogy közösen tudjuk legyőznia vírust, ha majd itt lesz.
Arató viszontválaszában visszavágott:
„Önnel szemben én nyertem egyéni körzetet parlamenti választáson, így tudom, milyen közvetlenül a választók szemébe nézni megméretni magam”
Arató hozzátette: Orbán állításával szemben nem az egészségüggyel, hanem a kormánnyal szemben áll fent bizalmatlanság, és szerinte Orbán továbbra sem válaszolt arra, hogy a kritikus járávnyhelyzetben hogyan javítja a kormány a tönkretett egészségügy helyzetét.
Orbán viszontválaszában ismét az MSZP-SZDSZ-kormány egészségügyi szakpolitkai teljesítményét elővéve „elmúltnyolcévezett” egyet.
Harangozó Tamás, az MSZP képviselője kérdésében elmondta, hogy az azonnali kérdések óráján a miniszterelnök még „egyetlen, normális épkézláb választ nem adott”, és ahelyett, hogy az Orbán által emlegetett, főként az ellenzék felől ellene irányuló személyeskedés érvényesülne, valójában éppen Orbán Viktor személyeskedik. Ennek megfelelően ő is személyesre veszi a kérdését.
Harangozó ezt követően egy 1989-ben Orbán Viktorral készült, a 168 órán megjelent interjút idézett fel: elmondása szerint akkor a fiatal Orbán arról beszélt, hogy egy „faluszéli vályogházból indította életét és ott nőtt fel”, ezzel pedig egy „olyan világban élt, ahol gimnazista és egyetemista lehetett, majd az ország miniszterelnöke”. Harangozó Orbánhoz szegezte a kérdést:
„Ön szerint egy olyan országot épített az elmúlt tíz évben, ahol bárki hasonló körülmények közül bárki hasonló pályát tud bejárni?”
A képviselő szerint jelenleg Magyarországon szinte a zsidótörvények idejét idéző hangulatkeltés zajlik.
Orbán Viktor válaszában elmondta, hogy „amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten” – tisztességes kérdésre tisztességes választ ad, azonban ha „megtámadnak minket, visszatámadunk”, így hát a válasza most is ennek megfelelő lesz:
„Ha már a zsidótörvényeket emlegette, akkor gondolkodjanak el azon, hogy egy olyan párt szövetségese, amelynek az alelnöke felállt és azt mondta, hogy össze kellene írni a zsidó származású képviselőket és kormánytagokat.”
Orbán Viktor miniszterelnök ezt követően arról beszélt, hogy „jó lelkiismerettel mondja”, hogy „2010 után egy olyan Magyarországon élünk, amelyben a nehéz helyzetű fiataloknak sokkal jobb kilátásaik vannak, mint 2010 előtt”.
Harangozó Tamás ezt követően válaszában arról beszélt, hogy ezek szerint Orbánnak „fogalma sincs milyen országot épít”, így hát Jakab Péter kezdőkérdésében semmi kifogásolnivaló nincsen.
Végül Orbán második Harangozóhoz címzett válaszában elmondta, hogy 2010-ben még csak 3 600 000 munkavállaló volt és 10-11 százalék munkanélküliség, ehhez képest ma 4,5 millió ember dolgozik.
„Legyen legalább olyan jó a következő 10 évünk, mint az elmúlt tíz év volt.”
– fejezte be Orbán felszólalását.
Első kérdezőként a Jobbik elnöke, Jakab Péter fordult a miniszterelnökhöz. Jakab felemlegette, Orbán egy olyan országról beszél, ahol soha nem volt még ilyen jó az élet, és már csak egy tisztasági festés kell a kórházban, és minden rendben lesz.
Ez az ország Svájc, Ön viszont Magyarország miniszterelnöke – emlékeztette Jakab.
A képviselő hosszan sorolta az ország társadalmi problémákat, a gyermekes családok közel felének szegénységét, a férfiak többségének nyugdíj előtti halálát.
Jakab szerint Orbán elvesztette a kapcsolatot a valósággal: nem konzultálgatni kell, nem levelezgetni, ki kell menni a nép közé – mondta.
A kormányfő válaszát azzal kezdte, hogy megfeddte Jakabot, amiért szerinte „felszólalásai hemzsegnek a személyes sértésekről”.
Orbán arra emlékeztetett, ő egy olyan országról beszél, amely 2010-re csődbe jutott, és „2010 óta azért küzdünk, hogy az országot vissza tudjuk vinni emelkedő pályára”.
A miniszterelnök szerint az országnak kormányra van szüksége, a kormánynak pedig stabil pártokra, de ezt a stabilitást a Jobbik nem tudja produkálni.
„A klímaválság elérte a Jobbikot is, olvad mint a jég” – viccelődött Orbán a Jobbikból való kilépési hullámon, majd hozzátette: a kilépések egyetlen oka Jakab személye.
Az ország szidalmazása helyett kapják össze magukat – mondta Orbán.
Viszontválaszában az ellenzéki pártelnök tovább vitte a jég metaforát: „a dunaújvárosi jéghegytőé erőteljes léket kapott a fideszes Titanic” – mondta.
A fideszes sorokból nagy huhogást kiváltva, hozzátette: nem milliókból nemzeti konzultálnia kéne a kormánynak, hanem alaposan tájékoztatnia a lakosságot a koronavírus elleni védekezésről.
