Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Putyinnal próbálják lejáratni Sanderst, miközben épp Bloomberg használ oroszos kampánykamukat

Közép-európai idő szerint szombat este 9-kor indul az amerikai Demokrata Párt előválasztásának harmadik fordulója: Nevada állam regisztrált demokrata szavazói 36 kötött mandátumú küldött sorsáról döntenek, utóbbiak majd a július közepi elnökjelölt-állító pártkongresszuson képviselik a nevadai választók mai döntését.

Bár a nevadai jelölőgyűlések bonyolultsága miatt nehéz előrejelezni a végeredményt, az elmúlt napokban minden közvélemény-kutatás az univerzális állami egészségbiztosítás és az erőteljesebb vagyoni újraelosztás mellett kampányoló Bernie Sanders magabiztos előnyét mutatják.

A RealClearPolitics felmérési átlaga szerint Sanders támogatottsága 30 százalékon áll Nevadában, ami 13,3 százalékos előny a második legerősebb Joe Biden előtt. A politikai statisztikára szakosodó FiveThirtyEight portál előrejelzése szerint Bernie-nek 86 százalékos esélye van megnyerni azt a fordulót.

A demokratikus szocialista szenátor az országos felmérésekben is vezet, támogatottsága stabilan nő azután, hogy az előválasztás első két fordulójában – Iowában és New Hampshire-ben is – ő szerezte a legtöbb szavazatot. A héten közzétett 10 országos felmérés mindegyikében Sanders vezet, így mára a közvélemény-kutatások átlaga szerint országosan 28,7 százalékos a támogatottsága a demokrata és független szavazók körében, 11,4 százalékponttal jobb, mint a második legkedveltebb Bidené.

Nevada az első olyan állam, amelynek demokrata szavazóbázisa már jobban leképezi az országos demokrata szavazóbázis sokszínűségét, az első két állam ugyanis többségében fehér lakossággal rendelkezik.

Nevadában ezzel szemben a demokrata szavazók nagyjából harmada latinó, és kb. 13 százalékuk fekete. Előbbiek körében Bernie támogatottsága majdnem 50 százalékos, míg utóbbiak körében is fej-fej mellett áll Bidennel, és a világ egyik leggazdagabb emberének számító Michael Bloomberggel.

Sanders lendülete az elmúlt hetekben egyre nagyobb nyugtalanságot okozott a demokrata pártelit és az őket támogató nagyvállalati szereplők körében, így a vermonti szenátort egyre több támadás is éri.

A legutóbbi pénteken következett be, amikor a Washington Post „meg nem nevezett” titkosszolgálati információkra hivatkozva, bizonyítékok közzététele nélkül állította, hogy Oroszország Bernie-t támogatva avatkozna be idén az amerikai elnökválasztásokba. A lap szerint a titkosszolgálatok egy hónapja erről Sanderst is tájékoztatták.

A jelölt elismerte a tájékoztatás tényét, és keményen nekiment Vlagyimir Putyin orosz elnöknek:

„Őszintén nem érdekel, hogy Putyin kit akar elnöknek látni. Az én üzenetem Putyinnak világos: maradjon távol az amerikai választásoktól, és elnökként én majd gondoskodni is fogok arról, hogy ez így legyen.”

Sanders ugyanakkor utalt arra is, nem tartja véletlennek, hogy a Washington Post épp a nevadai jelölőgyűlések előtti napon tette közzé ezt az egy hónapos információt.

Az orosz beavatkozás kérdésének feszegetése még a 2016-os kampányból itt maradt centrista (demokrata) kampánystratégia, akkor Donald Trumppal szemben fogalmazódtak meg hasonló vádak. A Robert Mueller különleges ügyész által végzett nyomozás meg is állapította, hogy Moszkva kiterjedt közösségi médiás tevékenységet folytatott a négy évvel ezelőtti előválasztási kampányban. Mueller összesen 12 orosz ügynök ellen is vádat emelt, akiket többek közt Hillary Clinton emailszerverének feltörésével gyanúsított.

A Washington Post most ennél sokkal kevésbé alátámasztott vádakat fogalmaz meg, a cikk szerint „nem világos, hogy a Bernie Sanders szenátornak nyújtott orosz támogatás milyen formát öltött”. (De azt mégis magabiztosan meri állítani, hogy történt ilyen támogatás…)

Nem véletlen, hogy sokan a Jeff Bezos Amazon-vezér által tulajdonolt Washington Post politikai aknamunkájaként értékelik csupán a cikket, figyelembe véve az oligarcha és Sanders korábbi kemény szóváltásait, amelyek az Amazon munkavállalói jogokat lábbal tipró gyakorlatai miatt lángoltak fel.

