Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Új, totális megfigyelőállamok kiépülésére figyelmeztet Edward Snowden

Ez a cikk több mint 1 éves.

Hat évvel azután, hogy egy hongkongi hotelben először beszélt neki az USA és a britek illegális, internetes megfigyelési rendszeréről, Edward Snowden nemrég újra leült a Guardian tudósítójával egy exkluzív interjúra – ezúttal mostani állandó lakóhelyén, Moszkvában.

Edward Snowden 2013-ban robbant be a hírekbe, miután többszöri, titkos beszélgetéseken jelezte két újságírónak, a brazil Laura Poitrasnak és az ugyancsak Brazíliában élő amerikai Glenn Greenwaldnak,

több száz titkos dokumentumot adott át az amerikai NSA és a brit GCHQ napi működéséről, amelyek bizonyítják, minden állampolgáruk, sőt külföldiek összes internetes adatához is hozzáférnek, ezeket az adatokat összegyűjtik, és tárolják a saját állampolgáraikról.

A Guardian a sztori bomba-jellege miatt egy további újságírót is elküldtött Hongkongba akkor, és Ewan McCaskill volt az végül, aki ugyancsak meggyőződhetett arról, hogy a szivárogtató Snowden igazat mond.

Ekkor jött le a Guardianben először a Snowden-ügy, mint címlapsztori, ezután pedig egyetlen nap alatt a teljes glóbuszt bejárta vezető hírként, hiszen annak a nyugati megfigyelőrendszernek, amit feltárt, a létezését addig csak a legpesszimistábbak sejtették.

Ugyanekkor az amerikai biztonsági szervek szinte azonnal átfogó hajtóvadászatot indítottak Edward Snowden ellen, akinek az első két interjú után úgy is menekülnie kellett Hongkongból, hogy a média és az amerikai hatóságok még csak pár órája tudták meg azt is, hogy hol tartózkodik. Végül a város emberi jogi és menekültügyi szakértői segítettek neki kijutni, bár később minden igyekezet ellenére végül a moszkvai Seremetyevó repülőtéren ragadt, innen pedig nem tudott, vagy nem mert továbbutazni, ugyanis fennállt annak a veszélye, hogy Európában az amerikaiak bárhol elfoghatják, a helyi szervek közreműködése mellett.

Most, 2019-ben Snowden úgy érzi, immár nem kell többé menekülnie. Először beszélt arról, hogy még 2017-ben, ugyancsak Moszkvában elvette barátnőjét – akit azelőtt évekig nem láthatott újra. De beszélt arról is a brit lapnak, miért kell még mindig Moszkvában időznie, és hogy mit gondol, miért engedhette meg Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy ott maradhasson, mégis nagyjából szabadon beszéljen:

„Ez egy ország, amelynek politikai problémái legendásak, amelynek folytonos, súlyos gondjai vannak azzal, ahogyan az emberi jogokat kezeli, erről pedig nap, mint nap hallani lehet. És végre, valahogyan sikeresen elérte, hogy legalább egy tiszta ügye legyen az emberi jogok terén … Miért is mondtak volna nemet minderre?”

Snowden ezért azt mondta, továbbra is Oroszországot látja a leginkább biztonságos tartózkodási helyének. Ehhez hozzátette, hogy azért jobban érezné magát például Németországban, ha lehetséges lenne biztonságban oda utaznia.

Elmondta azt is, korábban komolyan félt attól, hogy Vlagyimir Putyin és Donald Trump jó viszonya ahhoz vezethet, hogy kiadják őt az USA-ba, ahol még mindig életfogytiglani fegyház várná „árulásért.” Az, hogy időközben az orosz-amerikai viszony ismét megromlott, Snowden szerint neki nagyon jól jött.

De új könyvében az „Örök aktában” (Permanent record), arra is figyelmeztet, a digitális megfigyelőrendszerek digitális diktatúrává válásához ma az emberi civilizáció közelebb van, mitn eddig bármikor, és az arcfelismerő rendszerek általánossá válásával mindez nagyon hamar bekövetkezhet.

Az interjúban emlékeztetett arra, amikor először beszélt az NSA-ről, sokan őrültnek, ellenséges kémnek és árulónak bélyegezték, de Snowden szerint ma már kritikusai nagy része is elismerte, hogy „a világ biztonságosabb hellyé vált amiatt”, amit akkor nyilvánosságra hozott.

Szerinte a cél az, hogy ezt a biztonságot, és az internetes kommunikációban való nagyobb tudatosságot mindig kiegészítse az is, hogy a társadalmak sokkal inkább ellenőrizhetővé, elszámoltathatóbbá tegyék saját államuk titkos ügynökségeit és belügyi szerveit, ugyanis ha ezek egy szűk politikai és gazdasági vezető csoport végleges ellenőrzése alá kerülnek, az feltétlenül diktatúrához vezet.

Edward Snowdennek számos európai országban követeltek különböző mozgalmak menedékjogot, azonban 2013 óta egyetlen EU-tagállam sem kockáztatta az USA-val ápol szoros kapcsolatait egy ilyen lépéssel.

A 2020-as demokrata előválasztás elnökjelöltjei közül Bernie Sanders szerint lehetővé kell tenni azt, hogy Snowden szabadon mozoghasson, és kijusson Oroszországból, és valamilyen módon véget érjen száműzetése, Tulsi Gabbard viszont már egyenesen közkegyelemben részesítené az egykori NSA-elemzőt, tekintve, hogy szerinte az amerikai nép érdekében tette, amit tett.