A szélsőjobboldali brazil kormányzat által is támadott, az amerikai titkosszolgálatok tevékenységével szemben erősen kritikus amerikai újságíró, Glenn Greenwald a titkosszolgálatok politikai beavatkozásaként értékelte az esetet.

Az amerikai NSA illegális lehallgatási botrányát robbantó újságíró Twitteren úgy fogalmazott,

„névtelen titkosszolgák kiszivárogtatnak a sajtónak bizonyítékok nélküli és teljesen homályos vádakat arról, hogy Oroszország támogatja a jelöltet, akit ők utálnak, és nekünk ezt csak úgy kritikátlanul le kellene nyelnünk, hiszen a múltban is milyen hitelesnek bizonyultak.”

Időközben a Facebook is jelezte, semmilyen bizonyítékot nem találtak arra nézve, hogy a platformon keresztül az oroszok Bernie-t támogatnák.

Egy másik közösségi médiás platform viszont talált olyan kamuprofilokat és kamuvideókat, amilyenekkel 2016-ban Moszkva beavatkozhatott az elnökválasztásban –

csak ezek nem Bernie-hez, hanem New York milliárdos ex-polgármesteréhez, Michael Bloomberghez kötődnek.

A Twitter „manipulációra” hivatkozva felfüggesztett és törölt kb. 70 kamufelhasználót, amelyek az egész életében republikánus színekben politizáló, most a demokrata elnökjelöltségbe magát bevásárolni akaró oligarcha üzeneteit terítették a platformon, megszegve annak manipulációellenes szabályait.

A közösségi médiaoldal működtetői egyúttal felfüggesztették a Bloomberg-stáb egyik videóját is, amely a néhány nappal ezelőtti nevadai jelölti vita felvételeit hamisította meg, olyan szóváltást vágva össze, amely valójában nem is történt meg a vitán.

Bloomberg elképesztő összegeket költ különböző reklámokra, november óta több pénzt költött el, mint a többi jelölt együttesen az egész kampány során. A gigantikus kampányköltések miatt a média is rengeteget beszélt az elmúlt időben Bloombergről, akinek nem meglepő módon így az országos támogatottsága is elkezdett növekedni – főleg, hogy gyenge teljesítménye miatt a legerősebb centrista, Biden zuhanórepülésben van.

Bloomberg azonban mindezidáig egyetlen fordulóban sem mérettette meg magát, legelőször a március 3-i szuperkedden kerül fel a szavazólapokra. Így nem világos, hogy a körülötte kialakult médiafelhajtás és az elköltött rengeteg pénz mögött mennyire erős valós választói támogatás is áll.

A kérdést még relevánsabbá teszi, hogy a szerdán lezajlott nevadai vitán az oligarcha nagyon gyenge teljesítmény nyújtott, Elizabeth Warren és Sanders konkrétan felmosták vele a padlót. A nagyvállalkozó nem volt képes értelmes válaszokat adni azokra a friss botrányokra, amelyek rasszista, szexista és munkásellenes nézeteit leplezték le – ezekről bővebben itt írtunk.

Szuperkedden egyszerre 15 államban – köztük a két legnépesebbnek számító Kaliforniában és Texasban – tartanak előválasztást, az elnökjelölt-állító demokrata pártkongresszus 3979 kötött mandátumú küldöttjéből 1357-nek a sorsa dől el ezen a napon.

Az előrejelzések és felmérések szerint szuperkedden is Sanders szerezheti majd a legtöbb szavazatot, Kaliforniában és Texasban is ő vezeti a közvélemény-kutatásokat.

Jelen pillanatban tehát úgy tűnik, a július közepi jelöltállító kongresszusra Bernie gyűjtheti össze a legtöbb delegáltat, a kérdés csupán az, sikerül-e többséget szereznie. Amennyiben ez nem jön össze, úgy „nyitott kongresszusra” kerül sor, vagyis a voksolás második fordulójában megszűnik a küldöttek kötött mandátuma – tehát bármelyik jelöltre szavazhatnak -, sőt a pártelitet képviselő szuperdelegáltak is szerephez jutnak ekkor. A Politico nemrégiben megjelent cikke szerint Bloomberg már most elkezdett készülni erre a forgatókönyvre, hogy megakadályozza Bernie elnökjelöltté választását.